Losonci Ujság, 1915 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1915-10-28 / 43. szám
2. oldal. . LOSONCI ÚJSÁG 1915. október 28. Városok élelmezési központja. A városok lakosságát legsúlyosabban érintő általános drágaság leküzdése a hatóság legelsőbbrangu és legsürgősebb feladatának lépett elő s az eddig alkalmazott eszközök általánosan nem váltak be. A legmagasabb árak helyi megállapítása a requirálási jog hiján, az élelmiszeruzsora büntetése mint félrendszabályok legföljebb azt a helyzetet érlelték meg, hogy megijedt közönségünk titokban minden követelt árat megadott s ezzel a helyzetet még jobban elmérgesitette, az árukínálat meg ezen felbátorodva a cikkeket nem hozta piacra s igy élelmiszerhiány keletkezett. Ennek a visszás helyzetnek az átértése vezette a felvidék néhány városának hatóságát azon eszmére, hogy újabb kísérletet tegyen a drágaság enyhítésére olyan módon, hogy élelmiszereket hatóságilag beszerezvén, azoknak mérsékelt áron való piacra juttatásával versenyt teremtsen, — az árakat lenyomja és ezen célból a beszerzés gazdaságos módjának megteremtése végett egyesüljön. A kisebb városok a fogyasztók számának korlátolt volta miatt részben nehezebben jutottak ajánlatokhoz, másrészt az ajánlati feltételek a kis mennyiség miatt kedvezőtlenek voltak, a beszerzési és szállítási költségek pedig aránytalanul nagyok. Ezen kedvezőtlen állapotot megszüntetendő, a dr. Rosenauer Ottó Zólyom város polgármesterének meghívására Besztercebánya, Breznó bánya, Körmöcbánya, Léva, Losonc és Zólyom városok megjelent polgármesterei október hó 20-án Zólyomban megtartott alakuló értekezletükön kimondták az egyesülést és elhatározták, hogy a szükségleti cikkek közös és egyöntetű beszerzése céljából Zólyomban a városi polgármester vezetése alatt beszerzési központot létesítenek és ezen egyesülésüket békében is tovább kívánják fenntartani, hogy a németországi Zweksverbandok mintájára a lakosságnak előnyös áron és minőségben való ellátása végett közös üzemeket létesítsenek és fentartsanak. Tervbe vették, hogy a városok közötti arányos elosztás mellett közös húsvágó és feldolgozó telepet, hizlaldát, jéggyárat, kertészeti telepét, kenyérgyárat stb. fognak felállítani. A beszerzési központ a városoknak külön rendelkezése jogának fenntartása mellett, tehát egyetemleges felelősség nélkül, minden elsőrendű szükségleti cikket fog közvetíteni, ajánlatokat beszerezni, rendeléseket lebonyolítani. Az ajánlatokat Zólyom város polgármesterének címére fogja benyújtani, ahonnan a városok előre bejelentett szükségletének megfelelőleg, kedvező feltételek esetén a rendelés is meg fog történni. Ugyancsak megfogják szervezni a városok környékét a termelt árunak a központba való levezetése és irányítása végett. A piaci árakat egyöntetűen fogják megállapítani. A közérdekű kérdések megbeszélése alapján határozatba ment, hogy a magas kormányhoz felirati kérvényt intéznek, hogy 1. az általános requirálást sürgősen rendelje el, 2. az elsőrendű élelmicikkek vagy ezek közül egyeseknek kivitelét tiltsa el, 3. a tüzelőanyagnak biztosithatása végett a katonai célokra bevont s igy teljesen hiányzó fuvarok helyett katonai fuvarokat bocsásson olyan városok rendelkezésére, amelyeknek termelt fájuk van, de ezt fuvarok hiján az erdőből lehozatni képtelenek. A Besztercebányai Kereskedelmi és Iparkamara közgyűlése. A besztercebányai kereskedelmi és iparkamara október hó 20-án rendes közgyűlését tartotta meg. Napirend előtt a közgyűlés melegen üdvözölte a kamara elnökét, Rosenauer Lajost, kir. kereskedelmi tanácsossá történt kineveztetése alkalmából. A napirend során az elnök jelentésében reámutatott a kamarának a háború alatt kifejtett sokoldalú s napról-napra fokozódó tevékenységére, melyet a közgazdasági élet a nehéz viszonyok között megkövetel. A háború folytán szükségessé vált segélyakció céljaira eddig 68 000 korona fordittatott. A harmadik hadikölcsön sikere érdekében a kamara buzdító felhívást intézett a kerület üzleti köreihez. A felmerült általános panaszok orvoslása érdekében többrendbeli felterjesztés intézteiéit a kereskedelemügyi kormányhoz. Részvéttel emlékezett meg a közgyűlés Gellén Mór haláláról s érdemeit és emlékét jegyzőkönyvileg örökítette meg. Az élelmiszerek általános drágulása érdekében a közgyűlés szükségesnek találta a legfontosabb szükségleti cikkek lépcsőzetesen csökkenő ármaximálását és a requirálást. Ez irányban javaslatot terjeszt elő a kormánynak. A fémtárgyak requirálását elrendelő rendelet sérelmes intézkedéseinek kiküszöbölése iránt szintén felterjesztést intéz. A 43—50 éves népfölkelőknek lehetőleg üzleti helyükön való kiképzését és szolgálati beosztását fogja kérelmezni. A hüvelyesek maximális árának újabb megállapítása és a requirálás elrendelése iránt felír a kormányhoz. A Pénzintézeti központ megalkotását szükségesnek látja s annak a parlament elé való terjesztését szorgalmazni fogja. Barsvármegye által tervezett vármegyei utivám engedélyezése ellen újból határozott állást foglalt a közgyűlés. A kerületbeli tanonciskoláknak a jövő évre 2200 korona segély szavaztatott meg. 3 tanulónak 100—150, illetve 200 korona ösztöndíj adományoztatok. A kamara alkalmazottainak háborús drágasági segélyképen a fizetés 10, illetve a kisebb javadalmazásuaknál 15 %-a megszavaztatott. Végül letárgyalta a közgyűlés az 1916. évi költségvetést, mely 48890 korona 12 fillér bevétellel, 48548 korona 80 fillér kiadással és 341 korona 32 fillér felesleggel zárul. Orosz hadifoglyok korcsmázása. A kassai m. kir. kormánybiztos 2437/15. számú rendelete azt mondja, hogy a kassai katonai parancsnokság területén gyakran előfordult, hogy orosz hadifoglyok korcsmákban és vendéglőkben lerészegedtek és berúgott állapotban botrányosan viselkedtek és veszélyeztették a közbiztonságot. Ennélfogva szigorúan utasítani kell a korcsmárosokat, vendéglősöket és a kimérések tulajdonosait, hogy hadifoglyoknak szeszes italokat ki ne szolgáltassanak és ha ilyen hibában mégis hopponkapódnak, üzleteiket be kell zárni büntetésül. A hadifoglyok tehát csakugyan rakoncátlankodnak s nagyon jó, hogy ime, illetékes helyen is megsokallták már a keresztényi türelemnek azt a tulságát, amely az ilyesmit lehetővé teszi. De nemcsak a berugástól kellene eltiltani a derék muszkákat, hanem egyéb, túlságosan otthonias mulatozásaiktól is és itt megint nem magukhoz a muszkákhoz kellene fordulni, ahogy a berugási ügyben is a vendéglősök kaptak üdvös intést, hanem szintén azokhoz, akik a többi kirugaszkodásokat lehetővé teszik: a gazdákhoz kellene intő rendelet, hogy a fogoly mégse járhat szabadon és nem lehet őt boltba küldeni és szabadjára hagyni s aki orosz fogoly munkásokat kapott, az, ha emberségesen is, de bizonyos katonás szellemben köteles kezelni őket. Már csak azért is, mert a foglyok egyszer vissza mennek a táborokba és ha ilyen nagy úri életet élnek kint, odabent majd baj lesz a fegyelemmel s épen a fegyelem folytonossága miatt kell gondot fordítani arra, hogy a kiadott foglyok el ne rakoncátlankodjanak. A hadsereg nem adhat őrt olyan számban, hogy ez a fegyelem a gazdák szigorú közreműködése nélkül is fenntartható legyen, meg kell tehát értetni az emberekkel, hogy ők mintegy katonai parancsnokságot kaptak, mikor katona-foglyokat bíztak rájuk és soha el nem szabad feledkezniük arról, hogy a hadseregnek szereznek bajt, ha nem ehhez képest kezelik a foglyokat. Nagyon szedettvedett nép ez a muszka; kirgiz, csuvasz, cseremiz, mongol, burját van a csak valamivel kulturáltabb nagy orosz masszában s maguk az oroszok sem éppen olyanok, akik maguktól fegyelmet tartanak, annál kevésbé, mert otthon ugyan krudélis fegyelmező eszközökhöz szoktak. Műveletlenségük és a kancsuka körletéből való hirtelen kiszabadulásuk következtében egész természetes, hogy a szabadságokat szabadságokra használják ki és volt már arra is eset, hogy magános, sétáló hölgyek menekülni voltak kénytelenek a szabadon kódorgó és udvarolni kész muszkák elől. Nagyon üdvös tehát ez a rendelet s elkelne több ilyen és érdekes is, dokumentumként megőrizni érdemes, hogy majd a háború után lássa a világ, milyen az a magyar barbárság, amiről annyit hazudtak ellenségeink. Alig valószínű, hogy az orosz hatóságok kénytelenek volnának rendeletet kiadni a fogoly magyarok túlságos vigadozása ellen, sőt az angol és francia bánásmód se igen adhat ilyen rendeletre sok alkalmat és hogy nálunk ilyen rendelet szükséges, az tulajdonképen a mi emberségünk dicsérete. (Közigazgatási Közlöny.) i hírek Halottak napja a hősök sírjánál. November 1-én, halottak estélyén kegyelettel kell gondolnunk halottaink mellett különösen azon elhunytakra, kik a harctéren szerzett sebeikben vagy betegségükben Losoncon a kórházakban haltak hősi halált és távol szeretteiktől városunk földje őrzi poraikat. A losonci tanitóképezde növendékei halottak estéjén kivonul testületileg e sírokhoz és félhatkor ünnepi beszéd és gyászdalok éneklése mellett fogja a kegyelet és hála adóját leróni azoknak, kik életüket áldozták hazájukéit. Halottak estélyén felvirágozzuk szeretteink sirhantját. Tegyük meg. De emellett gondoljunk azokra is, kik véreznek értünk és akiken fillérjeink juttatásával segítve, szebbet cselekszünk, mintha drága virágerdővel borítjuk a kihűlt rögöket. Juttassuk fillérjeinket koszorumegváltás címén a Vöröskeresztnek és ezzel nagyobb jót cselekszünk! Kitüntetett ügyvéd. Dr. Oilier János ügyvéd mint önkéntes huszártizedes ment a harctérre, honnan most rövid szabadságra zászlósi rangban tért vissza. Mellét a II. o. ezüst vitézségi érem disziti, de már fel van terjesztve az I. o. ezüst vitézségi éremre is.
