Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)
Bana József: Győr város sportegyesületeinek katasztere, 1827-1950
országos kezdeményezéseket helyben folytatták. A múlt feltárása lehetőséget teremt annak bemutatására, hogy Győrben milyen igények, törekvések mozgatták elődeinket, amikor többnyire saját szórakoztatásukra létrehozták a különböző sportegyesületeket. A címben szereplő záróidőpont megszabásával szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a sportéletben is gyökeres változás következett be 1950-ben, mivel ekkor a korábbi gazdag egyesületi életnek, a civil világnak és a sokoldalú sporttevékenységnek ugyanis szinte egycsapásra lett vége. Az egyesületeket elsorvasztó, az önkezdeményezést meg- gátló politikai törekvések célt értek, és az állami centralizáció a totalitárius politikai struktúra kiépítésével megszűntette a társadalmi önszerveződések e formáját, mivel veszélyt látott bennük. A kibontakozó, egypártrendszerű és szovjet mintájú Rákosi- rendszer kizárólagosságra törekvése nem tette lehetővé a korábbi időszak folytatását. Az új idők új megoldásokat hoztak a sport világában is, és a „sajnálatos 40 év” kutatása már jóval nehezebb, mint a korábbi évtizedeké, mivel a bürokrácia színvonalának visszaesése miatt a felhasználható írásos források száma egyrészt lecsökkent, másrészt azok nehezebben feltárhatóak. Meggyőződésem, hogy az eltelt negyed század az 1950 előtti időszakot mintaként jó szívvel tudja használni, míg a szocializmusnak nevezett korszak megoldásainak többsége felejtésre ítéltetett. AZ EGYESÜLETEK NYILVÁNTARTÁSA GYŐRBEN ÉS A VÁROS EGYLETPOLITIKÁJA A tanácsi rendszer bevezetése előtt a vármegye és a város főlevéltárosa sokkal inkább közigazgatás emberének számított, mint napjainkban, mivel a levéltár tevékenysége akkor még nem szakadt el a valódi és érdemi ügyintézéstől. Ez magával hozta a szakma megbecsülését, és egyben folyamatos kapcsolatot biztosított a közigazgatás számára saját múltjával, így a döntések megalapozottabbak, tárgyszerűbbek voltak. A Győr város utolsó főlevéltárnoka, Bay Ferenc teendőit 23 pontban határozták meg, amelyek közül a 2. így szólt: „Az egyesületi ügyek polgármesteri előadója, nyilvántartja a helyi egyesületek működését s keresztül vezeti az egyesületek jegyzékében az egyesületek vezetőségekben beállott változásokat. ”3 A városi levéltárban őrzött külön egyesületi nyilvántartásban, az egyesületi alapszabályok gyűjteményében összesen 341 egyesületi dosszié található, amelyekbe elhelyezték az alakuló ülésről készített jegyzőkönyvet, az alapszabályt és esetenként az alapszabály több variációját is. Egy másik nyilvántartás, amelyet még Sefcsik Ferenc főlevéltáros fektetett fel, és amelyet 1950-ig folyamatosan vezettek - a továbbiakban kataszternek hívjuk mintegy 413 győri egyesület adatait tartalmazza. Ennek alapján úgy tűnhetne, hogy Győrben 413 egyesület létezett. A helyzet azonban nem ennyire egyszerű, a kataszterben ugyanis a számos részvénytársaság és ipartestület adatait is megtalálhatóak, amelyek mai felfogásunk szerint nem egyesületnek. Tovább komplikálja a helyzetet, hogy jónéhány egyesület több alkalommal is előfordul a kataszterben, mégpedig azért, mert az alapszabály változásakor ismét regisztrálták őket, emellett pedig 1905-ben 3 A Győri Lövész-társulat jegyzőkönyve, amely az alakulástól egészen a megszűnésig tartalmazza az egylet tevékenységét, Győr Városi Levéltárának féltett kincse, amelyet a páncélszekrényben őrzünk. Kezdetben német nyelven íródott. ■ 110«