Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)
Tilcsik György: Régi-új adatok Josip Jelačić Magyarország elleni hadjáratához és István főherceg nádor lemondásához. A nádor és a bán levélváltása 1848. szeptember 19-én és 20-án
A PÉNZÜGYIGAZGATÁS SZERVEZETE ÉS SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYA Az új adórendszer, továbbá az adók mellett az illetékek bevezetése, illetőleg az állami intézmények finanszírozása a bevezetett adók minden részletre kiterjedő' nyilvántartását, és ennek megfelelő', hatékony ügyintézését igényelte. A neoabszolutizmus első' fél évtizedében kialakuló és az egye terjeszkedő', ugyanakkor tökéletesedő' államigazgatás jelentős mértékben megnövelte az államháztartás feladatait, a vele szembeni kormányzati elvárásokat, továbbá mindez a korábbihoz képest számottevően megnövekedett készpénzmozgással járt. Ebből az is következett, hogy a pénzügyigazgatás központi szervezeteit nem mindig a közigazgatási, hanem egy térség gazdasági centrumában telepítették le, ahol nagy volt az adó- illetve készpénzforgalom. Ugyanakkor a pénzügy- igazgatás szervezete abban is különbözött a közigazgatás és a jogszolgáltatás szervezetétől, hogy egy-egy pénzügyigazgatási körzet - ha a kerületi kormányzatot régiónak tekintjük, akkor egy-egy szubrégiót alkotva - általában két, egyes esetekben három vármegyére terjedtek ki, felügyeleti és joghatósága érintette a hozzá tartozó közigazgatási egységeket, beleértve az ott található szabad királyi városokat is. Az előbbi körzet kialakításának tökéletes példája a soproni közigazgatási kerületben Nagykanizsa esete. A város ekkor már régóta a Dunántúl délnyugati részének - beleértve a Mura- és Dráva-vidéket is - gazdasági központja, és jelentősége tovább növekedett az 1860-as években, amikor vasúti csomóponttá vált. A két, Somogy és Zala vármegyékre kiterjedő hatáskörű pénzügyigazgatóságot ezért nem a megyeszékhelyek egyikén, hanem egy nagyobb piackörzet centrumában hozták létre, amely az adott település gazdasági és társadalmi fejlődéséhez nagyban hozzájárult az elkövetkező évtizedekben.21 A másikra példa Győr esete, amikor három - igaz, kisebb területű és lakosságszámú - vármegyékből alakították ki a pénzügyigazgatóság illetékességi területét. A Soproni Kerületi Pénzügyigazgatósági Osztály Sopron városát, Sopron és Vas vármegyéket, a pécsi Baranya és Tolna vármegyéket, a győri Veszprém, Győr és Moson vármegyéket, míg a Nagykanizsa székhelyű Körzeti Pénzügyigazgatóság pedig Zala és Somogy vármegyéket fedte le.22 A pénzügy- igazgatás határai nem lépték át a közigazgatási kerületek határait, de azokon belül nem feltétlenül követték a középszintű közigazgatási egységek határait. 1. Cs. kir. Zala és Somogy megyék Körzeti Pénzügyigazgatósága (K. K. Finanz- Bezirks-Direction für die Comitate Zala und Somogy)23 A Nagykanizsán felállított intézményhez tartozott a Pénzügyigazgatóság, a Számviteli (Számvevőségi) Osztály, az adópénztárak és a pénzügyőrség szervezete mellett az erdőgazdaságok felügyelete is. A Bach-korszakban kialakított pénzügyigazgatási rendszer érdemi változtatások nélkül fennmaradt a magyarországi polgári közigazgatás 2. világháborúval végződő időszakáig. 21 Halász Imre: Nagykanizsa centrális helyzete a 19. század második felében. In: Zalai Múzeum. 7. Szerk. Kunics Zsuzsa. Zalaegerszeg, 1997. 149-154- p. 22 Dobai, 1989. 47-49. p. Átfogó ismertetését kapjuk a pénzügyigazgatás bevezetésének 1852-ig. Az új adókról a kortárs szemével: Csorba, 1857. 20-21. p. 23 HSBB, 1856. Bd. 4. 218-129. p., 1858. Bd. 4. 217-218. p., 1859. Bd. 4. 161-162. p. A szervezetről lásd: Stipta István: A pénzügyi közigazgatás szervezete Magyarországon 1849 és 1883 között. = Miskolci Jogi Szemle, 2013.1. sz. 18-34. p. Elektronikus megjelenítése: http://www.mjsz.uni-miskolc. hu/201301/4_stiptaistvan.pdf (Megtekintve: 2015. június 30.) ■ 157 ■
