Losonci Ujság, 1919 (14. évfolyam, 3-16. szám)
1919-03-13 / 11. szám
2. oldal._________:___________________ LOSONCI ÚJSÁG 1919. március 13. “A magyarok általános támadása“ címmel azt írja a «Slovensky Vychod», hogy gyerekes dolog volna eltitkolni azt, miszerint Tótországban ellenforradalom is van s hogy márciusban a 48-as forradalmi emlékek hatása alatt magyar általános támadást intéznek a magyar járom alól felszabadított Tótország ellen. Tótországban a forradalmat a budapesti területvédelmi liga vezeti, melynek minden tót városban ügynökei vannak. A tót nép galamb természete és emberies eszményei természetszerűleg megkönnyítik az ügynökök munkáját. Ezek a budapesti központtal állandó összeköttetésben állnak. Vonaton kényelmesen elutaznak Budapestre, ott megkapják utasításaikat, pénzt és repülő iratokat, fáradságnélkül viszatérnek és a kapott utasítások értelmében feliovalják a tót népet. Kik ennek a forradalmi mozgolódásnak részesei ? Elsősorban a régi magyar állam tisztviselői és alkalmazottai. Az uj rend sehogyan sem akar nekik tetszeni. Eddig ők voltak a „buta tót“ mindenható urai. Most a tót népnek kellene engedelmeskedniük és kifejléséhez segédkezet nyujtaniok. Sokan nem akarták a cseh tót állam fennhatóságát elismerni, ezért elbocsáttattak a szolgálatból, de a cseh-tót államban való tartózkodásuk megengedteíett, hogy aknamunkájukat folytathassák. További részesei az ellenforradalomnak a tényleges és tartalékos tisztek, akik ez ideig tót területen tartózkodnak és a tótság ellen dolgoznak. Hozzájuk csatlakoznak a magyar szellemben nevelt papok. Ezek eleinte üdvözölték a kormány szerveit, ígértek lojalitást és hűséget; most azonban budapesti barátjaik által biztatva a legbomlasztóbb módon dolgoznak a cseh-tót hatóságok ellen. A munkásság eddig a budapesti vezetők befolyása alatt áll; ezek magyar szellemben vezetik a munkásság egész politikáját. Ellenük a tót munkásság eddigelé tehetetlen volt és a magyar bizalmi férfiak biztonsággal számítanak a tót munkásokra az ellenforradalmi magyar márciusi mozgalomban. így ir egy tót újság, miről ma nekünk nehéz kritikát Írni. Az egész — azt hisszük — csak rémlátás. A baj tán nem is itt, hanem egyszerűen abban keresendő inkább, hogy a cseh-szlovák és a magyar köztársaság két malomban őröl. A magyar kormány a végleges döntést a párisi békeértekezlet ítéletétől várja, míg a cseh-szlovák álláspont szerint a mai helyzet már végleges. HÍREK. Az Ismeretterjesztő Társaság vasárnap délután a főgimnázium rajztermében felolvasást tart. Felolvasó Thaisz Lajos tanár, ki «Gondolatok a társadalmi egyensúly problémája» cimü értekezésével fogja a résztvevő tagokat és közönséget megismertetni. Kezdete 4 órakor. Kevés az élelem. A cseh-szlovák kormány felhívást intézett a cseh-szlovák köztársaság minden lakójához; ebben többek közt azt mondják, hogy a fiatal, mérhetetlen véráidozatfal, szenvedéssel és munkával megvásárolt köztársaságnak még a rendkívüli nehézségek egész sorozatát keli ieküzdenie. A jelen legnehezebb feladata az egész csehszlovák nép élelmezése. Az eddigi gabona és burgonyavásárlás nem elégséges a népesség élelmezésére. A vágómarha és a zsirféle szállítása is megakadt. Szlovákország szívesen ád, amit nélkülezhei, de neki is támogatásra van szüksége. Az élelmezési miniszter minden lépést megtett, hogy gabonát, lisztet, húst, zsirt a külföldről szerezzen. De az onnan való elszállítás még ez idő szerint lehetetlen. Ezért a legközelebbi hetekben, hónapokban a nép legyen türelemmel és elnézéssel. A köztársaság minden élelmiszer készletet igazságosan akar elosztani. Kéri a mezőgazdákat és termelőket, hogy azonnal adjanak e! az államnak minden nélkülözhető!. Senki se gyűjtsön készleteket, mert az hazaárulást követ el. «Az átélt idők nehezek és rémesek voltak. Erőszak, szurony és akasztót a uralkodott és tartományainkat rendszeresen szervezett lopás és rablás pusztította cl.-» Mindez szép és igaz. Csak az a baj, hogy az éhes gyomornak szebben beszél egy darabka kenyér, mint ezernyi kiáltvány. A szlovák képviselők Prágában nyilatkozatot bocsátottak ki, amelyben azt mondják, hogy magyar újságírók, a magyar kormány és röpiratok-propagandája elárasztják Tótországot és a külföldet oly hírekkel, amelyekkel láthatólag a cseh-szlovák közciklusnak, melyet a «Holdsarló» követ kitűnő magyar fordításban. Az elbeszélés alapgondolata hasonló a «Hajnal leányáéhoz. Surykánta király nagy nőgyülöíő volt, de mint minden nőgyülöíő, ő sem kerülte el sorsát s végül nagyon^ szerelmes és nagyon boldog lesz. s V ‘ Gyönyörűen van aláfestve a király szivének föllángolása távoli kedveséhez, az egyes fejezetek egy-egy nap történetét ölelik föl, a királyt vándorlásában elkíséri hü barátja Rasakósha és a vele és kedvesével folytatott költői szépségű, filozófiai mélységű beszélgetések adják a finom szálakból font történet fejezeteit, melyek mindegyike egyegy illatos friss virága a távoli kelet sejtelmes költészetének. A «Holdsarló» a kelet tiszta nemes filozófiáját adja egy elejétől végig, érdekfeszitő, vonzó, gazdag fantáziából sarjadt, metaforákkal teletűzdelt történet keretében. Semene Zemlak regénye a «Kancsuka.» Az ukránok sejtelmes babonás világából bontakozik ki a letűnt cári uralom szegény rabszolgáinak sorsa. A nagyon figyelemreméltó müvet Szederkényi Anna fordította s fordítása fordulatosán és színesen adja vissza a nálunk még ismeretlen — de hazájában nagyon népszerű — lengyel iró csillogó stílusban megirott könyvét. Balázs Dezső regénye «Tass István ifjúsága» az újabb regényirók az utolsó időben legszívesebben a könnyelmű életű fiatalembereket állítják be regényük főalakjának. Ilyen Balázs Dezső regénye is. A regény hőse Tass István doktor, aki az életből alaposan kivette a részét; emellett magasra törő ambíciói vannak, de tervei megvalósításában megállítja útjában az örök nő. A könnyelmű életben elmerülő ifjúnak az uj életben társa lesz a bizonytalan múltú leány, aki a férfit a szenvedélyek és vágyak perzselő útjára korbácsolja. A regény, melynek minden epizódja rendkívül hatásos és tartalmas, feltétlenül figyelemre méltó munka. A nők korai vénüléséről irt könyvet dr. Lorand karlsbadi orvos. Nevezettnek úgy látszik az az egyetlen ambíciója, hogy az emberiséget minden áron megfiatalítsa. A könyv sók megszívlelendő dolgot tartalmaz, de célját nem igen éri el. A természet örök törvényeit — az enyészetet — senki ember fia megváltoztatni nem fogja, még dr. Loránd sem. Azért a nők is nyugodjanak bele abba, hogy valamikor mindnyájan megfognak vénülni. társaságot fel akarják izgatni és támogatni a magyarok szolgálatában álló elemek vakondok-nrunkáját. Ezen hírek szerint Tótországban egy mélyreható mozgalom uralkodik, amelynek részesei egy csomó tót vezető tényező, köztük a cseh-szlovák nemzetgyűlés tagjai is. Ez a mozgalom állítólag egy önálló tót köztársaság felállítását célozza, amely együttműködne a magyar kormánnyal, vagy legalább oly tág önkormányzatot követel, hogy annak idején Tótország elszakitása Csehországtól és a magyar állammal való egyesítése lehetségessé váljék. A szlovák képviselők klubja ez ellen tiltakozik s kijelenti, hogy ezt az egész magyar manipulációt rosszakaratú cselekvésnek tartja. Ebben a cseh szlovák köztársaság ellenes árulást lát. Ezért követeli, hogy a nemzetgyűlés elé csak oly kérdések viendők, melyek el nem odázhatók s kívánja, hogy olyan dolgokat ne tárgyaljanak, melyek a mai nehéz időkben a széles néptömegek közt csak nyugtalanságot okoznának és a viszonyok konszolidációját és valamennyi polgár békés együttélését megakadályoznák. Szlovákország hangulatáról a csehországi legújabb eseményekkel szemben Eiiinka András képviselő lelkész, a szlovák néppárt vezetője a többek közt ezt irja az «Union» prágai lap szerint: «A szlovák nép kezd ítélni és mérlegelni. Ki van józanodva, mert a szocialisták és, realisták gyökeres politikája megtámadta legnagyobb kincsét, atyáinak hitét. Dörgöli a szemét, csóválja a fejét és azt mondja: ezt a cseh testvérektől nem vártam. A magyarok, a magyarónok és zsidók csábítják és egész milliárdnyi pénzösszeget dobnak elébe. A csábítók egész serege ólálkodik és a nép kétségben van. Pozsonyban a szocialisták megtámadják a légionáriusokat, eloltják a lámpásokat, átvágják a viiiamosvezetékeket és vasúti és postás munkaszüntetést hirdetnek. A szociálisták itt jelentéktelen kivételiéi itt magyarónok maradtak. A gyanúsítást vissza kell utasítani. Ők azt kiabálták: «Hlinka tönkreteszi a köztársaságot», «Hlinka á köztársaság ellensége». Mi látjuk a régi bevált és kipróbált jelszót: «Le a klerikálisokkal». Ezt használták Zsolnán is. Némelyek ütlegekkel és fütykösökkel kényszeritették népünket, hogy szervezetükbe beálljanak. Nem elég, hogy éinek az utca terrorjával és sárral dobálózdnak, hanem ránk is rontanak. Terjesztik nyomorult és alávaló gyanúsításaikat, mintha mi a köztársaság ellenségei volnánk. A régi jelszó: «Christianos ad leones». Mi a köztársaság barátai vagyunk, mi tiszteljük a hatóságokat, teljesítjük kötelességünket. Nem vagyunk nemzetköziek. Azonban mi a népnek hitében is hü szlovákjai vagyunk. A legnagyobb ellenségek Muna, Smeral és Sfastny, de ilyen embereket köztünk hiába keresnétek. Ezeket a cimborákat ránktukmálhaíjátok, de ez nektek Szlovákországban nem használ. Szlovákországban csak a népet és a hitet védelmező néppártnak van jogosultsága». Toborozás. A lőcsei cseh-szlovák katonai parancsnokság hirdetményt bocsátott ki, melyben a fiatalabb korosztályokat önkéntes belépésre szólitja fel. A Duna—Tisza-csatorna kérdése Búza Barna, magyar földmivelésügyi miniszter kezdeményezésére a döntéshez jutott ei. Valószínűleg a budapest—csongrádi mély bevágásu csatornatervet fogják elfogadni és rövidesen hozzá is fognak a munkához.