Losonci Ujság, 1919 (14. évfolyam, 3-16. szám)
1919-03-06 / 10. szám
2, oldal. LOSONCI ÚJSÁG 1919. március ft. Losonc magyarsága. Amióta az entente hadvezetősége fegyverszüneti választóvonallá tette az Ipolyt s a cseh-tót állam képviselői a megszálló cseh csapatokra támaszkodva a magyar államhatalmat Losoncon is felfüggesztették, elhangzott itt az az állítás, hogy Losonc voltaképen erőszakos elmagyarositott tót város. -Bárha ez a losonciak tudomásával homlokegyenest ellenkezik, érdemes, sőt szükséges is czáfolásával foglalkoznunk ma, midőn itt egyesek nagy tevékenységet fejtenek ki a város magyarságának elhomályositása érdekében. ^ Annál is érdemesebb, mert bár tudjuk, hogy .városunk sorsát első sorban a fegyverek jogán kívánják eldönteni, mégis hinnünk kell, hogy ha csak másodsorban is, de meg fog szólalhatni a történeti jog és a nép önrendelkező joga is. A város jellegének megállapításához a népszámlálások nyújtják az egyedül biztos számadatokat. Négy évtizedig mehetünk vissza általuk. 1880 dec. 31 6407 lélekből 4551 magyar 1321 tót 1890 » » 7460 » 6360 » 844 tót 1900 » * 8952 » 7770 » 874 tót 1910 » » 12939 10634 » 1675 tót Ugyanez százalék szerint: 1880 magyar 7L0 tót 20ö 1890 magyar 85-s tót IP3 1900 magyar 8ö,s tót 9,: 1910 magyar 82-1 tót 13-0 Négy évtizeddel ezelőtt minden ötödik losonci lakos tótajku volt. Sőt ennyi sem, mert az 1321 tót közül csupán 8SŐ lakott Losoncon, a többi külön községben a tót Kisfaluban és a már akkor is magyar többségű Tugáron. Tót város volt-e a 17'** °/#ban tótajku Losonc? A °/o-°s arányváltozás részletezve: 1880 71 ° m., 7-1 n., 20,li t., P3 egyéb 1910 82-1 m., 3,s n., 13 ° t., P3 egyéb 1880-1910 -fii1 m., —3--n., —7 li t., f0 3 egyéb A változások magyarázata első sorban az, hogy az 1910 iki adatok a katonaságot is feltüntetik. A magyarság 1L1 %-akal gyarapodott, a németség és tótság arányszáma esett. De inig a németség abszolút számban is kevesebb lett, a magyarok és tótok száma növekedett. Mig az ország népesség 1880 és 1910 között 31° %-akal növekedett, addig Losonc polgári népessége 80‘ %-akal, ^egész lakossága 10P” %-kal gyarapodott. Ez nem természetes gyarapodásnak, hanem betelepülésnek eredménye. Losonc ipara és kereskedelme közel mégegyszerannyi betelepülőt szívott a városba, mint amennyivel Losonc népe természetes szoporodás utján növekedett volna. A magyarajkuak száma igaz, aránytalanul erősebben nőtt, mint a tótajkuaké, de viszont az 1910-iki népszámlálás mindössze 6ö-ta! kevesebb tótajkut talált itt, mint amennyire az országos arány szerint szaporodriiok kellett volna. Minden tizedik, tizenkettedik tót család elmagyarosodott. Erőszak következtében? Aligha, hiszen a város magyar jellegét távolról sem veszélyeztették ! A társadalmak élettőrvénye érvényesült.. Egy a lakosság ötödrészét tevő alacsonyabb kulturfoku s mindössze 1321 főnyi nyeivtőredék ily forgalmas és rohamosan fejlődő városba beékelve még az esetben sem őrizhette volna meg arányszámát, ha például a csehek csodálatosan erős faji öntudatával bírtak volna. Tudjuk és nincs okunk tagadni, hogy nem csak a régi tót családok lettek jó magyar hazafiak Losoncon, hanem azok közül is sokan, akiket ez az élénk gyárváros magába fogadott. Több ezer munkás kéz van itt az ország minden részéből, hiszen 1910-ben 39.237 más megyebeli egyén volt megyénkben s 55.000 nográdmegyei lakott más községben, mint ahol született. Ezek egy pár ipartelep népét gyarapítják. A gazdasági és a tőle elválaszthatatlan társadalmi fejlődés iránya a Duna medencéje s az al föld felé hajtja a népeket. Ez Árvától Pestig számszerűleg kimutatható. Nem csoda tehát ha a gácsi járás 30 év alatt 315 lélekkel, a füleki ugyanekkor 28.000 rel növekedett! Bizony a magyar kenyérrel együtt sok tótajku kapott itt magyar kultúrát is. De az észak felöl leszivárgó tótok ivadékainak megmagyarosodásáí ép oly kevéssé lehet Losoncnak vagy a többi magyar városnak felróni, mint ahogy nem hibáztathatok az amerikai Unió nagy iparvárosai azért, hogy a magukba szívott bevándorlók gyermekest angol nyeivüekké változtatják. Annak, aki a népszámlálás adatait nem tartja megbízhatóknak, azt kell felelnem, hogy ez egyetlen bázis hitelességét módunkban van bizonyos meggondolásokkal ellenőriznünk. Az I860 iki népszámlálás annyira lelkiösmeretes, hogy az egészen kis gyermekeket külön beszélni nem tudók“ rovatában mutatja ki. A hitelesség mellett szói az is, hogy az adatok egyenletes változásról tanúskodnak s olyanról, amely egyezik a mindennapi tapasztalattal. Nehezebb a feladatom Losonc régebbi magyarságának igazolásánál azért, mert a vármegyei levéltár s az országos levéltár conscriptionális aktáit itt ép oly kevéssé használhatom, mint a kiadott forrásmüvek nagy részét. Egy pár adatta! mégis rendel-, kezem. Fényes Elek statisztikus „Magyar ország leírása“ (1847.) a. könyvében Írja Nógrádmegyérő!: «-A tolok az északnyugati részeken laknak, úgy hogy Losoncon felül már egy magyar helység sincs.“ Ugyanő 1837-iki statisztikai művében magyar többségű városnak Írja Losoncot. Az anyanyelvet nem, de a vallást részletezi. 936 r. kath., 1451 ref., 740 evangélikus volt ekkor Losoncon, vagyis a reformátusoknak, akik egy erősen túlzó felfogás szerint egyedül igazán magyar lakosai a városnak, még majdnem abszolút többségük volt Losoncon. Hogy később a város fejlődésével, uj társadalmi rétegek alakulásával a rom. katholikusok jutottak erős (56#/0-os) abszolút többséghez, az is érthető, hiszen a megye 74%-ban katholikus s ezek 85%-a magyarajku. 1826-ban írja Mocsáry Antal „Nógrádmegye... esmérete“ e művében: „Ezen Vármegyének déli részén kezdve észak felé egész Losonlzig... Magyarok á lakosok, némely kevés falukat kivévén p. o. Sámsonházát, Tót Marokházát, Zagyva-Rónyát... Losontzon feijül a lakosok mind Tótok.“ Bél Mátyásnak csak Compendiumát használhatom (1777): „Losontz, Slavis Lucenec, praecipuum comitatus oppidum, colonos Hungaros sustentans.Recipit & nobilium multos.“ A város tót nevénél többet jelent a reformáció korabeli latin neve : Lutetia Hungarorum. A vallás-háborúk idején, 1622 nov. 16-án Írja naplójába Batta Pál, megyénk alispánja: «Szécsi György hada, kiknek előtek járó kapitány vala krasznahorkai Andrásy Mátyás ostrommal megvette Losontznak városát pénteken. A város népében és a Tótokban, kik segítségre, oltalomnak okáért bejöttek volt, sokakat levágtak az katonák. A' városnak lovait és pénzét elvitték á kastélyból, kiket adám ki, mint a két fél úgy tsendesedett le, de a Tótokkal a fegyvert tnindletétették a szentegyházban, úgy bocsdjtották ki őket.* így tesz tanúságot a szemtanú 300 évvel ezelőtt a város magyarságáról. Közismert történeti tény, hogy a Gácson tanyázó cseh Giskrával szemben Losonc volt a magyarság végvára. A Középkor századaiból nem áll módomban itt a nyelvi bizonyítékokat felkutatnom, de erre nincs is szükség. Ez valamint a honfoglalás előtti sziávság tartózkodási helye nem i; lehet döntő több százéves, közel ezerévre terjedő békés birtoklással szemben. A magyar ész és kéz sok száz eves munkájának több jogszerző ereje vap, mint a szlávok ezer évvel ezelőtt való állítólagos itt tartózkodásának. Az ürügy időieg a jog fölé kerekedhetik ugyan de ez túl éli amazt, mert éltet: az erkölcsi erő. Ez a jajsző, amelyet a szerencsétlenek jogán kiáltok, legyen hálám jele annak a városnak, amely nyolc éven át munka alkalmat adott s amelyre mindenkor szeretettel fogok gondolni, ha e! is üz belőle annak a férfiúnak akarata, akit valamikor igazságkereső beszélgetés során alkalmam volt tisztelni tanulnom s aki talán maga sem oka, hogy a sors,' a halsors vagy rossz helyütt nagyra nőit nemzeti érzése olyan dilemma elé sodorta, amelynél ha nem tud a hatalom vagy eszmevalósiíó tettvágyáról való lemondása árán is, elismerem, hogy igen-igen nagy áldozatot hozni, akkor a régi tiszteletnek el kell halványodnia. Hogy szerettem kát kiváló fiát, édes apjuk gyönyörűségeit, akiket igazságszeretetre taníthattam s még ma is gondom, vágyain, hogy bár minden kisértéstől távol tudhatnám őket s bár alkalmam volna nékik, jóra és szépre oly fogékony lelkűknek kifejteni azt az egyszerű igazságot, amiről itt szó van, ami városunk sorsát eldönti, amit az igaz'elkü ember sohasem téveszthet szem elöl — azt amit a római jogász röviden igy fejez ki: Quod uni jusíum, alteri aequum. Dr. Szombatjalvy H. Oyörgy áll. főgimn. tanár. HÍREK. Gyászhir. Gergely Józsefné szül. Dortsák Ilona élete 33-ik évében kinos szenvedés után f. hó 26-án reggel 5 órakor meghalt. Szülei: Dortsák Lajos és neje, férje, három kis gyermeke és testvérei gyászolják. Temetése f. hó 27-én délután ment végbe a város közönségének nagy részvéte mellett. A pénzügy a cseh-szlovák kormány kezében. Az összes állami pénzügyigazgatóságokat és az összes ezeknek alárendelt hivatalokat a rimaszombatit kivéve már átvette a cseh-szlovák kormány a megszállott területen és a vezető állásokba a saját embereit helyezte el. Pénzünk értéke. Február 19-én a zágrábi börzén 100 dinár — 270 kor., 100 frank 340 kor., 100 márka 180 kor. és 100 drachma 310 koronát ér. Megnyíltak az egyletek. Katonai és zsupáni rendeletre szombaton délután az egyesületek, körök (Kaszinó, Polgári kör stb.) működésűket újból megkezdhették.
