Losonci Ujság, 1915 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1915-04-29 / 17. szám

2^oldal._______________ LOSONCI ÚJSÁG 1915. április 29. akadályozta, hogy csapatainkra hátulról lőjje­­nek. (I. oszt. ezüst vitézségi érem.) Soltész Gyula őrvezető a parancsnok megsebesülésekor csapata élére állva meg­akadályozta, hogy az ellenség állásainkba hatoljon. (I. oszt. ezüst vitézségi érem.) Pazek János alvadász egy őrjárat vezetését önként elvállalva fontos híreket hozott az ellenség állásairól. (II. oszt. ezüst vitézségi érem.) Tóth József alvadász heves tűzben muníciót vitt a tüzvonalba és az ellenségről fontos jelentéseket hozott. (II. oszt. ezüst vitéz­ségi érem.) Szabó Kálmán szakaszvezető egy az ellen­séges ágyuk ellen intézett rohamban tüntette ki magát. (II. oszt. ezüst vitézségi érem.) Altdorfer Lucián egyéves önkéntes egy csata közben súlyosan megsebesült Suvada alvadásznak első segélyt nyújtott, sőt két odahívott vadásszal az ellenség heves tüzelése közben körülbelül 145 lépésre hátravitte. (II. oszt. ezüst vitézségi érem.) SZÍNHÁZ Csütörtökön a Jönnek a németek cimü alkalmi darabot láttuk. A nézőtér majdnem teljesen üres volt. A közönség az önkéntesek kabaréján mulatott. Pénteken a Nemtudomka ment másod­szor, ezúttal Ernyeyvel és Biller Irénnel. Nehéz volna eldönteni, hogy ez a Billernyey» előadás volt-e jobb, vagy a szerdai, ahol Aranyossy és Tömöri adták a női fő­szerepeket. Szombaton és vasárnap este az Asszony­regiment került színre. A darab valamikor a boldogult Somossi-orfeum repertoárdarabja volt. Nem tudjuk a fordítás, vagy az elő­adás hibája-e, hogy a szereplők tevékenysége tisztán a komikum (és milyen komikum!) hajhászásában merült ki. Városi cirkuszok Dummer Augusztjai «produkálnak» olyan dolgokat, mint például az a hosszúra nyúj­tott «execirozási» jelenet. Szép volt Szalkay Sári és Gerő Sári toborzója. Vasárnap délután Zsuzsi kisasszonyt láttuk harmadszor. Hétfőn a sok operett után komolytárgyu da­rabbal próbálkozott meg színtársulatunk di­cséretre méltó sikerrel, de nagyon kevés közön­ség előtt, Bosszantó volt az is, hogy az utolsó sorokban és a karzaton a legkomolyabb je­leneteknél többen egyszerűen röhögni kezd­tek és az illetlenkedőket még a darabot meg­értők pisszegése se tudta észretériteni. Sokan még most se tudják, hogy a színház 8 órakor rengés: irodalmunk klasszikusainak felmér­­hetlen értékét s azt, hogy a nemzet nagy irói csak azok lehetnek, akik «Erkölcsben tiszták, harcban óriások», mert «e földet s mit rajt teremt a zseni, paraszterőnek kell megvédeni». Ezt a szellemet lehelik Gyóni versei. Tiszta szerelemről zengnek dalai. Őrangyalt lát a hitvesében. Elhalt atyja szellemében izmos honszerelmet érez. A vész óráiban pedig hallja a világ lihegését, hogy a vérmezők megérleljék a «szabadság, nagyság, szerelem és szépség magját». S mindezért halálra szántan felszáll a Világ Magvetőjéhez, az Istenséghez, hogy életének daltól, vértől csordultig tele drága poharát Neki áldozza fel, hogy boldogabb jövendő gazdagon nyíló virágát öntözze véle. Nem tudom, hogy Gyóni Géza előttem fekvő verskötetének 21 költeménye közül rpelyik a szebb. Mind szép, formás, cicomát­­lan, igaz, ízléses és művészi. Nem csoda, hogy a védősereg közt 10 ezernél több példány kelt el, jövedelmezve az elesett hősök árváinak ötezer koronát. Hát még hány példány fog most gazdára lelni itthon a hazában, amikor 1 koronáért mindenki megveheti. Kell is, hogy minden jó magyar megszerezze s olvassa, mert Gyóni verseiből a magyar nemzeti lélek szól izmosán, erősmi, lebilincselőn. Izeiitőül hadd álljon itt a sok szép versek egyike, s nem fél 9-kor kezdődik. Egész soroknak kell felállani darab közben egyesek kedvéért. Fészek a viharban cimen háborús tárgyú színmű ment, melyben Gergely Gizinek volt komoly sikere. Kár, hogy a neki való sze­repekben ritkán látjuk. Szépen játszott. A férfi­szerepekben Oláh és Faludi brillíroztak, de jó volt Baráti is. Kedden repriz volt: a Suhanc ment. Rosszkor nyúltak színészeink a szép, régi emlékhez. Az ilyen operettek előadására, amelyekben a szereplők nem csak a lábukkal énekelnek, nem nagyon alkalmas a társulat mai összeállítása. Főleg férfihangokban volt nagy a hiány. No és a «zenekar» ...! — A címszerepet Biller Irén adta; kedvesen, ter­mészetesen játszotta meg a nyomdászinas hálás szerepét. A többiek is igyekeztek s hogy a műsor nem volt teljes, annak az említett, háború okozta hiányok az okai. Szerdán a «Katonadolog került színre, kihagyásokkal. Ernyei betegsége folytán Réthv Margit ugrott be Nakinak szerepébe. Nem neki való szerep; a hangja sem alkalmas hozzá: bizonyos magasságon túl csak elvétve ad ki tiszta hangot. Nagyon jó volt ellenben Biller Irén Man-Sing szerepében. Csáki Bodor Pistája nem nagyon tetszett: a játékához nem fér szó, de a hangja . . . Aranyossy Nusi a pesti színésznő szerepé­ben szaporította egyik sikereinek számát Sokat nevettünk Szalkay kitűnő Fucsufuján. Jók voltak Kovácsics, Baráti, Faludi is. Kabaré a Vörös­­kereszt javára. Éppen úgy, mint a múltkor, csütörtökön is tartalmas műsoru, kiváló eiők által elő­adott kabarét rendeztek a most vizsgázott önkéntesek a Vöröskereszt javára. A szépen sikerült előadásnak 527 korona 22 fillér volt a jövedelme, amelyből 173 korona 58 fillér a kiadásokra ment. A jöve­delemből mindjárt 100 koronát küldött az egylet helybeli elnöksége a vak katonák javára, aztán 10000 cigarettát, csokoládét, cukrot, rumot és teát szerzett be, amelyekért mindig oly hálásak szenvedő katonáink. A kabaré alkalmával felülfizettek: Szigyártó Sománé 50 K, Sternlicht Samu és Sándor 20 K, Nagy Benő 10 K, Horn Kristóf 10 K, Lovag Lepkowszki Vilmos 10 K, Eisener N. 10 K, Nittner N. 10 K, Neményi N. 10 K, Schmeichler Alfréd 10 K, Wimmer N. 10 K, dr. Sacher Aladár 7 K, Brunowszky Rezső 5 K, Hubay kórház 5 K, Schleicher József 5 K, Rohoska Lajos 5 K, Mositz N. 4 K, N. N. 4 K, dr. Lenkey Nándor 3 K, Csonka István 3 K, Konss József 2 K, Stern Sándor 2 K, Verner Vilmos 2 K, N. N. 2 K, Zorkóczy Edéné 2 K, özv. Pongrácz Edéné 2 K, Niernsee Józsefné 2 K, dr. Valihora János 1 K, Fischer Józsefné 1 K, Gellén Ferenc 1 K, Goldberger Viktor 1 K, Latter József 1 K, Rottenberg Sándor 1 K, Sz. K. 1 K, N. N. 1 K, Szántó Márta K, özv. Főzmayer I. 1 K. Kapott ezenfelül az egylet özv. Székácsné­­tól 1 K, Szakáll Istvánnétól elhasznált ruhát, Lusztig Reneétől egy felöltőt papucsra. Köszönet Steinhöbel N. kereskedőnek a papucshoz szükséges ingyen talpakért. Pél­dás szorgalmat tanúsítottak az egyleti tagok gyűjtésében: Sthymmel Béláné (115 tagot), Somló Bertalanná, Hermann Anna és Szlatinszky Irén. Köszönet és hála ! Adakozzunk a Vöröskeresztnek ‘füstfelen nap! fftájus elseje a rokkantaké! ö HÍREK X A Vöröskereszt Egylet losoncapát­­falvai fiókja választmányi határozatával a Petőfi-utcában lévő kórházában e hó 14-től kezdődőleg dr. Vályi Bélát bízta meg a gondnoki teendők ellátásával. A losonci ev. Nőegyesület a húsvéti ünnepek alkalmából tagjai között gyűjtést rendezett s ennek eredményeként a sebesült katonáknak a következő szeretetadományo­­kat juttatta. A Sternlicht-gyári kórházba 100 db. narancsot. A megfigyelő állomás lázas betegeinek 1 nagy doboz molnárkalácsot, 1 üveg málnaszörpöt, 51 üveg befőttet s 143 db. narancsot, utólag még 3 palack málna­szörpöt és 57 db. narancsot; mig 1 tortát a Vöröskereszt egyesület utján juttatott a sebesülteknek. A gyűjtéshez járultak : Horn­­bacher Frigyesné 2 K, özv. Mohay Gyuláné 2 K, Selmeczy Jenőné 1 K, Draskóczy Zsig­­mondné 20 db. narancs, Bartholomaeidesz Gyuláné 3 üveg befőtt, Biszkup Lajosné 1 nagy- üveg aszalt szilva, Duda Danóné 4 üveg befőtt, 1 üveg málnaszörp, Havas Gyu­láné 2 üveg befőtt, 2 üveg aszalt szilva, Kaczián Béláné 1 torta, 2 üveg befőtt, özv. Ko­­léner Andorné 20 db. narancs, Kujnis Gyu­láné 6 üveg befőtt, 12 db. narancs, Kassay Aladárné 3 üveg befőtt, özv. Krivácsy Lajosné 35 db. narancs, özv. Mihalik Ferencné 25 db. narancs, Alájer Józsefné 40 db. narancs, Le­­hoczky Istvánná 1 nagy üveg aszalt szilva, „Ne szomorkodj, Bálint 1. Ne szomorkodj, Bálint, Itt a magyar farsang: Lengyel hegyek havas ormán Tárogató harsan. Ráismersz-é, Bálint: Jó néhány századja Vezetett már itten minket Magyarok csillaga. 2. Ráismersz-é Bálint A csatakos útra. Mikor itten nagy Rákóczi Kornétása fújta? Akkor is, — máskor is Jártunk mi már itten; Akkor is, meg azután is Segített az Isten. 3. Akkor is jó Bálint, Akárcsak ma épen: Úgy lódult meg az agyveiő A világ fejében. Földünkre a fogát Akkor is fájlalta; Akkor is csak azt feleltük: Rajta magyar, rajta! 4. Az ebanyját, Bálint, Akkor is így éltünk. De kuckóban kuksolókkal Akkor sem cseréltünk. Krakkóban nyergeltünk, Varsóban zaboltunk, Rongy árulók ivadékán Istennyila voltunk. 5. Jó fejedet, Bálint, Akkoron se törted: Mért nem szült az édes anyád Váradi püspöknek ? Váradi püspökség Ha netalán rádszáll, Igaz magyar becsülettel Akkor is itt állná!. 6. Ne búsulj hát, Bálint, S az Istent se bántsad; Hogyha muszáj, ő is beáll Magyar katonának ... Hogy nézhetné nyugton, Hogy a magyart bántsák, Gábor angyal élesíti Csillagos szablyáját. 7. Föl a fejjel, Bálint, Nézz csak a szemembe: Sok százéves magyar harag Lángja lobog benne. Ráismersz-e most már Jó kuruc komádra: Rákóczinak voltam egykor Az íródeákja.» Scherer Lajos.

Next

/
Thumbnails
Contents