Losonci Ujság, 1918 (13. évfolyam, 1-26. szám)

1918-03-17 / 10. szám

2. oldal. LOSONCI ÚJSÁG 1918. iiiáí cius II. Miben áll hát mélyen tisztelt ünneplő közönség március 15-iki nemzeti ünne­pünk jelentősége e háborus időkben ? Midőn már a nyomasztó terhek, a ször­nyű nehéz áldozatok súlya alatt erőink roskadozni kezdenek, akkor jön e nem­zeti ünnep és azt hirdeti nekünk, hogy a magyar nemzet ezen napon egy má­sodik évezedre újjászületett. A szabad­ságharcban újjászületett nemzet ezen háború alatt férfivá fejlődött, kiküz­­dötte létjogát és állandó helyét a sza­bad nemzetek között, melyet tőle többé senki el nem rabolhat. Ellenségeink­nek megfizettünk érdemük szerint, szövetségeseinkkel szemben olyan hű­séget tanúsítottunk, mely párját ritkítja az egész világtörténetben. Mindenkinek, még leghatalmasabb szövetségesünknek is nyújtottunk annyit, amennyit tőle kaptunk és egy senkinek adósai, lekötelezettjei nem vagyynk. E mai nemzeti ünnep azon szilárd hittel és bizalommal tölti el lelkünket, hogy a férfiúvá fejlődött uj Magyarország túl fogja élni e világpusztulást, e há­borúból győzelmesen, határainak föltét­­len épségében, teljességében fog kike­rülni és a saját erejéből, saját emberisé­géből egy második évezreden át élni fog. A Losonci függetlenségi és 48-a$ pártkör Választmányi ülése. A Losonci függetlenségi és 48-as párt­kor f. hó 10-én délután a Régi Vigadó kü­lön helyiségében választmányi ülést tartott. Dr. Vályi Béla ügyvezető elnök beszámolván röviden az utolsó ülés óta történtekről is­merteti az összejövetel célját: a pártkör jövőbeli állásfoglalását a jelenlegi kormány és pártjáyal szemben. Herzog Ignác emelkedik a megnyitó be­széd után szólásra és bejelenti a pártkörbe való belépését. A majdnem teljes számban együtt levő választmány örömmel vette a bejelentést tudomásul és az uj tagot lelke­sen üdvözölte. Ezután áttértek az ülés tárgyára, mely kö­rül igen élénk vita indult meg s a tagok közül Beniczky Árpád, Búlyi János elnökök, továbbá Herzog Ignác, Scherer Lajos Fischer József, Filó Lajos, Halyák Lajos, Weisz Samu és dr. Vályi Béla ügyvezető elnök szóltak a kérdéshez. Beniczky Árpád elnök, kit erős rekedtsége akadályoz abban, hogy hosszasan szóljon haladást lát ugyan a 48 as eszmék felé az uj pártalakulásban, de mert a 48-as alkot­­.mánypárt programmja nem öleli fel teljes egészében azokat, nem csatlakozik hozzá bejelenti, hogy a Bizony Ákos vezérlete alatt álló frakció hive. Scherer Lajos álláspontját hosszasan in­dokolva azt indítványozza, hogy a kör tá­mogassa a kormányt és pártját, módosítsa alapszabályait és vegye fel a 48 as alkot­mány párt nevét. Dr. Vályi Béla elfogadja azokat az oko­kat, melyekkel Scherer lényegében a kör követendő álláspontját indokolta, azonban jogi felvilágosítással szolgál: Losoncon a függetlenségi pártkör egyesület, melynek kormányhatóságilag jóváhagyott alapszabá­lyai vannak. Ezen alapszabályokban le van fektetve a kör célja, melyre támaszkodva az mint egyesület a maga egészében és alap­­szabálymódositás nélkül is beléphet valamely pártba, vagy támogathat valamely pártalaku­lást. Az alapszabály módosítás különben is csak külön e célra összehívott közgyűlésen eszközölhető és igy ma nem is tárgyalható. Indítványozza, hogy mondja ki a kör, mi­szerint a kormányt és a 48-as alkotmány* pártot teljes erejéből támogatja. Beniczky Árpád és Filó Lajos nem haj­landók a Scherer indítványához hozzájárulni és a losonci pártkör eddigi szervezetén vál­toztatni. Herzog Ignác azt javasolja, hogy a kör dr. Vályi jogi fejtegetéseinek megfelelően mondja ki, miszerint elvei és szervezete ép­ségben tartásával kész a kormányt és a 48 as alkotmánypártot azokban a törekvései­ben, melyek a függetlenségi és 48-as párt régi céljait és alapelveit képezik, teljes ere­jével támogatni és szívesen ad a pártkörben helyet olyan tagoknak is, akik bár a függet­lenségi párt programmját teljes egészében nem vallják, az aktuális célokért való küz­delemben velük egyuton vannak. Indítvá­nyozza, hogy a kör a hozandó határozatról a miniszterelnököt, a belügyminisztert és a főispánt értesítse. Búlyi János helyesli, hogy a pártkör szervezete és elvei épségben tartásával tá­mogassa a kormányt. Ugyanily értelemben szólaltak fel Fischer József, Halyák Lajos és Weisz Samu választmányi tagok. A pártkör — miután Scherer Lajos in­dítványát visszavonta, — az ügyvezető elnök és Herzog Ignác javaslatai alapján akként ha­tározott, hogy támogatja a kormányt, kimon­dotta, hogy az összehívandó közgyűlésen iiy értelmű állás foglalást proponál s erről üd­vözlete tolmácsolása mellett Wekerle minisz­terelnököt, Tóth János belügyminisztert és gróf Majláth I. Géza főispánt táviratilag értesíti. A tárgyalások fo'yamán Beniczky Árpád elnök, mert a többség véleményét egész teljességében a maga álláspontjával össze egyezhetőnek nem találta, bejelentette lemon­dását és kilépését és az ülésről távozott. Dr. Vályi ügyvezető elnök és a választ­mány a legnagyobb sajnálattal volt kényte­len hét év óta buzgón működő elnökének kilépését és lemondását, melyről nem volt lebeszélhető, tudomásul venni, de annak a reményének adott kifejezést, hogy egyek lévén vele továbbra is a dolog lényégében: az eszmék szolgálatában, ha most az esz­közök használatát tekintve el is térnek egy­mástól, a küzdelem terén biztosan találkoz­nak és újból kezet fognak majd. A választ­mány távozó elnökének eddigi önzetlen munkásságáért hálás köszönetét mond és őt erről jegyzőkönyvi kivonatban értesíti. Az ülés ezek után véget ért. A miniszterelnök a hozzáintézett távira­tot Bulyi elnökhöz intézett következő távi­ratban köszönte meg: Szives üdvözletüket őszintén és me­legen viszonzom. Wekerle. A belügyminiszter pedig a következő levéllel válaszolt dr. Vályi ügyvezető elnök­nek : A losonci függetlenségi és 48-as pártkör választmánya nevében kifeje­zésre juttatott szives indulatért hálás köszönetét mondok s egyben kérem, hogy azt a kör tagjai előtt is tolmá­csolni szíveskedjék. Ítélet után Tóth. Nyilatkozatok a rendőrbirói döntésről Mi a véleményünket már a múlt szá­munkban megmondtuk a kukoricahistóriáról: kár volt ebbe a „dologba“ bele lépni. Az a nézetünk, hogy a köznek legkevésbé se lesz haszna belőle. Legfeljebb a feljelentőnek, ki az őt megillető egyötöd részt bizonyára sóvárogja annyira, mint mindannyian a bé­két, a siralmas állapotok megszüntetőjét. Az Ítéletről nem mondunk bírálatot. Nem tartjuk helyesnek, hogy bírói döntést mi kritizáljunk, legfeljebb annyit, hogy szi­gorú még ott is, hol kétségtelenül jogsze­rűnek látszik. Ám szóljanak róla azok, kiket az ítélet a legközelebbről érint. Felkerestük Farkas Zoltán városi főmér­nököt, ki kérdésünkre, hogy mit szól az ítélethez, — előadta : — Az Ítéletet sérelmesnek tartom ma­gamra nézve főleg azért, mert mint tisztvi­selő hivatalos ténykedésemből kifolyólag követtem el az állítólagos bűncselekményt. Véleményem szerint tehát én is csak fegyelmi utón vagyok felelősségre vonható. De fetéve, hogy tisztviselő voltom figyelembe nem jöhetne, akkor sem vagyok elítélhető azon cselekményért, hogy közvagyont képező tengeriből és árpából, — melynek árát bizott­ságilag állapították meg és amely áron ezen termékek a hizlaldának lettek felszámítva,— egyeseknek kölcsön adtam hogy sertéseik el ne pusztuljanak addig, amíg megérkezik az ő tengerijök és lefizettettem velők egyi­dejűleg azt az árat, meliyei a kukorica és árpa a hizlaldának lett volna elszámolva. Mert hiszen én a közvagyonnal nem ren­­delkezhetem s a bizottságilag megállapított árakat önkényüleg meg nem változtathatom. Az igaz, hogy körülbelül 4 méter­mázsával több terméket adtam ki, mint a mennyi a városi gazdaság és a Wohl-féle földek termése volt és igy olyan kölcsön­adott tengeriért is befizettettem ezen maga­sabb árat, mely a városnak maximális árban volt. Ez azonban onnan magyarázható, hogy mikos a raktárkönyvet megnéztem, a nagy elfoglaltságom közepette nem tudtam, hogy a bevezetések pár nappal visszamaradtak, mely idő alatt'márki volt merítve a felidé­zett termés. így történhetett az meg, hogy azzal a körülbelül 4 métermázsával túllép­tem a házi termés mennyiségét. De még ezért se vagyok felelősségre vonható, mert hiszen én nem vagyok vezető tisztviselője a vállalatnak, bizottságilag történik minden ügy elintézése és én csak végrehajó szerv­ként működöm. Következésképen, ha én bűnt követtem el, úgy mindanyian elkövet­ték azt a bűnt azok is, akik abban a bizott­ságban vannak. — Végtelenül fáj, hogy az ellenem megindult eljárás folyamán egyesek minden­féle módon azt akarták kisütni rám, hogy én összejátszottam másokkal és segédkezet nyújtottam azoknak, kik magas áron adtak el kukoricát magánosoknak. Némi elégtéte­lül szolgál, hogy önzetlenségem a végén ki­derült és maga az elitélő rendőrbiró is kész­ségesen és Írásban elismerte ezt nekem. Természetes, hogy ezek után aligh- .szék abban a helyzetben, hogy a váró közélel­mezésével tovább is foglalkozzam. Tökéle­tesen elég volt. Most négy heti ~ ab^ a­­got kérek, hogy az utolsó hetek i^-.mait némi képen kipihenhessem.

Next

/
Thumbnails
Contents