Losonci Ujság, 1919 (14. évfolyam, 3-16. szám)

1919-04-10 / 15. szám

XVI. évfolyam 15. szám. Megjelenik minden csütörtökön. Losonc, 1919. április 10.

POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI HETILAP.

ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK: ▼ ▼ SZERKESZTŐSÉG:

*s£svzrpévre.....................!f S “ !■ z Felelős szerkesztő: DR. VÁLYI BÉLA. I Losonc, jókai-ut«« 3.

Fetevre....................... 8 K. - f. ▼ ▼ KIADÓHIVATAL:

Egyesszám ára 30 fillér. ▼ ▼ Losonc, Kubinyi-tér II.

A városi tanács ülése.

Egyeileit tigy: a kórház. -Szombaton délelőtt 11 őrára összejött a képviselőtestületet helyettesitő kinevezett tanács a polgármester hívására. Azaz talán még annak se minden tagja. Ami nem is csodálatos. Mert amikor eltérünk a régi, de jó rendtől, hogy minden egyes képviselőtestületi tag külön kapjon egy-egy tárgysorozatos meghívót, amit otthagynak az asztalán az embernek, — nem csoda, ha elfeledkezik egyik-másikunk arról, hogy még közügy is létezik ezen a világon ezernyi ezer nyomasztó privát gondok közepette.

De azért a legtöbben persze mégis csak ott voltunk a nagy, kopár, görcsös-hézagos asztalok mellett, amikről már még a zöld posztót is levették gondos kezek. Ezt talán még se kellett volna, olyan sivár, szegényes képe volt az egész ülésezésnek ekként. Hiába a milieu is valami.

Tizenkét órára készen is volt a tanácskozás, mely meglehetősen kimerítő mederben az ülés egyetlen tárgyával, a városi közkórház ügyével foglalkozott. Miután ugyanis Goldperger polgármester bejelentette, hogy a zsupán a tanácsba uj tagokul a megszűntek helyébe dr. Giller Jánost, Cserno Lajost és Kimer Józsefet nevezte ki és kérte a tanácsot, hogy ismerje el annak jogosságát, ha valaki tótul kíván felszólalni, amit ő szívesen tolmácsol, — Krúdy ^iőszámvevő előterjesztette a hivatalnoki tanács és közkórházi bizottság javaslatát.

A javaslat szerint a kórháznak mintegy

80.000 koronát kitevő tartozása van. Élelmezése nehézségekkel jár, miután szállítói addig, mig eddigi követelésük rendezve nincs, szállítani nem akarnak. Ismertette, hogy a kórháznak mintegy Ó5.000 korona ápolási dij követelése van a magyar kormánytól, amit a változott viszonyok miatt megkapni nem tud. Egyelőre 40.000 korona függő kölcsönre volna szükség, amiből a legsürgősebb terhek lennének rendezendők. Kéri ennek megszavazását. Egyúttal előterjesztés tétessék a kórház államosítása iránt. Ha az állam az államosítást nem akarná, úgy a kórháznak egyelőre való bezárása válnék szükségessé.

Sacher Gusztáv nem járul hozzá a javaslathoz. Kifogásolja a kórház eddigi kezelését, mely minden bajnak kutforrása. A város képviselőtestülete sohase tudott a kórház pénzügyi helyzetével tisztába jönni, mert a számadásai idejére készen nem voltak. Szerinte radikális kúrára van szükség,

mely végre az intézmény összes bajait megszünteti. Indítványozza, hogy a kórház ügyeinek megvizsgáiására és egy radikálisan gondoskodó javaslatnak kidolgozására szükebb bizottság küldessék ki, mely rövid időn belül összeülni és javaslatával a plénum elé jönni köteles.

Krúdy reflektál Sacher szavaira. Az ápolási dijakat a kormány állapította meg, azon tehát a város úgyse változtathatott. Ismételi, hogy 65.000 koronával tartozik az állam a kórháznak, kinek viszont 80.000 korona az adóssága. Itt gyors segélyre van szükség az ápolási dijak terhére, ezért kellene a

40.000 koronás függő kölcsön.

Cserno tótul kezdi, de aztán magyarul folytatja. Az a nézete, hogy a cseh szlovák állam a kórházakat át fogja venni. Jött is egy rendelet a kormánytól, mely kéri a kórház iratainak és számadásainak felierjesztését. Helyén valónak látja oly határozat hozatalát, mely a kórházat az államnak felajánlja. A bajokon addig ideiglenes kölcsön felvételével kell segíteni szerinte is. Elfogadja a javaslatot.

Niernsee hasonlóan hozzájárul a javaslathoz.

Cserno felvilágosítással szolgál. A város a 65.000 koronát a magyar kormánytól a béketárgyalásokat követő likvidáláskor meg fogja kapni. Még hadisarcot is fog fizetni a magyar állam a cseh-szlovák államnak.

Ezután megejtetett a névszerinti szavazás, amelynek során a tanács javaslata elfogadtatott.

Hasonlóan elfogadtatott, hogy a város a kórház javára 100.000 koronát kérjen a kormánytól az áprilisi költségek terhére.

Krúdy előterjeszti a hivatalnoki tanács és kórházbizottság javaslatát, hogy dr. Mezey főorvos, — miután a kórházban nyeri ellátását, e címen havi 300 koronát fizessen a kórháznak.

Dr. Mezey kér szót. Mindössze alig 180 korona havi fizetése van, amiből 300 koronát nem fizethet. A kórháznak csak úgy élhet igazán, ha nem sokat kell magánpraxissal foglalkoznia. Felajánlja ezen a címen a törzsfizetését.

Dr. Giller ajánlja Mezey dr. ezen ajánlatának az elfogadását, mely a méltányossággal megegyezik.

Sacher Gusztáv: Utasítsuk az ügyet még egyszer a kórházi bizottság elé. '

Krúdy: Nem bánja, utasítsák.

Dr. Giller: De hiszen kár volna, ha itt is megegyezhetünk.

Niernsee: Jó lesz odautasitani.

Jánoska dr.: Kéri okvetlen mint egyedül odatartozót odautasitani.

A tanács az ügyet a kórházi bizottság elé utasítja.

Piry alorvos, — jelenti Krúdy főszámvevő, — borpénzét 90 koronára kéri felemelni, miután a mai e címen kapott pénzből nem kapni bort.

Piry alorvosnak borpénze 90 koronában megállapittatik újólagos ide-oda utasítás nélkül. Hasonlóan megkapja Piry ama 228 koronás ápolási számlája megtérítését is, amit hivatalos utazása közben megbetegedvén a zsolnai kórháznak kellett kifizetni. Ez utóbbi a házi pénztárt terheli.

Ezzel a tanácsülés tárgysorozata kimerült. De még se. Jött az ügyhöz még kettő.

Kőbán tűzoltó, — mert egy plakátot leszakított valamikor, — elmenekült Losoncról. Miután a nagyon hasznavehető ember további távolléte indokolatlan s bántódás nélkül visszatérhet, felhiválik, hogy április 30-ig jöjjön vissza, mert különben igényeit elveszíti.

Végül kihirdette a tanács dr. Szentgyörgyi Ella orvos orvosi diplomáját. A kihirdetés megerősítés végett a zsupánhoz felterjesztetik.

Tizenkettőt harangoztak. Sietett mindenki haza ebédelni.

Helyreigazítás. Lapunk múlt száma «Letartóztatások» cimü cikkében Oyifko István szíjgyártó neve is becsúszott a letartóztatottak közé. E közlésünk téves és helytelen információn alapszik. Oyifkóról szó se volt. Természetesen készséggel teszünk eleget annak, hogy a félreértést helyreigazítsuk.

A losonci internáltak.

Scherer Lajos tanárt társaival együtt március 29-én az éjjeli vonattal lilavára vitték és a fegyház egyik tágas termében helyezték el. A trapéz alakú világos helyiségben losonci polgártársaink zsolnai internáltakkal laknak együtt számszerint tizennégyen. Naponként két órát sétálhatnak, élelmezésüket a fegyháztól kapják, módjukban áll azonban magukat is élelmezni. Sorsuk tűrhető. Hogy mikor jöhetnek haza, meddig fog tartani internáltatásuk, e kérdésekre kielégítő felvilágosítást illetékes helyről ez ideig nem kaphattunk. Reméljük azonban, hogy minél előbb fognak történni komoly lépések az iránt, hogy a családjuktól és megélhetési lehetőségüktől megfosztott emberek Losoncra visszakerüljenek.