Losonci Ujság, 1915 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1915-09-30 / 39. szám

X. évfolyam 39. szám. Megjelenik minden csütörtökön Losonc, 1915. szeptember 30.

A LOSONCI VÁLASZTÓKERÜLET FÜGGETLENSÉGI ÉS48-AS PÁRTJÁNAK HIVATALOS KÖZLÖNYE

Etgwzcresi Arak helyben •. ■ ka»é*ek, egyeSa.e.ek, továbbá. ■ l0sf° i

fffivre*TM 4 K ~ I E Kígrádmegyel Tanítók és Körjegyzők Egyesülete tagjai részire részét Hlelo ?iiln<?en k’özíemény^ntézend«.

Negyedévre ........ .2K — f. " ív* előfizetési di] 5 korona KI ADÓHIVATAL i

VIDÉKREI ■ Főve» »'«m Ürn 20 fillér B Losonc, Kubinyi-tér II., hová az előfizeté-Egész évre.......................................10 K - f. » tgy“ m eek, hirdetések, mindennemű pénzkülde-Föívre............................................5 K - f. ” Hirdetések Jutányos áron vétetnek fel a kiadőhlvatalban. _ mények és a la,, szétküldésére vonatkoző

Negyedévre............................2 K 50 f. ■ ■ felszólalások intezendok.

francia és az angol sereg minrv III || den egyes mozdulata, amelyik Ujj kétségtelenül szellemes haditerv alapján mozgott, szolgai leutánzása május negyediki dicsőséges gorlicei áttörésünknek. Anyagi nyereségnél is fényesebb ez az erkölcsi győzelem. Időtlen-időkre szóló elégtétel, hogy az ellenség már a háború közben utánoz minket. Ezzel ugyanis elÖsmerték fölényünket. Az ellenség, aki évtizedek gyakorlatait, tanulmányait, tapasztalatait és találmányait kénytelen elmellőzni és mindent abból a sikerből tanulni, amelyet az ellenfél aratott, ezzel fejet hajt a másik fél előtt. Az ütközet hevében csinálunk iskolát s a jelenből két szuronyroham között lesz történelmi múlt, amelyből tanulni akarnak azok is, akik a saját erejükből nem tudják felépíteni a jövőt.

A német trónörökös már hónapokkal ezelőtt hirdette egy napiparancsában, hogy a germán vitézek alig várják, hogy a lövészárokharc vakondok-lakásaiból kikerülhessenek s ismét hősi rohamokra kerüljön a sor. French cs joffre urak sokáig várattak magukra. Előbb végig kellett koldulni a világot pénzért s az összes angol munkáskorcsmákat municiógyártásért, mig végre hónapok múltán magukat méltóknak Ítélték arra, hogy összemérjék erejüket a németekével. Mennyi bizakodást, mily sok reményt fűztek ellenségeink ehhez a végső erőlködéshez, mellyel ki akarták egészíteni az oroszok keleti offenziváját nyugaton. Hogy a muszkák nem értek el semmit ellenünk, erről beszámol Höfer és a német hadvezetőség. Egy-egy ponton hullámzásba hozták a harcvonalat s előrerohanásunkat néhol késleltették: ennyi az egész. A nyugati offenziva első napjai sem Ígérnek több sikert ellenségeinknek. Pedig azt meg kell adni, hogy nagy apparátussá] dolgoznak.

94 százalék lesz a pótadó. A pénzügyi bizottságban városunk jövő évi költségvetési előirányzata szeptember 24-én került tárgyalás alá. A költségvetés magán viseli a háború nyomait, amennyiben a kiadási tételek a nagy drágaság folytán emelkedtek, mig a bevételi tételek ellenben sok helyen csökkentek. — Egyes rendkívüli bevételek és az egyenes adóalap némi emelkedése révén jövő évi költségvetésünk azonban végeredményképen a múlt évi keretek között mozog, sőt a pótadóra való kihatásában javulást mutat, mert a 100 százalékos pótadó helyeit 94

százalék pótadó kivetésére lesz csak szükség. — A bizottság a Baskay Ferenc gazdasági tanácsosunk által körültekintéssel összeáliitotí költségvetést némi jelentéktelen apróbb módosítással elfogadta és annak a közgyűlés által való elfogadását javasolta.

Széljegyzetek.

Egyik napilapunkban tiltakozás jelent meg az újjáépítendő kárpáti falvak elkeresztelése eilen. Szó, ami szó, sok igaza van annak a kárpáti harcosnak, aki azt mondja, hogy azok a községek a kárpátokban kivétel nélkül egy-egy dicsőséggel teljes csatának színhelyei vagy áldozatai. És azok a csaták és kemény ütközetek ma már a történelemé s azokkal együtt a falvak is a történelem lapjaira kerültek, ahonnan; a jótékonyság sem moshatja le. Vájjon nem kigúnyolása lenne-e a felejthetetlen nagy napoknak, ha az uj elnevezések folytán-az alsópagonyi csatáról, helyesebben csatákról mint gyárosfalvi ütközetekről imának és beszélnének, arra tanítva a késő utódokat, hogy őseik ott arattak babérokat. És nem komikus volna-e, ha a borzalmas homonnai betörést Elsőüvegkereskedelmirészvénytársaságfalvai vagy Tojástőzsdefahii betörésnek neveznék. Olyíorma ez, mintha a mohácsi csatát Kleinjakabíaivai ütközetnek imák, alapján annak, hogy Mohácson annak idején Klein Jakab úr több házhelyet adományozott. És amint Lipcse, Austerlitz, Vaterloo és sok más ezer történelmi helységnév megváltoztatása lehetetlen, épen annyira nem szabad Zborót, Homonnát és a többi száz helységnevet újra keresztelni. Azt sem szabad figyelmen kivül hagyni, hogy ezekhez a nevekhez a mi harcoló katonáinkat, szép, keserves és dicsőséges napoknak emlékei kötik. Ők Zboró, Esztebnek, Ondafő, Homonna, Felső- és Alsópagony stb. mellett küzdöttek s nem a tervezett Nagyzolásfalva, Bankfalu, Nagy- Jánosfalva körül. Békés község, mely 30.000 koronát adományozott egy falu felépítésére, erre is jó példát adott azzal, hogy egyenesen kikötötte, hogy a régi neve a felépítendő falunak megmaradjon s csak az esetben jöjjön kapcsolatba Békéssel, ha ahhoz a történelem jussot nem formál.

Már a múlt télen volt arról szó, hogy teapótlékul szederlevelet kell gyűjteni a hadseregnek és hallatszott is, hogy iskolás gyerekek tanitóik vezetésével ebben hasznosan serénykedtek. Most azt halljuk, hogy csalánt kellene gyűjteni s az iskolás gyerekek ezt gyüjtvén, országos hasznú munkát

végezhetnek. A csalánra vonatkozó hírek kissé hézagosak, az ember csak annyit tud az egészről, hogy kell, de hogy mire kell, az egyelőre előtte titok, de ez nem ad jogot arra, hogy tehát ne végezzük ezt a munkát, sőt nemcsak mindent megtenni kötelességünk, hanem kötelességünk az is, hogy magunk járjunk utána a csalánszedés módozatainak. A magyarság élet-halálharcában akármilyen kis munkával részt venni, nem teher, hanem követendő jog, ezt kell elevenen érezni itt mindenkinek s ahogy akármilyen más jogunk érvényesítése körül nem sajnálunk egy kis informálódást és utánajárást, épen úgy, ha egy uj hazafias munka lehetősége tűnik fel, nem szabad elhanyagolnunk azt a jogunkat, hogy ebben a munkában magunk is részt vegyünk. A közigazgatási hatóságok bizonyára tudják, hogy mi van ezzel a csalánnal, mire- -keli és hogy kel! megszedni, hogy használható legyen s ilyen. gyűjtések szervezésével mindenki, magánember és gyenge gyerek, sokkal nagyobb hasznot tud produkálni a haza hasznára, mintha ánzixkártyákon haditerveket ajánl fel Hindenburgnak.

Tanítók a tüdővész ellen.

A tüdővész elleni védekezés szociális ismereteinek terjesztésében nagy szerepük van a tanítóknak. A József Kir. Herceg Szanatórium-Egyesület évről évre a magyar tanítósághoz fordult, hogy legyen segítségére a tüdővész elleni ismeretek terjesztésében. A tanítók az iskolájukban a jó levegőnek, tisztaságnak, rendes étkezésnek egészségügyi fontosságát már a múltakban is hangoztatták, újabban azonban a tuberkulózus elleni védekezés országos szervezése folytán e tanítások céltudatosabbak lettek és érintették a fertőzés veszedelmének orvostudományi kritériumait is. A zsenge növendékek előtt a tanítók a mindennapi élet szörnyű példáival bizonyították, hogy az egészséges életmód elemi szabályainak be nem tartása minő szörnyű rombolásokat idéz elő a családokban. A tuberkulózis lakásbetegség. Ezt igazolják a legalsóbb népesség körében pusztító és nemzedékről nemzedékre valósággal öröklődő fertőző esetek. A megismerésnek, a kórokozás e megállapításának pedagógiai felhasználása alkalmas arra, hogy a növendékek révén az alsóbb népesség körében áldásosán terjessze az egészségügyi ismereteket.

A magyar tanítóság helyesen ismerte fel a maga feladatát e téren s a József Kir. Herceg Szanatórium-Egyesület évről-évre konstatálhatta, hogy a tanítóság munkája milyen jelentékenyen segíti előre humanitárius és ismeretterjesztő tevékenységét. Ez