Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)

Tilcsik György: Régi-új adatok Josip Jelačić Magyarország elleni hadjáratához és István főherceg nádor lemondásához. A nádor és a bán levélváltása 1848. szeptember 19-én és 20-án

A rendelkezésre álló bó'séges és alapos hazai, valamint nemzetközi szakirodalom3 felment bennünket az alól, hogy a Jelacic vezette sereg bécsi udvar tudtával és támogatásával végbement felállításának és Magyarország ellen történt kiindításának politikai előzményeit és katonai előkészületeit, a magyar részről végrehajtott ellenintézkedéseket, továbbá a bán csapatainak vonulását és pusztításait akárcsak vázlatosan ismertessük. Az események szálát ott és akkor vesszük fel, amikor a Varasd-Nedelic (ma: Nedelisce, Horvátország)-Szentilona (ma: Senkovec, Horvátország)-Csáktornya (ma: Cakovec, Horvátország)-Hodosány (ma: Hodosan, Horvátország)-Letenye útvonalon haladó horvát sereg 1848. szeptember 15-én délután Kanizsára (ma: Nagykanizsa) érkezett.4

ISTVÁN FŐHERCEG NÁDOR 1848. SZEPTEMBER 19-ÉN KELT LEVELE JOSIP JELACIC HORVÁT BÁNHOZ

Miután a drávai hadsereg főparancsnoka, Teleki Ádám (1789-1851) vezérőrnagy vonakodott attól, hogy megütközzön a horvát sereggel, és Kanizsáról Keszthelyre vonta vissza csapatait, Batthyány Lajos (1807-1849) miniszterelnök kezdeményezte Teleki leváltását, egyszersmind az országgyűlésnek indítványozta, hogy István főherceget (1817-1867) kérjék fel, hogy álljon a magyar sereg élére. Batthyány szándéka e lépéssel az volt, hogy a hadsereg dinasztikus érzelmű tagjait megnyugtassa, egyben azt remélte, hogy a nádor személye garanciát jelenthet arra, hogy valóban sikerül a bánt és seregét békés úton megállítani. István két feltételt szabott a felkérés elfogadásához: egyrészt - mivel a rendelkezésre álló sorkatonaság és a Csány László (1790-1849) királyi biztos irányítása alatt álló nemzetőrség nem képezett elégséges katonai potenciált a bán csapatainak legyőzéséhez - megfelelő mennyiségű és minőségű haderő biztosítását, másrészt azt kérte, hogy az országgyűléstől felhatalmazása legyen a békés megoldás - értsd a bán seregének megállítására és fegyverszünet - elérésére. Miután előzetes kikötései teljesültek, a főherceg szeptember 16-án levelet küldött V. Ferdinándhoz (1793-1875, ur. 1835-1848), amelyben a királyt tájékoztatta főparancsnoki felkéréséről, egyben iránymutatást kért a bánnal szemben követendő magatartást illetően. Ezt követően a nádor még aznap Székesfehérvárra, szeptember 17-én pedig Veszprémbe, a magyar sereg kijelölt gyülekezési helyére utazott, miközben pedig Batthyány irányításával folytatódott a magyar katonai tábor felállítása és a népfelkelés szervezése.5

3 E kérdésekről a lásd: Aradi Péter: A Dráva-vidék védelmének szervezése 1848 nyarán. Kaposvár, 1972. 85 p. (Somogyi Almanach; 16-17.); Bauer, Ernest: Joseph Grafjellachich de Buzim, Banus von Kroatien. Schicksal und Legende des kroatischen Helden von 1848. Wien-München, 1975. (továbbiakban: Bauer, 1975.) 142- 184- p.; Bősze, 1992. 133-156. p.; Hauptmann, 1975. Bd. 1-2. 167, 353 p.; Hermann Róbert: A Drávától Schwechatig. Az 1848. őszi hadi események a Dunántúlon és a Felvidéken, 1848. szeptember-november. Jellaéié horvátországi csapatainak támadásától Simunich kiszorításáig. = Századok, 1998. 2. sz. 327-370. p.; Molnár András: A Muraköz 1848-ban. = Századok, 1998. 2. sz. 316-326. p.; Urban Aladár: A nemzetőrség és honvédség szervezése 1848 nyarán. Bp., 1973. 143-221., 351-359. p.; Uő: Pákozd, 1848. Bp., 1984. (továbbiakban: Urbán, 1984.) 73-114. p.; Uő: Csáktornyától Velencéig. Csány László kormánybiztos jelentései a Dráva vonalról és a visszavonulás állomásairól, 1848. augusztus 29.-szeptember 27. = Századok, 1998. 2. sz. 417-456. p.; Varga János: Népfelkelő és gerillaharcok Jellasics ellen 1848 őszén. Bp., 1953. 323 p.

4 Bauer, 1975. 169-172. p.; Bősze, 1992. 137-139., 145-147. p.; Hauptmann, 1975. Bd. 2. 2-11., 199- 204. p.; Urban, 1984. 128. p.

5 Gergely András: István nádor és a magyarok. In: Uő: Egy nemzetet az emberiségnek. Tanulmányok a magyar reformkorról és 1848-ról. Bp., 1987. (továbbiakban: Gergely, 1987.) 459-460. p. (Elvek és utak); Uő: Áruló vagy áldozat. István, az utolsó magyar nádor rejtélye. Bp., 1989. (továbbiakban: Gergely, 1989.) 120-123. p. (Labirintus); Hauptmann, 1975. Bd. 2. 122-123. p.; Károlyi Árpád: Németuj vári gróf

■ 140 ■