Losonci Ujság, 1918 (13. évfolyam, 1-26. szám)

1918-05-11 / 18. szám

XIII. évfolyam 18 szám. Megjelenik minden vasárnap. Losonc, 1918. május 11. UH ÚJSÁG POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. s ........ ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK: ▼ ▼ SZERKESZTŐSEO ÉS KIADÓ­Féfévrevre ; ; ’SkZ|: l Felelős szerkesztő: DR. VÁLYI BÉLA. ; hivatal: Egyes szám ára 20 fillér. ▼ ▼ Losonc, Jókai-utca 3. Királyi szó Gyönyörű levelet intézet hozzánk Károly király. Tartalma szinte álom. Magyar uralkodó ajkáról századok óta nem hallott szavak. A magyar nemzeti állam kiépítése reánk hárul, mondja a király. Ő rá és a magyar nemzetre, — reánk. Annyit jelentnek e szók, hogy a magyar ön­állóság nem fog csirájában Bécsben elfagyni többé, de fává növekszik, su­­daras fává, amely lombjaival egy bol­dogabb hazának lesz hivatott üdítő ár­nyékot nyújtani. Annyit jelentnek e szók, hogy a trón nem gördít többi akadályo­kat az elé, hogy leghívebb és legön­zetlenebb megvédelmezője megizmosod­­hassék. Csak mi akarjuk, csak mi kezd­jünk hozzá, ő velünk lesz a nagy mun­kában, együtt fog építeni velünk. A független, önálló Magyarország, húsz­millió ember szive vágya meg lesz, ha mi akarjuk. A gazdasági önállóság, ön­állóhadsereg stb.: stb. nem utópia többé, ha a magyar nemzet akarja. Csak akarja. A magyar nemzeti állam kiépítése reánk hárul, mondja a királyi szó. A «reánk» nem a «felséges többes szám» ebben a levélben: nem «Reánk», de csupán «reánk.» Nem a ridegen hangzó «Mi», de a bensőséges «mi», amelyre szeretettől melegszik át annyi magyar szív, annyi magyar kebel. A magyar önállóság megvalósulása elérkezett hát, — királyi szó mondja. Ez a kérdés: mikor, nem kérdés többé. Nem érheti felülről semmi gáncs, mint eddig. Legfeljebb alulról. Mert mi va­gyunk olyan fenegyerekek, hogy egy­hangúan valamit soha se akarunk. Még ha olyan jó is, még ha olyan szép is. Még ha az életünk függ is tőle. hiába, magyar virtus: Csak azért se, mert a másik akarja. S. A losonci közalkalmazottak beszerzési csoportja. A losonci közalkalmazottak beszerzési csoportja f. hó 5 én délelőtt rendkívüli köz­gyűlést tartott. A közgyűlés közvetlen oka volt a bgyarmati intézőbizottság végzése, mely 1918. április 14-én megalakult a helyi bizalmas tanács tagjainak elbocsátásáról és újabb tagoknak kijelöléséről intézkedik. A végzés előterjesztése után Scherer Lajos el­nök bejelenti, hogy úgy ő, mint a már előbb megválasztott bizalmi tanács megbízatásáról lemond, miután nem akai ja, hogy a személyi torzsalkodásból a közélelmezés kárt szen­vedjen. Az elnöki széket Konss József kor­elnöknek adja át. Ezután Jagicza László mértékhitelesítő főnök terjesztett elő határozati javaslatot, mely a Scherer Lajos és tsai bizalmi tanács tagoknak ügybuzgó működéséért köszönetét szavaz, őkeL további bizalmukról biztosítja és visszautasítja a bgyarmati intéző bizott­ság ama határozatát, mely a losonci meg­választott bizalmi tanácsot elbocsájtja és helyébe újat küld ki. Konss József az egyhangúlag elfogadott halározat folytán felkéri Scherert és a bi­zalmi tanács tagjait, hogy lemondásukat vonják vissza. Ez a határozat hatása alatt meg is tör­tént és a közgyűlés akként intézkedett, hogy a határozat a bgyarmati sérelmes intézkedés orvoslása végett terjesztessék f«l a főispánhoz, alispánhoz és a bgyarmati intézőbizottsághoz. hujbert István postaaikaimazott az al­tisztek csoportja nevében tiltakozást jelent be az ellen, hogy a szolgák csupán 60 de­ka cukrot kapjanak a tisztviselők 80 deká­jával szemben. Kéri az elnökséget, hogy ha van erre nézve miniszteri rendelet, úgy mu­tassa meg, mert ezt a különbségtételt mél­tánytalannak tartja. A közgyűlés ezután végett ért. Egyről-másról Végy két dekát ebből, hármat abból és tedd egy harmadikba, — kezdi a szakács könyv minden ételnél. És azt ami igy meg­sül vagy megfő, — ha jó a szakács, — megeheti, aki szereti. Wekerle ekként tesz. Vesz két dekát Tiszáékból, hármat Bethlenékből és bele önti az egészet Vázsonyiékba. És ami igy összefő majd, az a demok­ratikus választói jog. Őszintén kívánjuk, hogy jól sikerüljön. Mert ha megesszük, vége a válságnak. A többi pedig mellékes — úgy látszik, megint. Hogy a németek már hetek óta százhúsz kilométerről lövik Párist, ez szörnyen bántja a franciákat. Ki kell, hogy találjanak valami újat, amivel túl tesznek a németeken. És meg kell adni, sikerült is nekik. Mert talál­tak Clemencauban egy akkora zsenit, ami­lyenről mi nem is álmodhatunk. Lövi ez az ur öt-hatszáz, vagy mit is beszélünk, ezer­­tizezer kilométerről hazugságaival annyira a békét, hogy ha még soká hagyják, a béke szegényke már csak elvont fogalom marad. Valaki, aki nem hadseregszállitó és aki­nek foglalkozása minőségéről köztudomású, hogy keresete a háború alatt alaposan meg­csappant, adóleszállitást kért. Elutasították azzal, hogy a csappanást nem igazolta „hi­telt érdemlően.“ Szóval kezdődik már. Kezdődik legalább már ezen a téren a régóhajtott békebeli ál­lapot, amikor financhatóságaink a «köztu­domás» alapján éhes kányaként le tudnak csapni mindig oda, ahol egy fillér jövedel­met megszagolnak, de nincsen istennek az az embere, aki egyetlen veres krajcárt képes lenne tőlük visszakaparni. Kezdődik, ami­kor egy sikerültén kifordított ruha rajtad és mosoly az arcodon elegendő lesz arra, hogy adódat a „köztudomású alapján égig emel­jék, de Krisztus összes szenvedései is ke­vés lesz annak bizonyítására, hogy a háború alatt „köztudomás szerint“ nem tartoztál azon kevesek közé, akik keresni tudtak. Szóval kezdődik legalább már itt, az adózás terén, — a régi módi. És ez is rekord. HÍREK. 11 Polgármesterünk gyásza. Özv. Wag­ner Bernátné szül. Oidófalvi Szabó Julianna élete 85 évében Rójahidán (Szolnok-Doboka m.) meghalt. Édes anyját gyászolja az el­hunytban Wagner Sándor kir. tanácsos pol­gármester, kit mély részvéttel vesz a város közönsége körül. Zita királyné születésnapja. Áldozó csütörtök napján fényes egyházi istentisz­­lettel ülte meg királynénk születése napját a hivatalos Losonc. A 10 órakor tartott misén megjelentek a hatóságok képviselői, a katonai parancsnokságok és a házi gyalog­ezred diszázada. Az ünnepi misét dr. Vali­­hora János apát plébános celebrálta. Liszt lopás. Micsoda Mária ozdini lakos Miklec Paulina ozdini lakostól 45 kg. lisztet lopott el. A csendőrőrsök a házkuta­tás alkalmával a lisztet megtalálták. Az el­járás ellene megindult.

Next

/
Thumbnails
Contents