Losonci Ujság, 1915 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1915-07-15 / 28. szám

2. oldal. LOSONCI ÚJSÁG 1915. julius 15.

gozni, mert a munkaerő egy része más feladat megoldására rendeltetik s így természetes, hogy az árúkészlet kisebbedésével az ára nagyobbodik.

így hát természetes, hogy a rendkívüli háborús időben sok termelési ág szünetel, illetve kevesebbet termel; míg más termelési ágak a szükséghez mérten nagyobb tevékenységet kénytelenek kifej-' teni. Tehát a régi rend bizonyos színezetű rendellenességgé változik át. A sokoldalú termelés bizonyos egyoldalúsággá válik. Ebből keletkezik aztán az a feltűnő jelenség, hogy egyes cikkek ára felszalad. Az ár nagyobbodik s ezt nevezik a közéletben drágaságnak.

Pedig ez még nem az igazi drágaság. Ez csak annak a természetes következménye, hogy egyes cikkek jobban fogynak, több kell belőle, mint amennyit termelni képesek. Ebben az esetben még egyensúlyt tart a termelt mennyiség az árral. Nagyobb a kereslet, de kisebb a kínálat, tehát az árú ára emelkedik. Erre azt szokták mondani, hogy «az irányzat emelkedő», «az árak kitartottak». Ez a tőzsdei «hausse». — Ez ép úgy jogosúlt, mint az ellentétje, a «baisse». Hiszen a kereskedés rögtön megszűnnék, ha áremelkedésre, vagy árcsökkenésre spekulálni nem volna szabad. A kereskedő előrelátása, üzleti érzéke ebben a számítgatásban nyilvánúl meg leginkább. S ha jó a szimatja, biztos a számítása, megérdemli, hogy rövid idő alatt nagy vagyonra tegyen szert. Hiszen a tudása, a számítása, a mersze jutalmaztatik, vagy büntettetik meg esetleges nyereségében vagy veszteségében.

Mindez okozhatja az árak emelkedését, vagy csökkenését az üzleti konjunktúrában, de kell, hogy a tisztesség határain belül maradjon. Mihelyt azonban olyan eszközökkel él az eladó, vagy vásárló, amelyek az egyéni becsülettel nem egyeztethetők össze, előáll a kereskedői tisztességtelenség, illetve a tisztességtelen kereskedés, amelyet a törvény üldözni kénytelen.

Ha a tisztességtelen kereskedés válik úrrá, ha t. i. a törvény nem tudja vagy nem akarja megrendszabályozni, akkor áll elő a kimondott drágaság, mert megszűnik a termelési költségek és az eladási

árak közötti természetes egyensúly s a vevő vagy az eladó zsákmánya lesz a piacot uraló, ártmegszabó lelketlenségnek.

A háborúban a közigazgatás láncolata gyengébb, mert a munkával túlterhelt személyzet figyelme nem őrködhetik mindenen oly ébren, mint békésebb időben. Ezt használja ki a tisztességtelen kereskedelem s igyekszik őt meg nem illető haszonhoz jutni. Ebből a szempontból magyarázható meg a katonai szállításoknál felmerült sok visszaélés. (Papirtalpu bakkancs; rossz minőségű posztó, stb.)

Tehát világos, hogy a drágaságot nem a háború okozza elsősorban, hanem a lelketlen spekuláció. A háború csak alkalom arra, hogy a termelés és az eladás közti egyensúly felbillenjen; de magát az elviselhetetlen drágaságot a tisztességtelen kereskedelem okozza, amely az árviszonyokat mesterségesen dagasztja s az uzsorás lelketlenségével uzsoraárakat teremt, hogy így zavarosban halászva — a társadalom jószívűségét, lelkességét könyörtelenül kihasználva — rövidesen nagy vagyonhoz jusson akkor, amikor sok-sok százezer ember életét kockáztatja azért, hogy a hazával együtt megvédje az élősködők csapatát is.

Ez pedig tűrhetetlen. A kormánynak, a hatóságnak kell ezért szigorúan fellépnie, de nemcsak büntető erejével, hanem bölcs és számító előrelátásával is.

A kormány elsőrendű kötelessége védelmet nyújtani a kiuzsoráztatással szemben. De kötelessége minden uzsorának csiráját is elfojtani az elsőrendű összes élelmiszerek és szükségleti cikkek árának maximálása, forgalmának és kivitelének egyidejű szabályozása által.

Viszont a hatóságok elsőrendű kötelessége a drágaság által legjobban sújtott szegényebb városi polgárság helyzetén könnyíteni olyképen, hogy a közvetítő kereskedelem kizárásával egyenesen a termelőktől vásároljon elegendő mennyiségű és jó minőségű, a tömegfogyasztás tárgyát képező cikkeket, amilyenek a liszt, bab, dara, borsó, cukor, zsir, hagyma, burgonya, fa, szén, petroleum, baromfi és sertés élelem, stb.

(Folytatjuk.)

Scherer Lajos.

magát az előadásban s világhírű színdarabjukat igen sokan nézik meg a világ minden tájékáról összeseregelve s ezáltal az élelmes bajorok nemcsak nagy idegen forgalomra tesznek szert, de az összegyűlendő pénzből igen sok jótékony intézményt is tartanak fenn.

Ebből a vázlatos ismertetésből látható, hogy a Krisztus kínszenvedéseit tárgyaló misztérium nem lehet irányzatos. Egy történelmi alak életéből vallásos jeleneteket mutat be s így első sorban látványosnak kell lennie. A jeleneteket megértető előadás szövege rendszerint idézet a szentirásból s így nem lehet a keresztyén vallás vagy más vallás kigúnyolása, megszentségtelenítése sem. A komoly és látványos darab ép úgy szolgálhat lelkünk épülésére, kedélyünk nemesítésére, szivünk gyönyörűségére, mint akármelyik világi tárgyú, irodalmi színvonalú dráma. Nem is botránykozhat meg rajta senki. Vallásos tárgyat igen sok szin- vagy dalmű is visz a szindpadra s bizony a Faust, az Ember Tragédiája zsoltárain, vagy a Sulamit «Kol nidre» betétjén minden színházlátogató igazi élvezetet, nemes épülést talál. Miért lenne hát az előadott misztérium kivétel ?

A Losoncon bemutatott passzió-játék előadása minden tekintetben finom, ízléses és szerény volt. Az előadók művészi élvezetet akartak nyújtani s nem utaztak a tapsra, a tetszés megnyilvánulására, sőt egyenesen kérték a közönséget, hogy a tetszés megnyilvánulásától tartózkodjanak. És el is érték azt, hogy a nézők egy elmúlt kor nagy eseményeibe merüljenek el s

gyönyörködjenek a jelmezek szinpompájában, a képek összhangjában, a rendezés tökéletességében és a jelenítés plaszticitásában.

A legnagyobb dicséretet maga a rendező: Kömley úr, érdemli meg. Gondos, mindenre kiterjedő figyelme olyan gárdát válogatott össze, hogy ez már maga is biztosította az előadás sikerét. E mellett a jóindulatú, nagy becsvággyal törekvő szereplők megkönnyítették a kitűnő rendezést s csak így vált lehetségessé, hogy egy heti próba után olyan élvezetes előadásban lehetett részünk.

Elismerés, hála és köszönet illeti a rendező mellett a szereplőket s magát a Vörös Kereszt Egyesületet is, hogy a jótékonyság szolgálatában ily nemes eszközhöz fordultak s e komoly, történelmi időkben komoly, történelmi darab élvezetéhez juttattak s hátat fordítottak a kérész életű, kocsmahangú kabareteknek. Ez az irány bizonyára több barátot is fog toborozni az egyesületnek s nemes céljának elérésére így tán jobban fognak megnyílni a degez erszények, hogy az értünk szenvedő harcosok gondos ápolásban és orvosi gyógykezelésben részesülhessenek.

Befejezésül azzal végzem, amivel kezdtem, végtelenül kedves gondolat volt a világhírű oberammergaui passziójáték utánzatát bemutatni s végtelenül kedves tett lesz az. ha a még ismétlődő előadásokat telt ház fogja végig nézni s Losonc közönségé megmutatja azt, hogy van Ízlése és érzéke az igazán szép és nemes iránt.

5cherer Lajos.

$ HÍREK

Közgyűlés. A városi képviselőtestület f. hó 12-én a városháza dísztermében rendes közgyűlést tartott a következő tárgysorozattal: 1. Megnyitás és hitelesítők kiküldése. 2. Elnöki bejelentések. 3. A városi tanács javaslata Losonc város közönsége gabonaszükségletének az 1915. évi gabonatermésből leendő biztosítása ügyében. 4. A magyar városok országos kongresszusa állandó bizottságának átirata a városok közélelmezésének biztosítása ügyében. 5. A városi tanács javaslata az iparos és kereskedő tanonciskola

1914— 915. tanévi költségvetése jóváhagyása ügyében. 6. A városi tanács javaslata az iparos és kereskedő tanonciskola

1915— 916. tanévi költségelőirányzata jóváhagyása ügyében. 7. A városi tanács javaslata az óvoda-alap 1914—915. évi költségvetése jóváhagyása ügyében. 8. Lengyel Dezső kövezetvám egyezségi őszszeg fizetése alóli felmentése iránti kérélme. 9. Törvényhatósági bizottsági véghatározatok. 10. Köztartozások törlése.

11. A városi tanács javaslata Goldschmidt Lipót keritkezése ügyében. 12. Pénztárvizsgálati jegyzőkönyv. 13. Illetőségi ügyek.

14. Egyéb folyó ügyek. 15. Esetleges indítványok. — A gyűlés a tanács javaslatai szerint döntött.

Díszközgyűlés és hangverseny. A

Losonci Magyar Asztaltársaság 1915. évi augusztus hó 8-án szegénysorsu árva és hadbavonult polgártársak gyermekei felruházás! költségeinek fedezésére, a háborús időkre való tekintettel szokásos nyári mulatsága helyett tárgysorsjátékot rendez, ugyanazon napon a városi tanácsteremben délelőtt 11 órakor 20 éves fennállása alkalmából díszközgyűlést tart és este 8 órakor a városi Vigadó nagytermében hangversenyt rendez. Felkérik a t. közönséget, hogy a tárgysorsjátékhoz szükséges ajándéktárgyakat az elnökséghez (Vasutiutca 24.) szíveskedjenek eljuttatni, miket köszönettel fogad s hirlapilag nyugtáz. Sorsolás délután 4 órakora rendőrkapitányság hivatalos helyiségében. — Nyerőszámok hirlapilag közöltéinek és az elnökségnél megtekinthetők. Felvonulás diszzászló alatt testületileg a vasúti vendéglőből 10 óra 30 perckor. Hangversenyre jegyek előre válthatók Kármán Zs. és Redlinger I. könyvkereskedéseiben és este a pénztárnál. Belépődíj személyenként 2 korona. Állóhely 1 korona. Felülfizetések a jótékonycélra köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. A hangverseny műsora a helyszínén adatik át. — A díszközgyűlés tárgyai: 1. Elnöki megnyitó.

2. ünnepi beszéd. 3. Az asztaltársaság 20 éves története. 4. Irodalmi pályadijak kitűzése helybeli tanintézeteinkben. 5. Tiszteletbeli tagok választása. 6. Elnöki záróbeszéd.

Az Apolló műsora. Szombaton és vasárnap előadásra kerül 1-ször: Fészek a viharban 4 felvonásos dráma a főszerepekben a legkiválóbb tí' - fészekkel.

2- szor: Polidor és a rufm. _ humoros.

3- szor: Exatikus herceg, vígjáték 2 felvonásban. 4-szer: Háborús híradó. Vasárnap délután fél, szombaton és vasárnap este rendes helyárak.