Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)

Katona Csaba: Egy kosztos diák mindennapjai Nyitrán az 1860-as években

EGYKOSZTOS DIÁK MINDENNAPJAI NYITRAN AZ 1860'AS ÉVEKBEN

■ Katona Csaba

M

agos Sándor (1851-1916) kúriai bíró Esztergom társadalmának közismert alakjai közé számított.1 A köztiszteletben álló jogász a prímási város németeredetíí polgár-patrícius családjainak egyikébe született. Nagyapja még a Hoch nevet viselte: ezt magyarosították Magosra. Sándor elsőgenerációs értelmiségi volt, édesapja, Magos Ferenc szabómesterként kereste kenyerét. A 19. és a 20. század fordulóján Magos Sándor személyében egy tekintélyes, kimért, a törvényeket és az úri becsületet maximálisan tisztelő' férfiú alakja jelenik meg. Ikonná merevülő alakjára kiváló fényt vet unokája, Katona Gábor (1906-1998) visszaemlékezése: „Nos, mostohát kaptunk s miután az esküvő a gyászévet követő első napokban történt, a Magos-család ezt soha nem bocsátotta meg apámnak,1 2 3 bár ezt velünk, unokákkal, akik minden második vasárnap ebédre voltunk hivatabsak Magos nagymama2 * almaszagú ebédlőjébe, soha nem közölték. Ezek az ebédek felejthetetlenül szertartásosak voltak: megérkezve a mindig feketében járó mgymamás főkötős Etelka nagymama bevezetett Nagyapához - aki az ablak melletti karosszékben, egy üvegparaván mögött olvasgatott - s hombkcsókkal, arcveregetéssel fogadott. Nyáron az ebéd előtt a kertben játszottunk, ahol Nagyapa szaletlije volt pámás ülésekkel. Dr. Magos Sándor kúriai bíró, az esztergomi járásbíróság elnöke, a Nagyapa oldalszakállt viselt. Nagyapa nyitotta meg az étkezést azzal, hogy a metéltet apróra vágva - tette ezt olyan szertartásosan, hogy a művelet befejezése eb'tt szentségtörés lett volna hozzákezdeni a leves elfogyasztásához - belementette az illatos sárga húslevesébe kanalát. Ilyenkor aranysárga húsleves volt, hosszú leveses tésztával. »Leves közben magyar ember nem beszél!« felkiáltással csenden fogyott az aranysárga leves, ami Nagymama és Margit néni4 közös alkotása volt. Nagyapa ebéd után - nyáron - kivonul a Deák Ferenc utcai hosszú udvar mögötti kis kertecske fiagóriájába, ahol senki nem zavarhatta. ”5

1 Személyes iratait a Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltára őrzi.

2 Magos Sándor veje, Katona Sándor 1909-ben veszítette el feleségét, három gyermeke, Miklós, Gábor és

Sándor édesanyját, Magos Emíliát, majd pár nappal a gyászév letelte után ismét megnősült, ezúttal egy másik jómódú polgárcsaládból származó leányt, Eggenhoffer Lujzát véve feleségül.

3 Magos Sándorné, született Bleszl Etelka.

4 Magos Margit, Magos Sándor és Bleszl Etelka lánya, aki soha nem ment férjhez.

5 Katona Gábor visszaemlékezései. Vegyes gép- és kézirat, 1980-as, 1990-es évek. Katona Csaba magán- tulajdona (továbbiakban: Katona Gábor visszaemlékezései).

■ 171 ■

Magos Sándor (1851-1916) (Katona Csaba magántulajdona)