Losonci Ujság, 1915 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1915-09-23 / 38. szám
«I 2. oldal. LOSONCI UJS AG 1915. szeptember 23. az éhséggel küzdenek, gyermekeiket még kenyérrel is ellátni alig tudva, A szó legszorosabb értelmében nyomorognak. Az élelem, ruházat, tüzelőanyag, munkabér rendkívüli emelkedése mellett — (1 kiló marhahús kor 4'40 [kor. 1 "60 helyett]; disznóhus kor. 5'60 [2 kor. helyett]; tej litere 32 till. [20 fill, helyett]; egy öl fa 64 kor. [26 kor. helyett]; zsír kilója 7 kor. [2 kor. helyett]; egy pár cipő 36 kor. [16 kor. helyett]; vaj 6 kor. [2 kor. helyett]; stb.) — a rendes körülmények idejére is alig elégséges fizetéssel lejtőre jutott az állami tisztviselő és alkalmazott, mikor minden kereseti ág megtalálja munkája és cikkei ellenértékével a drágaság miatt szükségleteinél jelentkező többletet s igy a drágaságból kifolyólag létében megtámadva nincsen, csupán az állami tisztviselők és alkalmazottak, akik munkájuk ellenértékét nem emelhetik, akiknek mellékkeresetet vállalni sem szabad, de nem is volna lehetséges, mert a hivatali óriási munka felemészti az előbbi idők szabad idejét is. A kötött javadalmazásuak nehéz helyzetét belátva, a magánvállalatok hivatalnokaiknak már egy évvé! ezelőtt megadták a drágasági pótlékot, sőt azt folyton emelik. Kegyelmes Urunk ! Midőn Nagymeltóságodhoz esdő szavunkkal fordulunk, rá kell mutatnunk arra a visszás állapotra is, hogy addig, miga közkatonák itthon levő családtagjai a föld népe — a lefolyt háborús esztendőben hiányt nem szenvedtek s a legnehezebb napokban is a legtöbben buzakenyéren éltek, addig nekünk, akik a közkatonák vezetőit s az ellenségnek legfőképen keresett céltábláit, a tiszteket adjuk és neveljük, a sovány és drága kukoricakenyéren kívül a még drágább burgonya is alig jutott. De egyben rá kell mutatnunk arra a minduntalan felbukkanó, de aligha bizonyítható érvre, hogy amint a tisztviselők javadalmazása fokoztatik, az eleimi- és iparcikkek árai is emelkednek. Szomorú bizonysága volna ez annak, hogy a tisztviselő helyzete sohasem javulhat, mert hiszen minden törekvés, mely helyzetének javítását célozná, annak csak súlyosbodását vonná maga után. De különben a magas Kormány is a helyi alkalmazású katonaegyéneknek az úgynevezett hadipótlékot a háború első napjától kezdve megadta. Ha háborús pótlék okozza a drágaságot, úgy az állami tisztviselők ilyen pótlék nélkül vannak kiszolgáltatva az igy előállott ugyanazon drágaságnak, mint a katonaegyének, akik helyi szolgálatot teljesítenek. De ezenkívül a magas Kormány indirekt utón drágasági pótlékot - ha számokban kellene kifejezni, igen magasat! — atíott a gyárosoknak és nagybirtokosoknak is azáltal, hogy a hadifoglyok munkára való ingyen átengedésével nekik roppant olcsó munkást adott; pedig sem a gyártmányok, sem a termékek nem olcsóbbak ezáltal. Ezrekre megy ez utón említettek nem is remélt anyagi haszna s az állam által az agrár érdekeket fölöttébb pártoló eljárása által. Szerény véleményünk szerint az áremelkedésnek egyik legfőbb oka az, hogy a katonai hatóság a piacokon és az üzletekben megjelenve, az élelmi és a szükségleti cikkek ára iránt csak akkor érdeklődik, amikor azt már elvitte és annak árát szó nélkül fizeti. De oka annak a legfontosabb élelmi cikk, a búza, illetve a liszt árának — a jó termés dacára — tulmagas megállapítása is. Kegyelmes Urunk! Midőn a fentebbiekben nyomorúságos helyzetünket és annak okait rövidesen vázolni bátrak voltunk, kérjük Nagyméltóságodat, méltóztassék a közeledő télre is figyelemmel, tűrhetetlen helyzetünk enyhítésére a tisztviselőket, (gyakornokokat), beleértve a tanítókat és nyugdíjazottakat is, kivétel nélkül egyelőre f. évi julius hó l-töl jövő évi julius hó l-ig családtagonként 200—200 koronával, az altiszteket és szolgákat 100 — 100 koronával segélyezni. — Ily általános segítség nyújtása esetén az élelmi cikkek közül a szükséges lisztet, burgonyát, a ruházati cikkek közül legalább a cipőt, esetleg még a téli tüzelőanyagot is beszerezni képesek leszünk. Védelmet találunk újabb áremelkedésekkel szemben s a gondokkal küzködő állami alkalmazottakat gyakran környező csábításoknak a jövőben is büszkén és emelt fővel ellenállhatunk. Losoncon, az 1915. évi szeptember hó 19-én tartott rendkívüli közgyűlésének határozatából: Az Állami Tisztviselők Országos Egyesületének Losonci Köre. Szathmáry Béla köri jegyző. Scherer Lajos köri elnök. A polgári személyforgalom korlátozása. A belügyminiszter rendelete. — Igazoló okmányok. — Külső és belső hadműveleti terület. A hivatalos lap múlt heti száma közzéteszi a belügyminiszternek valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjéhez intézett rendeletét a hadműveleti területen lefolyó polgári személyforgalom korlátozásásáról és az igazolási kötelezettség szabályozásáról. A rendelet külső és belső hadműveleti területet külömböztet meg. Ezeken a területeken a személyforgalom gyalog, kocsin, vasúton) más-más föltételeknez van kötve. Minkét hadműveleti területen az utazó közönség a hadimenetrend szerint közlekedő vonatokat csak az előirt igazoló okmányok alapján, ellenben a hadműveleti területeken kivül eső országrészekben az összes személyszállító vonatokat — a rendelkezésre álló helyek mérvéhez képest — minden igazolvány nélkül használhatja. Az egyszeri utazásra eddig használatban volt igazolványok szeptember20-tól kezdve többé ki nem adhatók. A hadműveleti területen igazoló okmányul szolgálnak általában: 1. Köztisztviselőknek és hozzátartozóiknak, valamint orsz. képviselőknek arcképes vasúti igazolványai. 2. A főrendiház tagjainak a belügyminiszter által kiállított arcképes igazolványok. 3. A szabályszerű útlevelek. 4. A rendőrhatóság által a belügyminiszteri rendelet szerint kiállított igazoló jegyek. Az itt felsorolt igazoló okmányok a hadimenetrend szerint közlekedő postavonatok használatára is jogosítanak. A 4-ik pontban említett igazolójegy kiállításáért dijat szedni nem szabad; de bélyegilletékként cselédek, legények, inasok, napszámosok, munkások és általában azok, akik a szokásos napszámot meg nem haladó keresetből élnek, 30 fillért, egyéb személyek 2 koronát tartoznak fizetni. Az útlevél és az igazolójegy a külső hadműveleti ^/'«/^/határvonalainak átlépésére csak akkor ‘jogosít, ha azon a lakóhely szerint illetékes rendőrhatóság az utazás célját feltüntette és, arra a következő záradékot rávezette: «Érvényes a külső hadműveleti terület határvonalainak átlépésére». E záradék hatálya három hónapra terjed. A belső hadműveleti terület határvonalait átlépni tilos. Kivétel tehető azokra nézve, akik kellően igazolják, hogy katonai vagy más közügyben, vagy gazdasági forgalom, mezőgazdasági vagy ipari termelés céljából vagy fontos és halasztást nem tűrő családi okból kell ufazrriok. Ily utazásokhoz a fentebb felsorolt okmányokon kivül még az illetékes katonai parancsnokság külön engedélye is szükséges. Az igazolójegynek e célból arcképpel kell ellátva lennie és arra, valamint az útlevélre az illetékes rendőrhatóságnak a következő záradékot kell vezetnie: «Külön katonai engedély mellett érvényes a belső hadműveleti terület határvonalainak átlépésére». A belső hadműveleti terület határvonalán belül történő utazásra, a már felsorolt okmányokon felül a rendőrhatóság, illetőleg községi elöljáróság által kiállított «Személyazonossági igazolvány» is szükséges. Közszolgálati megbízásból utazó egyének magukat a kiküldő rendelettel igazolják; hatósági vagy birói idéző végzés szintén elegendő igazolásul szolgál, de a személyazonosságot a végzésen bizonyítani kell. Aki igazoló okmányát az ellenőrző közeg felhívására fel nem mutatja, amennyiben cselekménye nem esik súlyosabb büntető rendelkezés alá, kihágást követ el és tizenöt napig terjedhető elzárással és 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Hogy melyik vármegye tartozik a külső vagy belső hadműveleti területhez, azt időről-időre a belügyminiszter teszi közzé: A hadműveleti területnek ez idő szerinti beosztását a rendelethez csatolt első melléklet tünteti föl. A beosztás a következő: I. Az északkeleti hadszíntéren a külső hadműveleti területhez tartoznak: a) Magyarországon : Háromszék, Csik, Udvarhely, Maros- Torda vármegyék, Marosvásárhely város, Beszterce-Naszód, Máramaros, Ugocsa, Bereg, Ung vármegyék, Szabolcs vármegyéből a mándoki járás, Zemplén vármegye a sárospataki, tokaji és szerencsi járások kivételével., Sáros vármegye, Abauj-Torna vármegye a gönci, szikszói és tornai járás kivételével, Kassa város, Szepes, Liptó, Árva vármegyék, Turóc vármegye a stubnyafürdői járás kivételével, végül Trencsén vármegye a puhói, illavai és báni járás kivételével; b) Ausztriában: A Turka, Stary-Sambor, Przemysl, Jaroslau kerületi kapitányságok (bezárólag) mint keleti hátárvonal és a Wall. Meseritsch, Maehrisch-Weisskirchen, Troppau kerületi kapitányságok (bezárólag) mint nyugati határvonal között fekvő galíciai, morvaországi és sziléziai terület; c) Orosz-Lengyelországban: A Visztulától balra fekvő terület Ilza, Kozilnice és Radom kerületek kivételével. A belső hadműveleti területhez tartoznak: a) Ausztriában: Kelet-Galiciából a Turka, Stary- Sambor, Przemysl, Jaroslau kerületi kapitányságoktól keletre fekvő terület és Bukovina, b) Orosz-Lengyelországban: A fentemlitett három kerület és a Visztulától jobbra fekvő terület. II. A déli hadszíntéren a külső hadműveleti területhez tartoznak: a) Magyarországon : Brassó,.Fogaras, Nagy-Küküílő, Kis Küküllő, Alsó-Fehér, Szeben, Hunyad vármegyék, Krassó-Szörény, Temes, Torontál és Bács- Bodrog vármegyéknek azon járásai, amelyek nem esnek a belső hadműveleti területbe, továbbá Baranya vármegye, végül Temesvár, Zombor, Szabadka és Pécs városok; b) Horvát-Szlavonországokban : Pozsega és Verőce vármegyék; c) Boszniában : Banjaluka, Bihac és Travnik kerületek. A belső hadműveleti területhez tartoznak: a) Magyarországon: Újvidék város, Bács-Bodrog vármegyéből a titeli járás, Torontál vármegyéből az antalfalvai, pancsovai járások és a nagybecskereki járásnak Nagybecskerek város határától és a Nagybecskerek-Antalfalva vasúti vonaltól délre fekvő része, Pancsova város, Temes vármegyéből a temeskubini, fehértemplomi és verseci járás, valamint Versec és Fehértemplom városok, Krassó-Szörény vármegyéből az ujmoldvai, orsovai, járni, bozovicsi és teregovai járások, valamint a karánsebesi járásnak az a része, amely a Magúra Marga és a Pojana Nedjei hegyektől, valamint a teregovai járás határától délkeletre, illetőleg keletre fekszik; b) Horvát- Szlavonországokban: Szerém vármegye; c) Bosznia-Hercegovinában: Tuzla, Szerajevó és Mosztár kerületek; d) Dalmácia. III. A délnyugati hadszíntéren a külső hadműveleti területhez tartoznak : a) Ausztriában : Vorarlberg, továbbá TirolbóhLandek kerületi kapitányságok, Nauders kerület kivételével, azután Reutte, Imst, Innsbruck, Schwaz, Kufstein, Kitzbühel kerületi kapitányságok, végül egész Salzburg és Stájerország; b) Horvát-Szlavonországokban: Zágráb, Varasd, Bjelovár vármegyék és Zágráb város. A belső hadműveleti területhez tartoznak : a) Magyarországon: Fiume város és kerülete; b) Horvát-Szlavonországokban: Lika-Krbava és Modrus-Rijecka vármegyék ; c) Ausztriában : Tirolnak a külső hadműveleti területhez nem tartozó részei, továbbá egész Karintia, Krajna és a Tengermellék. A rendelethez csatolt utasítás a személyazonossági igazolványok pontos kiállítására vonatkozólag nyújt útbaigazításokat. A rendelet szeptember 20-án lépett életbe. HÍREK Emléke! dr. Bányai Elemérnek! A magyar újságírás emléket készül állítani harctéri első nagy halottjának, dr. Bányai Elemérnek, aki mint katona hősiességével, mint ember lelkének jóságával, mint iró gondolatainak és nyelvművészetének sajátosságaival vált ki sorainkból. A kárpáti harcokban elkövetkezett hősi halála kiragadta őt a Zuboly álnév leple alól, amely alá irói munkáját nagyszerényen rejtette. És egyszerre ráirányította a figyelmet azokra az értékekre, amelyeket két évtizedes pályafutása alatt rejtett el napilapokban, folyóiratokban. A magyar újságírás érzi kötelességét, hogy az ilyen értékeket veszni ne hagyja. Az időszaki irodalom mindennapos áradatát igazi tehetségeink évtizedek óta szellemi kincsekkel szórják tele, amelyeknek legnagyobb része pillanatnyi hatás után elvész az áradatban. Pedig mennyi eredeti gondolat, mennyi szép és üdvös eszme, az irás és a magyar nyelv művészetének mennyi dokumentuma kallódik igy el szerte szórva, holott egybegyűjtve uj kincsét jelentené szellemi életünknek. Jó mindnyájunk közül elsősorban Bányai- Zuboly volt az, akin megbizonyult ennek az igazsága. Az ő hősi halála érlelte tudatossá azt a
