Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)
Tilcsik György: Régi-új adatok Josip Jelačić Magyarország elleni hadjáratához és István főherceg nádor lemondásához. A nádor és a bán levélváltása 1848. szeptember 19-én és 20-án
rancsnokság székhelyén szakaszparancsnokságot és csendó'rőrsöt is felállítottak, és ehhez a szakaszparancsnoksághoz tartoztak még a Lengyeltótiban, Vörsön és Nemes- viden létesült csendó'ró'rsök. A csurgói szakaszparancsnokság ó'rsei Csurgón, Berzen- cén, Segesden, Beleznán voltak, míg a Szigetváron létrehozott csapatparancsnokság hatáskörébe a szigetvári szakaszparancsnokság Szigetváron, Barcson, Lakócsán és Németladon szervezett őrsei, továbbá a nagyatádi szakaszparancsnokság nagyatádi, nagybajomi, agarévi és babócsai őrsei tartoztak. Állományukat kezdetben a pandúrok átvezénylésével, később a katonaidejüket letöltöttek közötti toborzással oldották meg. A városi rendőrségek személyi állományáról egyetlen adatunk van: a soproni köz- igazgatási kerületben a polgári ruhás rendőrök (Civil-Polizeiwache) közül 10 egység (Civil-wach-Gemeine) működött, ebből egy fő szolgált Sopronban és egy Nagykanizsán.33 A HADÜGYI IGAZGATÁSSAL KAPCSOLATOS KÖZIGAZGATÁSI FELADATOK A hadügyi igazgatást illetően a megyei, járási és helyi közigazgatás tevékenysége két területre terjedt ki, mégpedig a hadsereg-kiegészítésre, közkeletű nevén a sorozásra, illetve a csapatok mozgását illetően a beszállásolásokra és az ehhez kapcsolódó hadseregellátásra. Ez utóbbi minden esetben jól megtervezett útitervek alapján történt és a megyehatóság előre meghirdette, hogy milyen élelem- esetleg takarmány-ellátás igénye van a területen átvonuló csapategységnek. E felhívásokra bármelyik vállalkozó jelentkezhetett - mint napjainkban egy nyilvános versenytárgyaláson - és egy bizottság választotta ki a beszállítókat. E csapatmozgások és beszállásolások általában a nagyobb településeket érintették, és a beszállítás volumene miatt nem volt rossz üzlet a beszállítást elnyerőknek. A beszállásolást és a hadsereg-ellátási feladatokat az egyes településen a városi igazgatás ezzel megbízott tanácsosa végezte, és ő intézkedett a beszállásolások meglehetősen kései kifizetéseiről is. A hadügyi igazgatással kapcsolatos másik igazgatási tevékenység az évente elrendelt sorozás, vagyis a hadkiegészítés volt, amit a gyalogezredek kiegészítési körzete alapján szerveztek meg. Ebben az esetben is két igazgatási feladatról beszélhetünk: egyik a katonakötelesek összeírása, illetve a felmentésekkel kapcsolatos eljárás, valamint az engedély nélkül a sorozásról távol maradtak köröztetése, a másik pedig a sorozóbizottságok munkájának biztosítása volt. E sorozóbizottságok általában évente egyszer, az előre meghatározott járási székhelyeken soroztak, és a vármegyét körbeutazva, a sorozás végén a megyeszékhelyre visszatérve készítették el jelentésüket a megyei közigazgatás képviselőinek részvételével, majd ezután utaztak tovább a kiegészítési körzethez tartozó másik vármegyébe. Az 1850-es évek közepéig Somogyból és Baranyából az 52. gyalogezredhez soroztak be, amelynek ezredtörzse Pécsett disz- lokált. A gyalogezred kiegészítési körzetéhez igazították a lovas egységek kiegészítési körzeteit is. Az 52. gyalogezred kiegészítési körzetéből a 7. huszárezredhez soroztak somogyiakat is, melynek békegarnizonja a tárgyalt korszakban több városban települt, így Vicenzában (1851), Milánóban (1853), Grazban (1857), majd 2 évvel később Laibachban (1859), a mai Ljubljanában.34 33 HSHB, 1858. Bd. 1. 243. p„ 1859. Bd. 1. 238. p. 34 http://www.kuk-wehrmacht.de/regiment/husaren/h07.html (Megtekintve: 2015. május 28.); HSHB, 1858. Bd. 1. 229. p ■ 161 ■
