Losonci Ujság, 1919 (14. évfolyam, 3-16. szám)
1919-03-20 / 12. szám
__ ,L % ‘l ff kbjit % J _ 3Jjlljj& Borravalót adni é^ejfo^ájdni feJjuda-^ pesti kávéházakban és4e$tí&arrtoSokb<an tifbs. Aki ez ellen vét,.H5--n;rpig üőrjediieto! leli®»-r násfiaB eé^sSOOD-itaroaáig Terjedhető iÄfibzes-6ílntb1ésá^slű]l,háfő?tór5l®:£öm «niíeflefelet is- sí Eranciaoirsjrág ifip»sf éjire iiMsiíféiifi béao fiatalember halálával fizette meg gyű.-.ríméi. Páiisban jnég- r.ii'-.dig hadi van Fé!tizkcr záróra. A zene tilos; Az éleTrtiís^feftíkl tüjhe^t!snüli.4JlágáK‘;oJ ;ísríío t>vr>«riart ral. >—-A reálka is- hó -17<én nyílt mag, A kát psitálybaí állítólag 27 fim éáll ileänjrtanuiö iratkozott' be, ezek közt csak 4 a losonci. Ez a kis szám is eléggé mutatja, hogy Losonc népé magyar. A főgimnáziumban, amelyet be akatViaifícsukni, 624 tanuló van, ezek közt íófi anyanyelvű 27. A főgimnázium f. hó 17 án újból megkezdte a Tanítást ?. református egyház védeffne alatt a szlovák kormány engedélyével. Ez Sörös Béla rét. lelkész lelkes .buzgó- Ságinak, az ^rdetne. A tanításTápriis,22 éig be'kell fejezni, mert akkor a lövik**'kormány minden iskolát átvesz és államosít. Ft kezet! eiskpiáf nem akar megtűrni és talált magyar tannyelvűt sem. Hogy miként egyeztethető ez. ösize a W fison i elvekkel tnajd, — tiíók marid. A nemzetgyűlést választás ók at a magyar népkjormány április 13-án vagy 2(bán fogja megtartatni Hogy a nisgszáiiott terüJer leken lehelságes-e és hol választani, e tekintetben még nincs a döntés. A Választók nem egyes személyekre, hanem pártokra szavaznak. A választáson résztvevő pártok a következők : Kár^jyi-párt, a szociáldemokrata-párt, a kisgazda-párt, a radikaíisTpárt, a Lovászy-párf," a keresztéh^szoCiafistá^páét. Valamennyien a forradalom vívmányai alapján állanak és a dolgozó polgátság pohiíkai befolyását kívánják a választásokon biztosítani. Pályázatot hirdet a losonci Polgári Kor a «Sternlicht Soma. alapítvány* évi 60 korona kamatainak elnyerésére. Pályázhatnak, a kör tagjai közül hadi rokkantak és hadi árvák. A bélyegtelen kérvények Zorkóczy Ede tanár címén március hó 31-ig adandók be. A mezőgazdasági munkások Budapesten gyűlést tartottak és ^él^pStott bérkövetelésük a követkézéi: évenként 800 korona készpénz, 12 mázsa rozs, 6 mázsa búza, 4 mázsa árpa, 40 icilp zsir,. 40 kiló só, 20 kiló petróleum, 1 pár csizma, 1 pár bakancs, naponta két liter tej, 1800 négyszögöl tengeri, ‘ 600 négyszögöl burgonyaföld, 200 négyszögöl kert, baromfiiartás^ magányos lakás, szabad tüzelőanyag, gyógykezelés. A földbirtokosok ezt sokalják és a mezőgazdasági munkások az osztályharc félretevésével szívesen belementek abba, hogy a munkabérekre vonatkozó megállapodást olyképen megvitassák, hogy azt a földbirtokosok is elfogadhassák. Németausztrlában március 24.érvéget a bankjegyek lebélyegzése. Semmilyen címen illetékeket nem vonnak le s a pénzt teljes összegében adják vissza. A vagyonadó kirovásával a kicserélés adatait nem használják fel. Nagyjából ugyanilyen módon kezdi meg a magyar népkormány is a bankjegyek lebélyegzését, valószínűleg március 20-ika után. A vitás területek kérdésében Amerika, illetve Wilson lesz a döntő bíró, mert az Amerikai Egyesült Államok az egyetlen nemzet, amelynek döntése semmiféle gyanút nem kelthet. Turócszentmártont óhajtják a tótok TÖtország fővárosául történelmi jelentőségénél és központi fekvésénél fogva. Srobár miniszter megígérte, hogy a Dula Máté által átnyújtott ilytartalmu memorandumot pártolni fogja. A Magyar Asztaltársaság közgyűlése. Vasárnap tartotta meg a losonci Magyar Asztaltársaság 23-ik évi rendes közgyűlését Bartos Lajos elnöklete mellett a tagok nagy részvételével. A tisztikar beszámolt az évi működésről. A Társaság eddig 600 gyermeket látott el ruhaneművel, egyenként 74 korona átlagos költséggel. Az évi jelentést [^arrigi &rei«wh. Tttitár olvasta fel, amelyben !.azMÍíiuafí éiwij tagokról emlékezett meg. sAjjrörtíWeoi ;iTlt34f; ’kororfa 47 fillér tiszta ivragyónrók!*ettvoktmtáatásíiUAonközlgyülés a hangú. megválasztotta^ OftiOÚbay^nő.'PakQityW: 'József lífakát,'Majd a íiszíujitásrá került a sor.. ;Bartqs Lajps elnök, végleg''megvált evek11 bosszú1 °sóVáríQáf’í 1 ViSéfU állásától: Aj közgyűlés örökös Öiszelnöklé választotta js *e|y BáftÖs’alapitvány Hétesiléséf natáTözta jel, amelyhez Rakottyay Gyula nyomban 1000 koronát adományozott. Az ujj tisztikarba m^gváiaszíatts.k elnökké: Rakottyay Gyula, ügyvezető elnökké': 'Scherer Lajos, másod-; •elnökké: Fjló- Lajos. Titkár . lett Parragi Ferenc, • pénztáros Telek, ellenőr HödoSsy. Ezenkívül■’ egy 30 íagü választmány is válasz-; itatott meg. Lakatos Lajos 50 koronával az! alapitó tagok közé lépett. Ez a humánus és ■emberbáráíi egyesület tisztán szegény gyer^; mekék íélrt^iáZásávál foglalkozik, felekezeti és nemzeti különbség, nélkül Bartos Lajos elnöklete mellett szépen felvirult, minden ’tekintetben •» -gérdemli az áldozatkész emberek hathatós anyagi é-> erkölcsi támogatását. Adományok. A Magyar Asztaltársaság alapító ,fagjái sorába újabban a következők; léptek be: Rakottyay,Gyula; 1000 '.koronáV adott a Bartos Lajos alapítványra. 50—501 koronával alapító tagok lettek: Lakatos Lajos, Engel Istváni.Horváth Anna, Buloviís György, Hirszár Mihály, - RakoUay József, Scherer •Lajos, Paulovits Lajos, Titkai Andor. Fogad-' jják a nemes szivü adakozók a Magyar Asztal-: társaság- e helyen is-- hálás- köszönetét,! Scherer Lajosi p Magyar AsztaitárS'aság ügyvezető, elnöke. : ./* -;.p-p 3ÓO-3Q 1 ’■DhTí Znlirndtiik cseh-tót vasúti miniszter, március 8-án a német-cseh Iglaubanhasszabb beszédet tartott. Ebben többek közt ezeket mondta : «A magyarok velünk szem-; ben becstelenül viselkedtek. Nem elégj, hogy a mozp<fnyo3c és vasúti kocsik egész tömegét lopták el í tőlünk (t. i, a esetiektől), és gazdaságilag »ártottak, de ahol csak leheti harpis banjkókkal is megrontanak bennünket potttikaifegi' Mi ma beid félünk tőlük és ha kell, hallgatásra fogjuk őket. birni, szükség esetén magában Budapesten.» (Union 10.) Tótország autonómiájáról szóló törvényt a magyar minisztertanács jóváhagyta. Ennek a törvénynek alapján Felsőmagyarországon áz önrendelkezési jog alapján „Tót terület“ címen önálló terület alkotnék. Határai a békeértekezlet után fognak megállapittátni. (Union 10.) Mit követelnek a csehek? Követelik Cseh,- Morvaország és Szilézia történelmi határait, Tótországot, Sopron, Moson megyét és Váctól Ungvárig eső területet, Pozsony határának rendezését, Vas és Zala megyék egyesítését Jugoszláviával, az ottani vasutak rendezését, hogy egyenes utat kapjanak az ántánt államokkal, hogy élelmiszereiket ne kelljen idegen területen át szállitaniok. Korridorterület conditió sine qua von! Ezenfelül Csehország történelmi határainak kibővítését Németország, Ausztria és Szilézia felé. Mindezt az önrendelkezési jog alapján. A Magyar Tudományos Akadémia az ántánthoz egy terjedelmes memorandumot adott ki Magyarország területének oszthatatlanságáról Erre válaszolt a minap a Cseh Akadémia tudós testületé cseh és francia nyelven. Ebben többek közt ezt állítja: A Magyar Tudományos Akadémia hazudik, mikor azt mondja, hogy a nem magyar ajkú törzsek csak később települtek le az államalkotó magyar faj engedélyével, mintha a nagjl morva birodalom már 9-dik század előtt nem létezett volna. Szerintük a szlovák Magyarország őslakói és a magyarok csak a 10-dik században vándoroltak be. — Az sem igaz, hogy a magyarok védték meg Európa népeit a török uralommal szemben. A magyarok a török uralom alatt éltek s felszabadítóik a szerbek, horvátok, csehek és a németek voltak. A magyar városokat is németek és szlávok teremtették meg! Stb. Ugyan melyik tudományos akadémia mond igazat? — Magyaror|zágbqy kiutasítják . a $^v3f^mj^ások^J^laaiiriíz lUftkil irjaV-JrknIk Jót t pofráftogul tfrriiseji. NeiI r§gw 2*Wr den és szt^álHriuflWis érkteeft Hg» teyiyjte TO@|49!bwiWv!*0Pl regen .'égy/ sereg magyar rqunkasnak és watóiajoé»tímlgnricss f&i&jtíu szágöól kell .-piwú- .Uyeöekei,.-, mni - Jsrebát miniszter mopdí3* mertyá: magyar bírák a gcmosztévőketpjthol-esak* defaetf szabadon eresztik. Azon^n^^zlpvákoiisz^ déllr«sjzej^ ben szükség van mag^rűnudó.JanerÖkre is. 5.0,Q koronánál többet senkisem vihet ki Cseh-szlovák országból. Aki családjával megy, LOOP köröbl'’féb5iy&gfétPp'éitzt‘Hitért lyragávalv--------- -— ------------———— Íuitit azelőtt se tehettük. Meg lehet győződve indeak), hogy.'.vapnafc témák' bőven,amirők egyáltalán hem: väjjy.. ihái&eriCsMéíiiék .írni, ‘ht^íáEel ázembe a kérdések egész raja röpköd körülöttünk, rtielyekről azppMn jjjítn .irlta{u;nk.+ Mi újságot^ írunk ás nem regényekét.-'Ar frtii valótJ csak onnarfvehetjűk, ahol van, .a való, rétiből s arr^l is . csata bizonyos ktírláiők közöft1 írhatunk. Miá pofóiiaoti ‘ákarunk rtiaradni nzokéct^, ^jdkfinket így is ntegértenek és nem felréertéíiek. Kntikusainknak ped^ akik helyzetünket nem méltányolják, azt üzenjük, hogy a sok hiábavaló szóbeszéd helyett támogassanak inkább- Támogassanak anyagi javákká! éí erkölcsileg. Vegye ki részét mihdeáki 3bbt51 a felalőssjégbpl,í|piit lekritizálni nagyon köhiiyü, de amit részben is viselni Valaki alig akad. Losonc, y^ros magyar jellegének, ajz itteni tiszta magyar lakosság demokratikus jogainak és fejlődésének minden körülmények közti rtiegóvása, megvédése és fentartásá ez idő szeript a mi legfőbb törekvésünk. A1 többi, — higyje el mindenki — nem lőlfiríK függ, sÖt legkevésbéTügg tőlünk. Ali 1764—lOÍT -78*slam. **’*' "• Idéző hirdetmény. \ A losonci jarásbiróság közhírré teszi,, hogy Kninják József felperesnek Fófk Mártonj s társai alperesek ellen injgaítl. tulajd. s jár.j iránt indított petében a per feltételére; és; érdemleges tárgyalására határnapot tüZöfl és felhívta a feleket, hogy 1919. év márciusi hó 31-én délelőtt 9 órakor hivatalos helyiségében (Erzsébet-utca 12. házszám, 6 aitószání alatt) jelenjének meg, egyszersmind pedig néhai Kninják György ismeretlen örökösei alperesek részére ügygondnokul dr. Schneller Ignác losonci ügyvédet nevezte ki. JT ÍJ /liíli Jj J /jJI A bíróság felhívja az alpereseket, hogy a fent megjelölt határnapon és órában szer mélyesen vagy képviseletre jogosult éí igazolt meghatalmazott által jelenjenek meg, mert ellenkező esetben az ügygondnok fog helyette eljárni. Losonc, 1919. évi március hő 8. napján. Bain Miklós s. k. járásbiró. A kiadmány hiteléül: Blumenfeld irodatiszt. 164—919. r . k. szám.; p , A, Hirdetmény. Alulírott ezennel közhírré teszem, hogy Máté Izidor és Vacula Kálmán losonci lakosok a gácsi országút, gácsi helyiérdekű vasút, a katonai javító műhely és Malkó N. postatiszt telke által bezárt saját telkükön villany és nyersolaj motorra berendezett vasöntödét óhajtanak létesíteni. Minthogy az 1884. XVII. t.-c. 25. és 27. §§-ai alapján a vasöntöde engedélyezését iparhatósági helyszíni szemle előzi meg, a helyszíni szemle megtartását ezennel elrendelem. A helyszíni szemle folyó évi március hó 31-én délután 3 órakor fog megtartatni. Ezen eljárásra az összes érdekelteket és szomszédokat meghívom, hogy esetleges észrevételeiket ott a helyszínén előadhassák. Az ügyiratok a városházán a hivatalos órák alatt a városi iktató hivatalban megtekinthetők. Losonc, 1919. március hó 13-án. Golperger, polgármester
