Losonci Ujság, 1915 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1915-08-19 / 33. szám

A LOSONCI VÁLASZTÓKERÜLET FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-AS PÁRTJÁNAK HIVATALOS KÖZLÖNYE

ELŐFIZETÉSI Arak HELYBEN: ■ Közséíek etfvesületek továbbá a " SZERKESZTŐSÉG:

Ftfész évre 8K _ f. ■ * ^ ’ , ■ Losonc, Jőkal-titca 4 , hová a lap szellemi

Felévre *K-Í " Mágrádmegyel Tanítók és Körjegyzők Egyesülete tagjai részére részét Illető minden közlemény Intézendő.

Negyedévre.......................................2K-1 ® Évi előfizetési díj 5 korona KIADÓHIVATALi

VIDÉKRE! ■ F«ves szám ára 20 fillér ® Losonc, Kublnyi-tér II., hová az előflzeté-Egész évre 10 K - f m Kgy “ra tl,,er_ sek, hirdetések, mindennemű pénzkülde-Felévre . . 5 K - f. _ Hirdetések Jutányos áron vétetnek fel a kiadóhivatalban. _ mények és a lap szétküldésére vonatkozó

Negyedévre..................................2 K 50 f. ■ 1 J B felszólalások mtezendők.

X. évfolyam 33. szám. Megjelenik minden csütörtökön Losonc, 1915. augusztus 19.

A hatósági liszt

beszerzésének legcélszerűbb módja.

A Városok Lapja a városoknak most oly nagy gondot okozó hatósági liszt beszerzéséről a következőket közli:

Már többször jelentettük, hogy mily nagy gondot okoz a városoknak a lakosság lisztszükségletének egy évre való biztosítása. Nem is lehet ezen csodálkozni, ha meggondoljuk, hogy a közigazgatási tisztviselőknek, akiket máskor a saját háztartásuk lisztszükségletének az ellátása sem érdekelt, most egyszerre a gabonakereskedő, és a lisztelárusitó helyzetébe kell beletanulni s egy egész város közönségének az ellátásáról gondoskodnia.

Azonban bármily szokatlan is ez az újabb közigazgatási feladat, okkalmóddal igen simán és szépen meg lehet annak felelni, amint arra már több példát tudunk. így pl. Nagy Ferenc dr. miskolci polgármester nagyon ügyesen oldotta meg a lisztellátás kérdését, szerződvén a Borsod—Miskolci gőzmalommal, legutóbb pedig Czobory Károly szakolcai polgármester, aki a budapesti Lujza-gőzmalom kedvező ajánlatának az elfogadásával biztosította városának a liszttel való zavartalan ellátást.

Amint ismeretes, kormányrendelet értelmében a városok engedélyt nyertek arra, hogy az ellátandó lakosság lisztszükségletének arányában gabonát vásároljanak és azt megőrlessék. Amennyiben a város nem rendelkezik elég tőkével a gabonának készpénzzel leendő meg vásárlására, vagy nincs alkalmas szervezete ahhoz, hogy a gabonát minőségileg átvegye, beraktározza és a megromlás veszélyének kikerülésére szakszerűen kezeltesse mindaddig, amig az megőrölhető, a legelőnyösebb, ha minden gond félreiételéveí valamely nagy teljesítőképességű malomra ruházza át a város a kormánytól nyert gabonabevásárlási engedélyt, mely esetben a malom, mint a város megbízottja szerepel. A malom a gabonát megveszi, árát kifizeti, azt átveszi, szakszerűen beraktározza és gondozza és a szükséghez mérten successive tnegőrli a miniszteri rendelet adta kereteken belül és szállítja a város közönségének ellátására szükségelt lisztet, melynek vételára mindig az áru megérkezése után a rendeletileg megállapított maximális árakon fizetendő.

A malom a városok helyett az őrlés céljából beszerzendő gabonáért a mindenkori árrendelet szerint megállapított és az illető szállítmányra érvényes maximális árakat fizeti és ezen financirozás körül még esetleg egyéb engedményeket is biztosit a t megbízó városoknak.

Nem csekély előnyszámba mehet az a körülmény, hogy a város, amidőn gabonavásárlási engedélyét egy nagy teljesítőképességű malomra ruházza át, mentesiti magat nemcsak a gabona megvásárlásához szükséges számottevő pénzösszeg előteremtésével járó gondtól, hanem egyben elveti gondját annak, hogy a gabona átvételéhez szükségelt zsákokat, takaróanyagot stb. beszerezvén, esetleges zsák- és ponyvakölcsöndij fizetése révén sokszoros nehézségek leküzdésével azt rendeltetési helyére juttassa.

Ha a város egy nagy malomnál biztosítja lisztszükségletét és a malmot időközönkint előzetesen informálja, hogy a városnak mily mennyiségű lisztre van hónapról-hónapra szüksége, úgy módot nyújt a malomnak arra, hogy ezen, a tényleges szükségletnek megfelelő gabonamennyiséget successive szerezhesse be a város részére, ami azt a nagy előnyt nyújtja a városnak, hogy a gabona beszerzésével járó árkockázatot a minimumra csökkenti.

Amennyiben a városok részéről a minisztérium révén beszerzett gabonabevásárlási engedély speciális feltételhez kötve nincs és amennyiben a gabona beszerzése olyan vidékeken íratnék elő, amelyek módot nyújtanak arra,'hogy a nyersáru a Haditermény Részvénytársaság megkerülésével bizományos által lenne megvehető, az ekként megtakarítható teljes összeget a malom a megbízó városnak engedné át.

Ilyen feltételek mellett nem jár nagy nehézséggel a hatóság helyzete, a felelősség csökken s a lakosság szükséglete a lehetőség szerint kellően biztosittatik.

Mint ismeretes, városunk f. hó 7-én tartott közgyűlése e cikket már megelőzőleg felhatalmazta városunk polgármesterét, hogy 2000 mmázsa gabona beszerzésére kössön szerződést a Borsod-Miskolci gőzmalmunkkal a liszt árának megállapításával.

Egy tanító felhívása Magyarország összes tanítóihoz.

A köbölkuti, esztergommegyei igazgatótanitó, mint hozzánk küldött levelében írja, lelkesülve «Az Est» f. hó 1-én közzétett felhívásán, mely a háború zivatara által elpusztított felsőmagyarországi falvaknak társadalmi utón való felépítését tűzte feladatául, felhívja kartársait, hogy ők is vegyenek részt ebben a leghazafiasabb munkában, ha nem is egy falu, de legalább egy iskola és egy tanítói lak felépítésével, mert amily magasztos, ép oly messze századokra kiható eszme az elpusztult országrész társadalmi utón való felépítésének gondolata.

Igaz, hogy a magyar tanítóság, mint Írja, rég kivette és veszi ki részét Magyarország újjáépítésének nagy munkájában, mert hisz évtizedeken át teljesített legszentebb missziójuk most a harctereken termi legértékesebb s legbőségesebb gyümölcseit: a nép fiainak a hazáért való példátlan önfeláldozásában, mellyel semmi más eredmény fel nem ér; amint igaz az is, hogy mindenkori hazaszeretetre lelkesítő szavaiknak mélységét a küzdő seregek élén ők is most igazolják s mutatják be, miként kell a hazáért meghalni ; valamint tény az is, hogy a tanítók veteránjai és a tanítónők egy év óta vetélkedve vesznek részt minden mozgalomban, amely győzelmeinket előbbre segiti, mégis a mostan megindult mozgalom olyan, amelyből hiányozni senkinek nem lehet, nem szabad. S ha minden tanító és tanítónő csak egy koronával, vagy csak ötven fillérrel járul hozzá, akkor is tízezer korona jön össze s felépülhet a magyar tanítóság iskolaháza és tanítói laka, melynek márványtáblájára csupán e szavak volnának vésendők: «Községi iskola. Építtette a magyar tanítóság. 1914—1915.» De aztán ez mindent megmagyarázna.

Felkéri tehát kartársait, hogy e sorok olvasása után nyomban küldje be kiki adományát a Néptanítók Lapja adománygyüjtőhivataiához (Preszler Antal segédhivatali főigazgató úrhoz Budapest, V, Holdutca 16.), aki készséggel fogadja azokat s gondoskodni fog arról, hogy a kivánt épületek felemeltessenek.

Kéri végül kartársait, hogy e célra ne gyűjtsenek, hanem mindenki a saját kemény fillérjeit küldje be, hogy annál szilárdabbul