Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)

Poór János: A jozefinizmus és a reformkor között. Néhány szó egy régi vitához - Peter Wiesflecker: Koháry Antónia (1797-1862). A 19. század egy magyar nemesasszonya a 20. századi európai dinasztiák ősanyja. Genealógiai vázlat

Egy kiterjedt uralkodó házhoz való tartozás - amely csupán 1830 és 1918 között három belga és négy portugál királyt, két brit uralkodót, egy német császárnőt, egy mexikói császárt, egy-egy román és norvég királynőt, egy hesseni nagyhercegnőt, egy- egy osztrák, szász és svéd koronahercegnőt, továbbá négy uralkodó herceget adott40 - Koháry Antónia utódainak presztízst és befolyást biztosított. A család - Antónia öröksége nyomán - hatalmas vagyona rangjukhoz illő, sőt bizonyos értelemben vett, későfeudális életvitelt tett lehetővé, amelyhez a Magyarországon meglévő nagyki terjedésű birtokok mellett a bécsi Coburg-palota biztosította a szükséges kereteket.

Koháry-Coburg Antónia 1862. szeptember 28-án Bécsben hunyt el, és végső nyughelye a Coburgban lévő hercegi mauzóleum. Noha családja többi tagjához viszonyítva személyiségének körvonalai halványak maradtak, de legalább a ma élő és uralkodó európai dinasztiák és az arra jogot formáló személyek őseinek sorában ez a 19. századi magyar arisztokrata hölgy a korábbiakhoz hasonlóan, fontos genealógiai helyet foglal el.

(Fordította: Tilcsik György)

40 Erről részletesen lásd: Wiesflecker, 2011/b. 119-120. p.

■ 108 ■