Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)
Tilcsik György: Régi-új adatok Josip Jelačić Magyarország elleni hadjáratához és István főherceg nádor lemondásához. A nádor és a bán levélváltása 1848. szeptember 19-én és 20-án
RÉGI-ÚJ ADATOK JOSIP JELACIC MAGYARORSZÁG ELLENI HADJÁRATÁHOZ ÉS ISTVÁN FŐHERCEG NÁDOR LEMONDÁSÁHOZ. A NÁDOR ÉS A BÁN LEVÉLVÁLTÁSA 1848. SZEPTEMBER 19-ÉN ÉS 20-ÁN ■ Tilcsik György B ősze Sándor szerteágazó kutatásainak - amelyek a dualizmus kori egyesületek működésének és jelentőségének elemzésétől kezdve a Somogy vármegyei zsidóság históriájának vizsgálatán vagy éppen több somogyi település monográfiájának elkészítésén át a Fiumei Kormányzóság, valamint a Magyar Királyi Tengerészeti Hatóság történetének feltárásáig tartó széles skálán mozogtak - egyik talán kevésbé ismert, ugyanakkor igen lényeges és értékes területét képezte a Josip Jelacic (1801-1859) horvát bán vezette és a legitim magyar kormány hatalmának megdöntése céljából 1848. szeptember 11-én Varasdnál (ma: Varazdin, Horvátország) Magyarországra területére lépett, eredetileg Pest (ma: Budapest) ellen indult, ám Zala, Somogy, Veszprém és Fejér vármegyéken át csak Pákozdig jutott horvát sereg Székesfehérvárig történt vonulásának és tevékenységének bemutatása. Bősze Ferdinand Hauptmann Grazban, az 1970-es évek közepén megjelent publikációja - amely a szükséges és aprólékos bevezető tanulmányt követően két, a bán seregében szolgálatot teljesítő osztrák katonatiszt, Jelacid egyik szárnysegédje, Wilhelm Hompesch gróf (1799-1861) őrnagy, valamint Hermann Dahlen von Orlaburg báró (1828-1887) főhadnagy a hadjárat alatt készült naplóinak szövegét közölte1 - segítségével, nevezetesen e naplófeljegyzések egy részének lefordításával és értelmezésével az 1990-es években megjelent négy munkájában - amelyek közül az időrendben harmadik és negyedik túlnyomórészt azonos szövegű - több, fontos, addig nem ismert adatot adott közre, amelyekkel érdemben gazdagította a hazai történetírást.1 2 Az alábbiakban Bősze Sándor e kutatásához szorosan kapcsolódva, Zágrábban (Zagreb, Horvátország), a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia Levéltá1 Hauptmann, Ferdinand: Jelaóic’s Kriegszug nach Ungarn 1848. (továbbiakban: Hauptmann, 1975.) Bd. 1-2. Graz, 1975. 167, 353 p. (Zur Kunde Südosteuropas; 2/5.) 2 Bősze Sándor: Két osztrák katonatiszt feljegyzései Jellaőic 1848 őszi, magyarországi hadjáratáról. Naplórészletek a támadó hadsereg Somogy-Zala megyei útjáról. In: Somogy megye múltjából, 1992. Szerk. Szili Ferenc. Kaposvár, 1992. (továbbiakban: Bősze, 1992.) 133-156. p. (Levéltári évkönyv; 23.); Uő: 1848. szeptember 25-28. Naplórészletek Jellasics székesfehérvári tartózkodásáról, a horvát csapatok felvonulásáról. In: Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc forrásai. Szerk. Csurgai Horváth József, Hudi József, Kovács Eleonóra. Székesfehérvár, 1998. 231-235. p. (Források Székesfehérvár történetéből; 1.); Uő: Jellaéic útja a Dél-Dunántúlon két osztrák katonatiszt naplója tükrében. In: Emlékezet, kultusz, történelem. Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából. Szerk. Hudi József, Tóth G. Péter. Veszprém, 1999. (továbbiakban: Bősze, 1999.) 36-67. p.; Uő: Jellasics támadó hadseregének felvonulása Székesfehérvárig. In: „Akit szolgáltatok egy árva hon volt...”. Az 1998. május 13-án, szeptember 29-én és a november 12-én rendezett tudományos tanácskozás előadásai. Szerk. Csurgai Horváth József, Demeter Zsófia. Székesfehérvár, 2000. (továbbiakban: Bősze, 2000.) 89-95. p. (Közlemények Székesfehérvár történetéből; 1.) ■ 137»
