Losonci Ujság, 1918 (13. évfolyam, 1-26. szám)
1918-02-03 / 4. szám
2. oldal. LOSONCI ÚJSÁG 1918. február 3. Egyesek, különösen határszéleken, kezdtek az ellenséggel cimborálni; eladták, elárulták a hazájukat. Többen a katonai szolgálat alól igyekeztek kibújni s gyávaságukban vagyonszerzésre irányították törekvéseiket. Ezt kisérte a bizalmatlanság, a kishitűség. Gyanússá vált minden jómód, minden itthon tartózkodó katona. Sokan kényszerűségből takarékosokká váltak, mig mások pazar módon és fényűzéssel élték napjaikat. A jó erkölcsöket csakhamar általános elvadulás követte. Az ellenség pusztítása magával hozta a vagyon pusztítását is. Ki tudja mit hoz a holnap? Éljünk tehát vigan! A legnagyobb rombolást a háború az ifjúság körében okozta, Ugyan ők voltak a leglelkesebbek, ők fogták fel az egész ügyet legkomolyabban, ők hortak össze legtöbbet. De a háború hamar éretté is tetie őket. A sok sorozás őket is katonai sorba szólította. A komolyabbak elmentek a harctérre, az ifjabbak már a háborúban nevelkedtek. A háború levegője megszokottá vált. A mi diáklégényeink hetykébbé, fegyelmezetlenebbé, durvábbá váltak. Beszédjük hazuggá, piszkossá fajult. A sok iskolai szünet elszoktatta őket a komolyabb munkától, a csavargás lett éietelenük s ők is, mint a felnőttek igen sokszor túl tették magukat a szokáson, törvényen, illendőségen. Amint látjuk t néhány sorból, a háború sok nemes vonást váltott ki, de sok bűnre is rászoktatott. S minél nagyobbak a fényoldalak e tekintetben, annál nagyobbak az árnyoldalak is. Lassan-lassan kifejlődik igy-a szemlélő előtt az a tudat, hogy a háború sok tekintetben jó, de még több tekintetből rossz. Ennél sokkal jobb a béke. Minden jóérzésü ember szereti a békét, megveti a gyűlöletet, sajnálja a mások kárát, emberhez nem illőnek tartja az öldöklést, a kegyetlenkedást. Mi szeretjük és óhajtjuk a békés munkát, — a mig lehet becsülettel. De ha ez nem lehet, harcolnunk kell önmagunkért, javainkért. A háborút mint szükséges rosszat altjuk, de a mint alkalom adatik, követeljük a tisztességes békét. Mi követeljük a közjavát, a fejlődést, a jobb munkát, a nemzeti erőnek és az életnek a biztosítását, hogy jobb, szebb kor derüljön ránk és utódainkra. Dolgoznunk, építenünk kell! Várjuk az átalakulást, a jobb jövőt. Ezt mindenki akarja; kell, hogy akarja. És ebben fejeződik legkristályosabban a felelet arra a kérdésre, javitotta-e háború erkölcseinket ? Sok jóra, sok rosszra megtanított a háború; de arra is oktatott, hogy a rossznál mégis csak jobb a jó és a jónál a jobb. A javulást óhajtjuk, akarjuk, követeljük! Kovanda Ferenc zenetanitó lakik Losonc, Rét-utca 6. sz. VÁROS. Bizottsági ülés. A jogügyi, pénzügy és előkészítő bizottság jan. 28-án d. u. 3 órakor ülést tartott. Az ülés első tárgya volt a «Clara» ismertetett áremelési kérvénye. Baskay tanácsos ismertetve az ügyet, előadta, hogy a tanács felkérésére a szakértőkből álló bizottság múlt év december 6-án megvizsgálta a Clara telepét, hogy a tanács által felvett kérdésekre szakszerűen válaszolhasson, illetve a város vezetőségének úgy az áramegységárának emelése, mint pedig a bekövetkezett üzemzavarok elhárításának lehetőségéről jelentést tegyen. Megvizsgálva a szakbizottság, megállapította, hogy a vállalat telepe a szolgáltatott árammennyiséghez képest aránytalanul sok szenet fogyaszt és ezen túlzott szénfogyasztás oka a magas önköltségeknek. A bizottság a vállalat képviselőjétől a gépberendezés beszerzésekor a szállitógyárak részéről adott szénfogyasztási garanciák bemutatását kérte, mit azonban a társaság dec. 18-án a városhoz intézett beadványában megtagadott, azt állítva, hogy ezen adatok ellenőrzéséhez a városnak joga nincs. A vállalat tehát azon furcsa álláspontra helyezkedett, hogy a várostól minden szakszerű bizonyíték nélkül kívánta a szakértőbizottság szerint nem gazdaságos üzem fulladásainak megfizetésével a hasznát biztosítani. A szakértő bizottság a második kérdésre, t. i. hogy el lehetett volna-e az üzemzavart hárítani, tulajdonképen már az első kérdéssel együtt megfelelt. Ha ugyanis a viilamostársaság gőzgépei a minden jó berendezésnél elegendő s a mainak körülbelül h'lértyire tehető szénmennyíséggel kijöttek volna, úgy a beszerzett szénmenynyiségből számot tevő tartalék maradt volna fenn. Különben megállapítható, hogy még a városi kezelésben levő • villanytelepeknél is, hol pedig az egységárak magasabbak, mint a villamos tröszt vállalatainál, mert a hasznot a városok magok élvezik, az egész országban csak Egerben magasabb az áram egységára és a ma Losoncon érvényben levő 10 fillért is csak három helyen éri el. Az előadó tanácsos javaslatára a szakértői vélemény alapján a tárgyaló bizottságok a Clara villamos kérelmét elutasításra ajánlják a közgyűlésnek. A helypénz és kövezetvám egyesség kötése iránti kérelmek tárgyában a bizottságok Baskay előadó javaslata értelmében határoztak. Sacher Soma kérte, hogy a jégelosztással járó dijak métermázsánként 2 koronáról 3 koronára emeltessenek fel 1918-ra. Előadó indítványára a bizottságok a dijfelemelést a háborús drágaságra való tekintettel javasolják a közgyűlésnek, de annak ismételt hangoztatásával, hogy Sacher Soma köteles szerződés szerint a 5 kg.-on felüli jégkvantumokat házhoz számtani, illetve ebbeli kötelezettségének pontosan eleget is tenni. A köztemető kibővítésére 3000 koronáért egy telekrészt vesz a város az izraelita szentegylettől. A bizottságok a szerződés jóváhagyását javasolják a közgyűlésnek. Domborovszky József kovács mester azon kérelmet terjesztette elő, hogy a tőzeggyári kovácsmunkák 3200 koronában megállapított díjazását, tekintettel a nyersanyag, szén és munkabérek megdrágulására visszamenőleg 1917-re 1000 koronával emelje fel a képviselőtestület. A bizottságok javasolják, hogy a kérdés vétessék le a napirendről és illetve majd csak akkor tárgyaltassék, ha nevezett kovácsmester a folyó évre szóló árajánlatot beadta A bizottságok tudomásul vették a belügyminiszternek a kórházi alkalmazottak háborús segélyére vonatkozó határozatát. A városi szülésznők évi 240 kor. javadalmazását 480 koronára felemelni javasolják a bizottságok. A Gazdák biztositó társaság ajánlatot tett a járdákon előfordulható balesesetek ügyében. Miután ugyanis a járdák tisztán tartása a város kötelessége, ő felelős természetesen az azokon netán bekövetkező balesetekért is, A «Gazdák* 100.000 koronás biztosítás után évi 300 korona dijat kérnek. A bizottság javasolja, hogy többektől kérjen és pedig 500.000 kor.-ra ajánlatot a képviselőtestület A marhajárlat levelek dija ezentúl a város közjövedelmét fogja képezni. A vonatkozó szabályrendelet ennek megfelelően módosulni fog. Tudjuk ugyanis, hogy eddig elhunyt rendőrkapitányunkat, dr. Ottahal Antal illették e dijak. Végül a bérkocsisok díjemelési kérvényét tárgyalta a bizottság és elfogadásra ajánlotta a rendőralkapitány ajánlatát, mely eddigi viteibéreket kb. 60—80 ®/?-al emeli. Tanácsülés. Az előbb említett' bizottsági ülést nyomban tanácsülés követte, mely a közgyűlés elé terjesztendő kérdésekben a bizottsági határozóiaknak megfelelően határozott. Közgyűlés. Polgármesteri jelentés a megvádolt tisztviselőkről. — Bizalmi szavazat. — A városi képviselőtestület 1918. évi január hó 30-án délután 3 órakor a városház tanácstermében rendes közgyűlést tartott a következő tárgysorozattal: 1. Megnyitó és hitelesítők kiküldése. 2. Elnöki bejelentés. 3. Felsőbb hatósági leiratok, véghatározatok bemutatása. 4. «Clara» villamossági r,-t. árfelemeíés iránti kérelme ügyében a tanács javaslata. 5. Helypénz és kövezetvám egyezség kötése iránti kérelmek. 6. Sacher Soma kérelme a jégelosztással járó dijak felemelése ügyében. 7. Domborovszky József kérelme a tőzeggyári kovács munkák díjazásának felemelése iránt. 8. A köztemető kibővjtése ügyében a tanács javaslata. 9. A Gazdák biztositó szövetkezetének ajánlata a járdákon előfordulható baleset biztosítás ügyében. 10. A szülésznők háborús javadalmazása ügyében a tanács javaslata. 11. A marhalevelek kiállítása, záradékolása és átíratásért szedhető dijak felhasználásáról szóló szabályrendelet módosítása. 12. A városi tanács javaslata a bérkocsi iparosok viteldij felemelése iránti kérelme ügyében. 13. A vágóhídi állatorvos helyettesítése. 14. A hadisegély véleményező bizottsáság megalakítása. 16. Illetőségi ügyek. 16. Egyébb folyó ügyek. 16. Esetleges indítványok. A képviselőtestület az egyes ügyekben többek felszólása után a tanács, illetve a bizottságok javaslatai értelmében határozott,
