Losonci Ujság, 1919 (14. évfolyam, 3-16. szám)
1919-02-13 / 7. szám
XIV. évfolyam 7 szám. Megjelenik minden csütörtökön. Losonc, 1919. február 13. POLITIKAI, KÖZ GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ,11,1,„i, warn «esrsoeann wmammmmamm ■ n i«n■■■ 4j'^.wmiiiiinj_ niiitmtggmmm11iiiinHaMM ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK: ▼ £ SZERKESZTŐSÉÉQ: Egész évre..............16 K - f. v FeieiŐS szerkesztő* DR VÁLYI BÉLA. Z Losonc,Jókal-utca 3. Félévre....................... 8 K - f. £ l eiLiOb bzci KCb/.iu. ivrv. vni-ii r KIADÓHIVATAL: Egyesszám ára 30 fillér. v ▼ Losonc« Kubii?yi-tér 1!. Mindenütt „ellenforradalom“. A forradalom professzionistái az Ipolyon túl nem tudnak belenyugodni, hogy egyszer már győztek, hogy a régi, sötét, reakciós Magyarország meghalt, visszahivhatatlanul. Ezek a derék hiyatalnokai a revoluciónak mindennap újból győzni akarnak, mindennap újból legyőzni a reakciót. Mindennap uj ellenséget fedeznek fel a kihalt csatamezőn. Akit le kell győzni, meg kell fékezni, fel kell fedezni, le kell leplezni könyörtelenül. Ezeknek a derék embereknek «ellenforradalom» kell mindenáron és mindennap, amely igazolja őket, amely a forradalom készenlétét, éberségét és állandóságát szükségessé teszi, mint mondjuk az adóhivatalét, amelynek renitens adóíizetők, vagy a rendőrségét, amelynek betörések, lopások és rablások kellenek, mert ezekből él s ezek hijján meg kellene szűnnie. Tehát ellenforradalom mindenütt. Ma az Úri Klubban, holnap a Magyar Világ kávéházban s holnapután a kávéházi telefonfülkében, ahol X ur délután őt órakor, mikor a barátnőjét keresi, úgy rázza a kagylózsinórt, mint a rabláncokat. Társadalmi mozgalom indul meg az ország területi integritása érdekében, melyet a kormány is programmjának hirdet: ellenforradalom, kiáltják a revolució bürokratái. Ma Bethlen István csinál ellenforradalmat, tegnap Szernere Miklós csinált, tegnapelőtt Csemoch János, azelőtt Zsembery István, | TÁRCA A tót irodalom, Irta: Scherer Lajos. (3-ik, befejező cikk ) A tót szeret verselni. Igen sok verses históriája és baüadaféléje van. Tárgyuk a magyar-török harcokból van véve és az utána következő századok eseményeiből. Nagyon becses korképek, ha költői értékük nem is |iagy. A «Zpiewanky» gyűjtemény tanúságot tesz arról, hogy mily egységes szellem uralkodott abban az időben Magyarországon. A tót nemesek kuruc voltukkal tűnnek ki. A török és kuruc idők verseiben megindult irány folytatója az uj tót irodalomban Kalinéák János (1822—1871). Pulszky Ferenc «Bozkovcis (A két Bozkovicz) cimü elbeszélését megdicsérte s buzdította, hogy egyszóval akit akarnak. Már az is megtörtént, hogy valaki telefonon önmagát jelentette fel egy kávéházból, hogy jöjjenek, fogják el, mert ő eiienforradalmár. Szóval a forradalom mindennapra talál magának egy ellenforradalmat, ^melyet felfedez, legyőz könyörtelenül. Nem tehetünk róla, de ez *a buzgalom és ez a rettenthetetlenség a Muskete egy címlapjára emlékeztet bennünket, az első bolgár-román háború idejéből, mikor Bulgária széttépve, megalázva feküdt ellenségei lábainál. A rajz a román nagyvezérkart ábrázolta, amint élén a királlyal egy dombról körültekint az elhagyott vidéken. A király látcsövét az orrán tartja s igy szó! a tábornokokhoz: — Uraim, az ellenség sehol sem mutatkozik, a csata tehát megkezdődhetik! Több összetartást és kevesebb ellenforradalmat! A néphadsereg-.Ford Ágost, ez a kiváló svájci szocialista iró, «A föld egyesült államai» cimén még 1914-ben kiadott egy könyvet s ebben többek közt a néphadsereg (milícia) szervezéséről igen okos és megvalósítható tervvel áll elő. f Szerinte ez a néphadsereg az államnak költségébe nem kerülne, mert önnön magát tartaná el. Ugyanis ő hasznos munkára használná fel ezt a békesereget, amelynek a férfiak és nők egyaránt tagjai volnának. A békehadsereg közmunkákat végezne kellő díjazás ellenében, igy általa végzendő lenne az utak,, műszaki építmények, hidak, gátak, vasutak, gyárak, munkáslakások építése, továbbá a tűzoltóság, a bányamunka, a levezető csatornák teendői is reá hárulnának, valamint mezőgazdasági, kertészeti és erdészeti munkálatok. Ugyancsak ez a sereg végezné a mocsarak szárítását, a terméketlen vidékek kultúra alá vonását. A nőkatonák számára kijelöli a kórházi szolgálatot, valamint a varrás, főzés, mosás, gyermekápolás, háztartás gondjait, ezenfelül munkát találnának a kerti, gazdasági és ipari tevékenység területén. Igazán ideális állapot! Hiszen katonaságra mindig lesz szükség, de az eddigi költséges fenntartás mellett lehetetlenség lesz katonaságot fenntartani. Ezért helyes az elv, hogy a katonaság tartsa el magát. Szervezetére nézve a békés cserkészcsapatok mintáját ajánlja, hogy igy a hadsereg a béke és a munka gyakorló iskolája legyen, hogy ez által a jövendő szociális rendszerre a legnemesebb módon előkészítse a társadalmat. Ezenfelül az ilyen szervezetű hadsereg a népjólét és népegészség minta iskolája lenne. Amint a növendék 18—19-ik évében kikerül az iskolából, azonnal a hadseregbe kellene lépnie. Itt megtanulná a szociális szolgálatkészséget és a fegyelmezettséget. Edzené magát a férfi és a nő egyaránt az időjárás viszontagságai ellen, valamint megszokná a fáradság, a táborozás és a vele igyekezzék hasonló művekkel mindig szeretetet kelteni a magyar haza iránt. Édes anyja befolyása alatt leginkább a kuruc háborúkról irt. Kedvesen mesél, ritka adag humora van s mindig művész marad. Az életet úgy igyekezett festeni, a minő és a minő volt, azaz «ahogy mi Magyarországon léiegzünk és gondolkozunk». Milyen szép például az «Orava» c. elbeszélésében az árvái kurucokat kigunyoió dala: Hej! mikor ín kuruc volta Rákóczi-vojnában,1) Cifra p!achta-a)zásztovábar jártam Oravában;4) Oravában osztrahában5) olyan legíny voltam, Húszát,®) kravát,7) volát,8) s nyát9) szedliákoktó!10) bráltam.11) 1) háború 2) lepedő 3) zászló 4) Árva 5) sarkantyú 6) lúd 7) tehén 8) ökör 9) sertés lü) paraszt 11) elvettem. Vajansky Hurt>án Szvetozár (1847—X) 1879-ben lépett fel «Tatry a more» (A Tátra és a tenger) cimü verskötetével, amelynek hatása óriási volt. Gondolatait és érzéseit a legegyszerűbb szavakkal erőlködés nélkül tudta kifejezni, de mindig szabatos és nagy formaérzékkel biró. Mindig lobogó és gyújtó tót érzéseivel is hat. A tót gimnáziumok és a Slovenska Matica bezárása után az elcsüggedt lelkeket vigasztalta, és lírai és epikai költeményeiben erős nála a nemzetiség iránt való szeretet. Különösen a tanult tót emberek ragadták meg figyelmét s művei tele vannak a tót földnek remek, szivünk legmélyére ható rajzaival. A «Koren a vyhonky» (A gyökér és hajtásai) c. regénye hazai korrajz. A tót irodalom legkiválóbb képviselője Hviezdoslav Ország Pál (1849—?). Már 19 éves korában jelent meg első verskötete. Azóta egymagának annyi verse van, mint a többi tót költőnek együttesen. Sok eredeti alkotása mellett lefordította Shakespeare Hamlet ját és Szentivánéji álmát, Madách >
