Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)
Poór János: A jozefinizmus és a reformkor között. Néhány szó egy régi vitához - Peter Wiesflecker: Koháry Antónia (1797-1862). A 19. század egy magyar nemesasszonya a 20. századi európai dinasztiák ősanyja. Genealógiai vázlat
Ferdinánd (1785-1851) alapította úgynevezett magyar ága, mivel a Ferdinánd és Koháry Antónia házasságából származó négy gyermek anyjuk vallását követte. Ez lehetővé tette számukra, hogy katolikus dinasztiák tagjaival lépjenek házasságra. Mindjárt az első generáció számára lehetőség adatott, éspedig Ferdinánd legidősebb, szintén Ferdinánd nevű fiának (1816-1885) egy európai uralkodónő, II. Mária portugál királynő (1819-1853, ur. 1826-1828, 1834-1853) oldalán dinasztiát alapítani. Az ifjú coburgi 1836-ban vette feleségül az első házasságkötése után rövid idővel megözvegyült királynőt, és néhány évvel később - iure uxoris, azaz a felség jogán - II. Ferdinánd néven címzetes király (ur. 1837-1853), majd Mária 1853- ban bekövetkezett halála után régens lett fia, V. Péter (1837-1861, ur. 1853-1861) nagykorúságáig. A királyságot azonban, amelybe került - csakúgy, mint a szomszédos Spanyolországot - polgárháború és egymással rivalizáló pártharcok jellemezték. Ehhez járult még az is, hogy Mária trónigényét nagybátyja, I. Mihály király (1802- 1866, ur. 1828-1834) kétségbe vonta, ám ezzel kapcsolatos követeléseit nem tudta érvényesíteni. A portugál monarchia helyzete a következő évtizedekben is nehéz maradt. Ferdinánd unokája, I. Károly (1863-1908, ur. 1889-1908) 1908-ban merénylet áldozata lett, és Károly fiatalabb fiúgyermeke és utóda, II. Mánuel (1889- 1932, ur. 1908-1910) 1910-ben elvesztette trónt. Ekkor Portugália köztársaság lett és utolsó királya angliai száműzetésbe vonult.37 II. Ferdinánd és II. Mária portugál királynő házasságából 11 gyermek született, közöttük Mária Anna (1843—1884) és a magyar nagymamája után elnevezett Antónia (1845-1913). Mária Anna 1859-ben a későbbi száz király, György (1832-1904, ur. 1902-1904) felesége lett. E házasságból származott többek között Szászország utolsó király, III. Frigyes Ágost (1865-1932, ur. 1904-1918) és Mária Jozefa hercegnő (1867-1944), az I. Károly osztrák császár és IV. Károly magyar király (1877-1922, ur. 1916-1918) édesanyja. Amíg Mária Anna utódai kizárólag katolikus dinasztiák tagjai lettek, húga, Antónia előtt néhány olyan dél-európai uralkodói ház ajtaja is megnyílt, amelyek csak a 19. században léptek trónra. Antónia 1861-ben ment feleségül Hohenzollern Lipót herceghez, 1885-től főherceghez (1835-1905), aki a ház katolikus ágához tartozott, amely 1870-ben rövid ideig a spanyol koronát viselte. Legidősebb fiúk, Hohenzollern Vilmos főherceg (1864— 1927) leánya, Augusztina Viktória hercegnő (1890-1966) 1913-ban II. Mánuellel, az utolsó és akkor már száműzetésben, Angliában élő portugál királlyal lépett házasságra. Antónia és Lipót második fia, Ferdinánd - aki egyik coburg-portugál nagyapja után kapta nevét - 1914-ben nagybátyját, I. Károlyt (1839-1914, ur. 1881-1914) követve a trónon, és I. Ferdinánd (1865-1927, ur. 1914-1927) néven Románia királya lett. E dédunokájának köszönhetően Coburg-Koháry Antónia leszármazottai között a koronás fők egész sora található. II. Károly (1893-1953, ur. 1930-1940) és I. Mihály román királyok (1921—; ur. 1927-1930, 1940-1947) mellett, Ferdinánd Erzsébet leányát (1894-1956) 1921-ben következő évben trónra lépő II. György görög király 37 Az utolsó Coburgokról Portugáliában lásd többek között: Catinot-Crost, Laurence: Amélie, princesse de France, reine de Portugal, 1865-951. Biarritz, 1996. 63 p.; Uö: La Reine Amélie de Portugal. Biarritz, 2000. 382 p. ■ 106 ■
