Losonci Ujság, 1915 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1915-03-18 / 11. szám
2. oldal. LOSONCI ÚJSÁG 1915. március 18. magyarországi és Krakón át a Velencével vívott török háborúkat. Más híreket is kapott Melanchton. E levélben foglalt híreket összegyűjtötték és terjesztették, de a XVI. század legnagyobb része elmúlt, mígnem valakinek az a gondolata támadt, hogy a jelentéseket kinyomatja és a füzeteket bizonyos meghatározott időben elárusítja. Ezt a fontos lépést is egy háborús esemény idézte elő, amikor a kölni polgárok többsége föllázadt az érsek ellen. A konfliktusról szóló jelentéseket kinyomatták és félévenként közreadták. A harmincéves háborúban már hetenkint jelentek meg ily «újságok» és a XVII. század huszas és harmincas éveiben már féltucat hírmondó jelent meg a nagyobb német városokban. Méltán elmondható tehát, hogy az újság «a háború gyermeke és teremtménye». Sztudinka Ferenc. Kérelem a honleányokhoz! A Vöröskereszt fölszólitást kapott a helybeli megfigyelő állomás vezető főorvosától, hogy az ide érkező sebesültek részére több ezer darab szövet-, vagy kartonzacskót készítsen, amiben a sebesültek apróságait (fénykép, pénz, stb.) megőrizhessék. Azon kérelemmel fordul tehát a Vöröskereszt a nagyon tisztelt honleányokhoz, legyenek szívesek minél több zacskót készíteni és a Vöröskereszt varrodájába elküldeni. A zacskó körülbelül 17—18 centiméter széles és 22—25 centiméter hosszú legyen. Tekintve, hogy a megfigyelőben sok ezrekre menő katona fordul meg, akik a megfigyelés ideje után továbbittatnak, felkérjük az igen tisztelt honleányokat, hogy minket a háború egész tartama alatt ilyen zacskókkal — továbbítás céljából — megajándékozni szíveskedjenek. Tekintve, hogy a katonától kórházba jutás esetén az összes nála levő holmi el lesz véve, be fogják látni az ilyen zacskó fontosságát, melyet magával vihet és megtarthat. Ha esetleg nincs ideje az illető hölgyeknek a zacskót megvarrni, kérjük az arra szánt darabokat, uj, vagy régi, színes vagy fehér, nekünk elküldeni, hogy varrodánkban feldolgozhassuk. Honleányi üdvözlettel: A Vöröskereszt elnöksége. jl végekről 1915. márc. 4. Nyüzsög a faluban az ünnepi élet. A nap kisütött, majdnem éget és a megmaradt házak előtti fapadokon bakasereg fürdik a napfényben. A kiöntött tócsában tóvá dagadt a viz. Felgyürt ingujju karokkal dévajkodva pacskolják a szennyes fehérneműt a bakák. Tisztálkodik mindenki. A vasárnap varázsa rászállott az emberre. Távol a faluban dobszóval tesz közhírré valami tudnivalót a magas báránybőrsüveges dobos és bámész gyereksereg, fogatlan vénasszonynépség hallgatja tátott szájjal azt, amit tudni kötelesség. Ulánus patrul dobog a járdán, a lovak patája majd széttöri a tégladarabokat. Még a fákra akasztott hajdókákon is beszüntetik a hintázást a gyerekek, nézik a lovasokat. Valahol messzebb, talán a másik végen panaszos furulyaszó hallik. Mintha a szép szabad életet sírná vissza a vöröshajtókás oláh baka. Fújja, mint valamikor, — messzi hegyek ormán, ott ahol még szüzén fekszik a fehér hó, ahol még csikorogna a komisz bakancs, nem úgy mint itt, ahol majd ott vész a tapadó, sürü fekete sárban, a térdig érő loccsanó mártásban. Szuronyos polgárőrök méltósággal, büszkén sétálnak párosán az utcán, fontoskodva, mintha ők őriznék a végeket. Pedig hát a mi bajonettünket köszörülték ki otthon, mink cipeljük a sok éleset. Végen van a házunk, végen lakunk mi. Sokszor hallani a posztoló baka hangos kiáltását, mert emberfia engedély nélkül se ki, se be nem mehet. Nagy határmezőben a másik part felé egy fia bokor sincs, nem akasztja meg a tekintetét semmi. Szabadon járhat a gondolat is, kalandozhat jó darabon, amig csak nem látja a kéklő idegen hegyeket. Holnap patrulba megyek. 15 palóc fiú velem. Markos legények, viharedzett, tüzet szagolt barna fiuk. Megfogják a dolog végét ha kell, nem ijednek meg a saját árnyékuktól. Megnézem a kanyargó folyót, ahol tulnan néha-néha átröpül egy zizegő üdvözlet és ropogva diskurálnak egymással a svába, meg a szerb. Ahová megyek, abba a városba vonat füstöl, csend honol, béke van. Talán meg is fürödhetek. Leáztatom a harci piszkot magamról és újjászületve aztán estefelé haza indulunk a kis falunk felé. Akkor már égni fog a faggyugyertya, forrni fog a meleg viz és a puha ágyban bekebelezendő teától úgy működik majd a fantáziám, mint egy felhúzott gép. Tudom, elvisz hozzátok is, ahol olyan gyakran vagyok. Bejárom az ismerős helyeket, végig kopogtatok az ajtókon, érezni fogjátok, hogy otthon vagyok. Ha majd még erősebben fog sütni a nap, ha majd égetni, csípni, perzselni fog, ha majd eleped a baka a rekkenő hőségben, vagy ha majd ráhajlik a szelíd ősz a sárga tájakra, igazában nálatok, közietek lesz a két fiatok és béke, szelíd béke fogja bearanyozni a harci tájakat. Akkor megéri majd a nagy boldogság a sok epedést, a vágyat, a küzdést és szenvedést és örülni fogunk az életnek, a szép szabad életnek. Majd egyszer. .. talán. Egy kis felhő elfedte a napot, 1 óra múlva este lesz. Jó éjszakát. M. Kiolvasott könyveket a sebesült katonák részére átvesz és lapunkban nyugtáz Kármán könyvkereskedése. HÍREK Március idusán. Eddig sokaknak szivében március idusa az emlékezés, napja volt csupán. Egy emlék csak, melyből tanulhattuk, miként kell e haza igazi szabadságát és függetlenségét megszerezni. Ez idén a tettek napja, melyen sok eltelt évnek keserű sóhajtása, honfiúi szeretettől lángoló sziveknek vágyódása — úgy látszik — közeleg a megvalósuláshoz. Hisszük, hogy az a korszak, amelynek az 1848-ik esztendő e dátuma az első napja volt, vége felé közeleg és a Kárpátok lábánál küzdő vitéz magyar hadseregünk küzdelme uj életet fog nyitni számunkra. Egy újat és szebbet, melyre várva-vártunk és amelyet, hogy eddig nem éltünk, nem e sokat szenvedett nemzet hibája volt. A most oly gyorsan pörgő, de mindvégig aggódással szemlélt napoknak eseményei sok tanulságot teremtek számunkra, de erős a reményünk, hogy tanultak belőle azok is, kik félreismertek. Még nem tudjuk, mi lenne, ha nem igy lenne, de hisszük, hogy igy lesz és eme hitünkben reméljük, hogy a jövő év március idusát már más tenorban fogjuk megünnepelni, mint ahogyan annyi esztendőkön keresztül eddig tettük. Régi szokásához híven március 15-ikét városunk közönsége ezidén is megünnepelte. Délután fél 5 órakor megjelentek a Kossuthszobor előtt az összes iskolák, egyesületek, nemkülönben a város képviselőtestülete élét^ po!gármesterünkkel s meghallgatták Sörös Béla reí. lelkésznek hazafias lelkesedéstől duzzadó beszédét. Az ünnepélyen a tanitóképezde énekkara működött közre. Este egyes egyesületek társasvacsorát rendeztek s ezek közül különösen kiemelkedő a Magyar Asztaltársaságnak a Schváb-féle vendéglőben tartott összejövetele, hol Bartos Lajos elnök és Uponyi József róni. kath. káplán lelkesítő szavai öntöttek bizalmat a szép számban megjelentek szivébe. Rajtuk kívül többen, igy Sörös és Kövy lelkészek, Baskay tanácsos, továbbá Bulyi János és Filo Lajos beszéltek a március 15 ikének jelentőségéről s a szebbnek Ígérkező jövő reményeiről. Délelőtt a főgimnázium és tanitóképezde önképzőkörei tartottak ünnepélyeket, de megemlékeztek a nagy nap jelentőségéről a többi iskolákban is. A háborúról Amerikában. Osgyáni István videfalvai földmivelő pár év előtt kiment Amerikába, hogy pénzt keressen. Sokáig nem hallatott hirt magáról, mig végre február 8-iki kelettel levelet hozott tőle Hannastownból (Pensylvania) egyik itteni jóakarójának a posta. A levél érdekesen adja vissza a mi amerikai honfitársaink gondolkodását, de ugyuttal meglepő adatokat hoz az egyszerű földmives utján az ottani hivatalos körök rólunk való véleményéről is. A mindenesetre figyelemre méltó levél egyébként egy-két személyi vonatkozású rész kihagyásával szóról-szóra ekként hangzik: Igen tisztelt uram ! Kívánom a jó Istentől, hogy soraim a legjobb egészségben találják kedves családjával. Én hála Istennek egészséges vagyok, de mással nem igen dicsekedhetek, mert bizony Amerikában is Fogorvos! Med. univ. Dr. KALINOVSZKY egyet, orvostudor, specialista fog- és szájbetegek részére Fogspecialista! és KEMÉNY EDE áll. vizsgázott fogtechnikus Budapestről Eosoncra érkeztek és az Bdamecz-féle házba« (Kisbér-utca 25. szám alatt) megkezdték a rendelést. Készítenek amerikai műfogakat a legmodernebb kivitelben, fogsorokat szájpadlással és ÄM StS a gyökerek eltávolítása nélkül. Arany platina csatt (Stift) fogakat, kaucsuk és celluloid fogsorokat amerikai légnyomással, rugókkal vagy aranykapcsokkal. ISO ISO ISO Arany, platina, aranyamaigam, ezüst, porcellán, email, opál, cement fogtöméseket. Plombák. Fog- és fogtőhuzás, valamint fogtisztitás a legújabb módszer szerint érzéktelenitéssel, teljesen fájdalom nélkül. Törött, rossz, használhatatlan fogsorok javítása és ujjáátdolgozása. Szolid, mérsékelt árak! *W ' Munkáért jótállást vállalnak! Rendelnek egész napon át, (vasár- és ünnepnap is.) Szép és jó munkáért nagy aranyéremmel és érdemkereszttel kitüntetve. Állandó műterem: Budapest, VII. kér., Rákóczi-ut 62., I. emelet, 2. ajtó.
