Losonci Ujság, 1915 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1915-04-01 / 13. szám
2. oldal. LOSONCI ÚJSÁG 1915. április 1 osztrák-magyar diplomáciánkra. Németország kereskedelmének feltétlenül szüksége van a balkán-török piacra. Bizonyára élénk emlékezetében van sokunknak a németek mostani nagy császárjának a törökországi, palesztinai útja. És a bagdadi vasutak kérdése, stb., stb. — Itt azonban a német kereskedelmi érdek egyrészt a perzsa öböl, másrészt a Suezi csatorna táján már is szembe kerül az angol nagy kereskedelmi érdekekkel. Viszont továbbá Angliában meg vannak győződve arról is, hogy Németország előbb-utóbb Triesten át meg fog jelenni a Földközi tengeren is. Anglia tehát mindent el akar követni és kétségkívül el is fog követni mindent, hogy ugyancsak lehetetlenítse Németországnak a Dardanellák feletti, körüli uralmát. A mai diplomáciai helyzet folytán az angolok a török uralmat olybá veszik, mint a német uralmat. Innen magyarázható, hogy a balkáni török háborúban is az angolok mindent elkövettek, hogy a Törökbirodalom szétmállási folyamatát siettessék. Úgy látszik tehát, hogy teljesen közelállanak az igazsághoz azok, akik már máma megállapították, hogy ez a háború voltaképen az angoloknak a németekkel való háborúja, sőt én még jobban szűkíteném a kört s azt mondanám, hogy a jelen háború az angol kapitalismusnak a német kapitalismussal való háborúja. A rendkívüli fölénynyel dolgozó angol diplomácia mesés szívóssággal képes volt azonban Oroszországot és Franciaországot saját érdekeinek szolgálatába szegődtetni s Áusztria-Magyarország és Törökország is csak secundär módon került bele a világviszályba, — ugyancsak Angliának a Balkánon és Oroszországban folytatott ügyes és alattomos actiója folytán. Nem lehet tagadni, sőt el sem lehet képzelni, hogy a nagy világviszálynak ne legyenek más, szintén nagyfontosságu mellék problémái, — de annak a központja, a zenithje és nadyrja, a tengelye mégis csak az angol és német kereskedelmi viszály. Egy ilyen nagyfontosságu ' mellékproblémája a jelen nagy háborújának a Dardanellák az orosz hatalmi sphaerák nézőpontjából tekintve. — Erre a következőkben fogunk különlegesen rámutatni. Aki szidja a magyarokat. Micski András 54 éves, derencsényi illetőségű sonkoly-kereskedő március 24-én az esti vonattal Balassagyarmatról Losoncra érkezett. Mielőtt kiszállott volna a kocsiból, hangosan abcugolta a magyarokat. Segített neki ebben egy Szloszjárik Pál nevű közhonvéd is, aki e mellett még a királyt is szidta, mert nem volt a harctéren. A katonát az állomásparancsnokság nyomban letartóztatta, Micski Andrást pedig Bódi detektív kisérte be a kapitányságra, hol őrizetbe vették. Micski tettét beismerte, de azzal védekezik, hogy kissé ittas volt. A rendőrség, miután személyazonosságát megállapította, szabadlábra helyezte. Az eljárás folyik. Szávaparti patrujban. 1915. március 11. Pirosra csípi a hideg a bakaarcokat. Széles utcán ropog a lépésük alatt, csikorog a vakító, szűz hó. Betakarta végig az utat, a falun kívül nem látni az árkot, gödröt, vízmosást. Mindent elföd a szem elől ez a piszkos, tompa szürkeség. És egyre hull, nagy pelyhekben, — el nem akar állni, — mint kiszakadt égi párna esője. A mántlikon rétegben fekszik, a bakancsról nem lehet lerázni. Szaggatott ruháju komor fák, a fehér köntösbe öltözve olyan ijesztőek ... Kísérteteknek látszanak az ólmos szürkeségben. Rideg, vakító fehérségben fel nem nézve, lelógó fejükkel úgy ballag a patruj, mint valami felhúzott gép. — Halt, ki vagy? — hangzik egyszerre és elibém mereszti élesre fent hideg bajonettjét, lelogó bajszu öreg népfelkelő, debreceni vén csont. Tiszti patruj, — vágom oda neki. — No akkor előre. És belevág a lelkembe valami kimondhatatlan érzés, amint magam előtt látom ezt a hóval ázott katonát, ezt a debreceni öreget, aki úgy áll a dermesztő télben, mint erős bika a nagy Hortobágyon. Büszkén, délcegen, komor nézéssel. Érzem, hogy nem ijedne meg a maga árnyékától. — Micsoda maga itt komám? — kérdem tőle. — Viziposzt vagyok. — Hát ki állította ide magát öreg? Felvetette gyönyörű magyar fejét, széles vállán peckesen ránt egyet és majdnem gőgösen veti felém. — A káplár úr, hogy vigyázzak a vízre. — Nem az ellenségre, — évődöm vele. — Alásan megjelentettem már egyszer a zászlós úrnak, hogy a vízre. — Hát meg van-e még? — Meg ám, még nőtt is. Bizony megnőtt, amióta erre jártunk. Olyan mint a tenger, nem látni a végét. Hamarosan elérjük a falut, ahol kormos házaknak csonka falain mázsányi hó fekszik. Teremtett lélek az itthagyott falu kovácsán kivül nem lakik benne. Szaporán cifráz a nagykalapácscsal, öreg népfelkelő tartja az üllőre a vasat. A többieket ki tudná ugyan, — hová kergette a kakastollas zsandár, piroszsinóros honvéd?! Fázik a lélek is. Nem csoda. Öreg kovács, — kormos falu, — néma utcák. Valaki ránk kiáltott. — Adjon Isten huszonötösök, kerüljenek beljebb . . . Pattog a búbosban vagy egy kosárra való. És már tolnak elénk méternyi kolbászt, tiz vágás hurkát, ropogós pörcöt. Szüknyaku kulacsban savanykás bort, gyomorerősitőt. Elállóit belül a korgás, fölengedtek lassan a meggémberedett tagok, hosszú az ut még, — tovább megyünk. Komisz bakancsok alatt friss szekérnyom szalad végig az utón. Túl az árkon apró keresztekre, iromba kék betűkkel elesett hősök nevét írták rá az ittmaradottak. Megsimogatta a szétszórt sirhantokat a szél, tetejükről lefújta a fehérséget. Álmodó, nyugvó katonák, elköltözött vitéz fiuk, véres csatáknak pihenő néma tanúi, isten veletek. Álmodjátok meg az idő múlását. Álmodjatok a hóolvadásről, a rügyfakadásról. Ha majd felszikkad a tavaszi sár is, ha egyszer kinyílik a sárvirág az árkokban, ha füszfabarkát himbál a húsvéti szél, — ne féljetek újra kezdődik a játék. Szálerdőben megint bömböl az ágyú, zizegő golyók süvítenek a vak éjszakába majd. Palócgyerekek kérges tenyerében megvillan Fogorvos! Med. univ. Dr. KALINOVSZKY egyet, orvostudor, specialista fog- és szájbetegek részére a manlicher csöve s vad haraggal küldik a másvilágra azokat, akikkel ti, pihenő, álmodó hősök, véres csatáitokat vívtátok itt. Alig vettük észre, hogy faluba értünk. Hirtelen rakott tűzön szempillantás alatt rotyog a konzervgulyás. És úgy mosolyognak a bakaarcok. Dehogy cserélnének úri vendéglőknek pazar asztalával?! Jóllaktunk, újra rójjuk a havas utat. Késő délutánig semmi újság. Csend van mindenfelé. Lassan elállóit a hó is. Észre sem vettük. Sötétedő félhomályban mintha falut látnánk. A lámpákat meggyujtották a módos házakban. Este lett amikor beértünk. Mindenki födél alá került, nekem pompás szoba jutott. Ugyan miről álmodunk majd?. . . Jóéjszakát. Márton Imre. HÍREK Liszt- és kenyér-utalványok. A rendőrkapitányság ezúton is közhírré teszi, hogy a kenyér- és liszt utalványok kiadása folyó évi április hó 6-án kezdetét veszi. E naptól kezdve tehát liszt és kenyér csak a rendőrkapitányság által kiadott utalvány alapján és általa meghatározandó mennyiségben lesz beszerezhető. Az utalványok kiadása névszerint és Abc rendben a hivatalos órák alatt (délelőtt 8—12, délután 3—5.) a bejelentő hivatalban fog megtörténni. Április 6-án az A—F, 7-én a O—K, 8-án az L—Q, 9-én az R—S, 10-én a T—Z. kezdőbetüsök kapnak utalványt. A bejelentő lapok szelvényei igazolásul az utalványok kérése alkalmával felmutatandók. A liszt-utalványok 1 hónapra, a kenyér-utalványok pedig 1 hétre lesznek kiadva. A lisztmennyiség havonként és személyenként 3 kilogramm főző- és 7 kilogramm kenyérlisztben, a kenyérmennyiség' pedig hetenként és személyenként 230 dekagrammban van városunk területére megállapítva. Aki kenyér-utalványt kap, az nem tarthat igényt természetesen kenyérlisztutalványra is. Ktilömböző készletek összeírása. Á magyar királyi minisztérium 1031/915. ME. számú rendeletével a nyers gummi és géperejű járművek (autók) részére szolgáló gummiabroncsok összeírását elrendelte. 1058/915. ME. számú rendeletével elrendelte továbbá a rézgálic és a peronospora Fogspecialista! és KEMÉNY EDE áll. vizsgázott fogtechnikus Budapestről Cosoncra érkeztek és az Bdamecz-f éle házban (Kisbér-utca 25. szám alatt) megkezdték a rendelést. Készítenek amerikai műfogakat a legmodernebb kivitelben, fogsorokat szájpadlással és szájpadlás nélkül, arany és platina hid•• , , _____ ••• munkát, arany és platina koronákat 3 QYÖkGFGk Gll3V0lll3S3 nélklll. Arany platina csatt (Stift) fogakat, kaucsuk és celluloid fogsorokat amerikai légnyomással, rugókkal vagy aranykapcsokkal. ISO ISO ISO Arany, platina, aranyamalgam, ezüst, porcellán, email, opál, cement fogtöméseket. Plombák. Fog- és fogtőhuzás, valamint fogtisztitás a legújabb módszer szerint érzéktelenitéssel, teljesen fájdalom nélkül. Törött, rossz, használhatatlan fogsorok javítása és ujjáátdolgozása. Szolid, mérsékelt árak!' Munkáért jótállást vállalnak! Rendelnek egész napon át, (vasár- és ünnepnap is.) Szép és jó munkáért nagy aranyéremmel és érdemkereszttel kitüntetve. Állandó műterem : Budapest, VII. kér., Rákóczi-ut 62., I. emelet, 2. ajtó.
