Losonci Ujság, 1915 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1915-06-10 / 23. szám

2. oldal.__________________________________L O S O N C ! ÚJSÁG 1915. junius 10. mikor látom, hogy. a honvédő katona, a honépitő polgár küzdelméből kiveszi részét a nő is, hogy mint honleány, egykor mint magyar asszony, mint a család éltető lelke szépséggel, szeretettel, bájjal, tudással és nemzeti önérzettel telítse meg a magyar társadalom lelkét, hogy abban a széthúzás, a részvétlenség, a közöny, az önzés, a haza­árulás gyökeret sohase verjen. Csinos katonák! Okos fiuk! Scherer Lajos. SZÍNHÁZ A publikum gyérül-gyérül; mind üresebb és üresebb széksorok előtt kell játszania színtársulatunknak, mely pedig mindent el­követ, hogy igényeinket kielégítse. A leper­gett hétnek csak a csütörtöki előadását, a «Papa kedvencét» nézték meg elegen, hol a címszerepben Aranyossy Annus jeleskedett nála jól ismert kedves játékával és termé­szetességével. Faludi Kálmán, Kovácsics Margit és Gergely Gizi osztoztak vele a sikerben, mig a kisebb szerepekben Csáki­nak voltak különösen derűs jelenetei. — Pénteken a «Fészek a viharban» c. háborús színmű ment már másodszor Gergely Gizi javára. A nézőtéren többen is lehettek volna. Azok azonban, kik jelenvoltak, egy élveze­tesen eltöltött est emlékével mehettek a kávéházba. Gergely Gizi meglehetősen nehéz szerepét minden kívánni való nélkül játszotta meg megint. Kár, hogy oly keveset láttuk őt neki való szerepekben. — Az «Évát» üres ház nézte meg szombaton, holott a zenekar hiányait a szereplők minden igye­kezetükkel törekedtek feledtetni. Re'thy Mar­git igen szépen énekelt és a jelenvolt kevés számú közönség méltányolta is énekszá­mait. — A «Nagymama» c. operett teljes sikerű volt és Kovácsics Margit, a jutalmazott mindvégig derűs hangulatban tudta tartani partnerével, Faludival együtt a közönséget. Ez alkalommal vendégkép Török Jenő is fellépett, ki qualitásos színésznek bizonyult. A főszerepet Verő Ilona játszotta sikerrel. BÚCSÚSZÓ. Hozd ki édes rózsaszálom A lovamra a kantárom. A lovamra kantárszáramat, Magamnak meg csókot százat. Látod rózsám, hogy nyergelek, Isten veled! messze megyek. Ahol fehérük a «Tátra», Oda repül lovam lába. Csókok hullnak, könnyek hullnak, A legények most indulnak Messzi útra, messzeségbe, A hófehér országszélre. Szűzi ormán a Tátrának, Girhes kozáklovak járnak. Girhes kozák üget rajta. Majd leszedjük!, rajta! rajta! Ott a muszka, el kell menni, Ki kell őket onnan verni! Gyalogszerrel vagy lóháton ? Majd ahogyan jónak látom. Ne nézz búsan én utánam, Itthon hagyott virágszálam. Ne induljak útra könnyel, Nevess rám, hogy menjek könnyen. Az egész nem lesz nagy munka, Meglásd majd, hogy fut a muszka! Mire a buzaszem pereg, Aratásra otthon leszek! Lakatos Károly, a losonci színtársulat tagja. HÍREK } Patak Karoly. Mély megilletődéssel vettük a lesújtó hirt, hogy Patak Károly főgimnáziumunk tanára az északi harctéren május 18-án elesett. Ágyúját teletalálat érte s vele együtt meg­ölte mindazokat, kik mellette voltak. Hősi halála súlyos veszteség nemcsak hozzátartozóinak, hanem a közéletnek is, mely kevés oly sokoldalúan képzett és hi­vatásának magaslatán álló férfiúban bővel­kedik, mint ő volt. Mint tanárt szerették és odaadással vették körül tanítványai; társa­dalmi életünk körében pedig rövid idő alatt bensőbb barátai éppen azok lettek, akik kezdetben idegenkedéssel és bizalmatlan­sággal szemlélték közéleti tevékenységét. A haza sorsát ápoló érzése állította be őt önkéntesen harcoló hadseregünk soraiba, hol vitézül küzdve hónapokon keresztül, el érte őt is annyiak végzete: elesett ott, hol meghalni dicső. Mi büszkeséggel gondolunk reá, bár le­sújt a gyász, mert tudjuk, hogy nagy érték veszett el pótolhatatlanul a haza védelmé­ben fiatal életének kimúlásával. A hitszegő címmel főhelyen foglalkozik laptársunk, a «F. N.» lapunk múlt száma vezércikkével és igyekszik abba ellenünk bizonyára hangulatkeltés céljából belőle ki nem olvasható dolgokat belemagyarázni. Mert ki nem Ítéli el az olaszok hűtlenségét, ki beszél e cikkünkben arról, hogy nem kell elkeseredéssel lecsapni rájuk és pozdorjává törni őket ? Őszintén szólva tehát az egészre nem is hederitenénk és magára, a «F. N.» cikkére annyi csak a megjegyzésünk, hogy kár egy «hivatása magaslatán álló lapnak» (ezt a kitételt nagyon szerette laptársunk) magát efféle «vezércikkekkel» blamirozni. Hogy mégis megemlékezünk róla, csak azért tesszük, mert nem szégyeljük beval­lani, miszerint az általa annyira megütkö­zéssel vett cikket laptársunk, az «Uj Nem­zedék» c. fővárosi politikai és társadalmi folyóiratból vettük át, melyet bizonyára töb­ben olvasnak, mint a «F. N.»-ot és hogy e lap van annyira nívós mint ő, azt Andrássy Gyula grófnak e lapról irt következő sorai igazolják tán a legszebben: «A magyar közönség figyelmét a kül­politikára, a külföld gazdasági áramlataira és helyzetére kell terelnünk. Minél kisebb az organikus és hivatalos összefüggés külföld és belföld között, annál nagyobb szerepe van az irodalomnak és a sajtó­nak és annál nagyobb szükségünk van olyan orgánumokra, amelyek európai nívón európai kérdéseket törekszenek megismerni és megismertetni. Mivel az Uj Nemzedék ezeket a tenden­ciákat szolgálja s mivel egyik főcélja európai nívón a világeseményekkel foglalkozni, mele­gen ajánlom a közönség figyelmébe. Ajánljuk mi is e lapot éppen úgy, mint a Hu­szadik Századot a «F. N.» figyelmébe! Egyébként ne tessék elfelejteni, hogy ha a világ mindenben a «losonci felfogás és losonci közhangulat» után menne, nem messzire jutna. Ezer szerencséje Losonc­nak is, hogy ez a «felfogás» és «hangulat» csak egyeseké, kik szeretik magukat, — ott, ahol tudják, — köznek nevezni. Ezt mi csak mint cikkünk keretén kívül eső dolgot sie­tünk megjegyezni. Vizsgahangverseny. F. hó 6-án tar­totta Szegő Zsófia zongoratanárnő tanítvá­nyaival vizsgahangversenyét szépen össze­állított műsorral. A hangverseny egyes számai igazi élvezetet nyújtott a megjelen­teknek, de máskülönben is elismerő meg­elégedéssel vettük minden egyes tanítványa szép előhaladást tanúsító sikerét. Kivitellel biró cégeink figyelmébe! A besztercebányai kereskedelmi és iparka­mara felhívta és ez utón is figyelmezteti kerületbeli cégeit, hogy az ellenséges orszá­gokkal, cégeivel és egyéb lakóival szemben fennálló mindennemű követelését nála jelentse be, hogy ezek a békekötés idején alkalmas mó­don biztosíthatók és kielégíthetők legyenek. Népünnepély. Az idei sziniévadnak méltó befejezése lesz az a nagyszabású Népünne­pély, mely f. hó 13-án lesz megtartva a régi Vigadó kerthelyiségében még kedvezőtlen időjárás esetén is. A népünnepély iránt már is élénk érdeklődés mutatkozik, mert jobb­­nál-jobb szórakoztatásokban lesz része a közönségnek. így többek között a Cabaret­­előadáson a társulat legkiválóbb tagjai fog­nak fellépni teljesen új számokkal. Azonkívül lesz táncvigalom, szépségverseny, konfetti­csata, stb. is. E népünnepély tehát minden­képen szórakoztatónak Ígérkezik s hisszük, hogy az azon megjelentek jól fognak mulatni. Tanévi vizsgálat. A losonci áll. s. köz­ségi polgári leányiskola 1914—15. tanévi vizsgálatai a következő sorrendben tartat­nak meg: Junius 12-én d. e. 9 órakor val­lásvizsgálatok; 14-én d. e. 8 órakor az 1. és II. osztály, d. u. 2 órakor a III. és IV. osztály vizsgálata ; 15-én d. e. 8 órakor a mágántanulók Írásbeli vizsgálata ; 16-án és 17-én d. e. 8 órától a magántanulók szó­beli vizsgálata. Bizottsági ülés. Junius 9-én délután az általános előkészítői, pénzügyi és jogügyi bizottság ülést tartott, melyen többi között a drágaság elleni védekezéssel foglalkoztak. A bizottság javaslata a junius 12-én tar­tandó gyűlésen kerül tárgyalás alá. Évzáró vizsgálatok. A helybeli róm. kath. fiú- és leányiskolában az 1914—915. tanévi évzáró vizsgálatok a következő sor­rendben tartatnak meg: Junius 16-án az I—II. fiúosztály, az I. és III. leányosztály és a II. vegyesosztály; 17-én a III—IV. fiú­osztály, a IV. leányosztály és az V—VI. vegyesosztály vizsgája. Ezen vizsgák mind­két napon délelőtt 8 órakor kezdődnek. — Az évzáró ünnepély junius 20-án délelőtt Könyvkereskedő tanuló­nak, könyvkötő tanoncnak és nyomdai gépmester tanoncnak egy-egy fiú fel­vétetik Kármán cégnél.

Next

/
Thumbnails
Contents