Losonci Ujság, 1915 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1915-07-08 / 27. szám
2. oldal. LOSONCI ÚJSÁG 1915. julius 8. Passiójáték. A Kömley Károly Oyula színművész által rendezett Oberammergau mintájára élőszóval előadandó passiójáték iránt, mely előadások sorozata szombaton, f. hó 10-én veszi kezdetét este 8 órakor a városi Vigadó nagytermében, már is általános nagy érdeklődés mutatkozik. De nem is csoda, mert hiszen az előadandó tárgy már magában véve komolysága mellett is rendkívüli érdeklődést kell, hogy kiváltson mindenkinél és emellett városunkban nagyobbára eddig még nem szerepelt úri műkedvelők neveivel találkozunk a szinlapon. Úrnők, úrleányok és urak a társadalom minden osztályából, köztük a tiszti iskola számos önkéntese fogják betölteni a szerepeket «Az Úr Jézus kínszenvedése és halála» c. színre kerülő tragédiában. Egy tekintet a szinlapon szereplők neveire meggyőz minket arról, hogy itt igazán műélvezetben lesz részünk s bízvást reméljük, hogy az előadáson megjelentek különbség nélkül lelki gyönyörűséget s nem egy könynyen feledhető élvezetet szereznek. Az előadás a cs. és kir. 25-ik gyalogezred szives közreműködésével tartatik meg. Jegyek minden előadásra előre válthatók Kármán Zsigmond könyvkereskedésében. Az előadások tiszta jövedelmének 20 százaléka — mint jelzénk már — a Vöröskereszt-Egylet javára fordittatik s bizonyára e cél érdekében sikerült Kömleynek ily előkelő műkedvelő társaságot összehozni, akik között találkozunk olyanok neveivel is, melyek már előre biztosítják az előadások sikerét. Még csak annyit: hogy a darab már magában véve is kell, hogy érdeklődést keltsen bennünk; még nagyobb érdeklődés bontakozik ki azonban bizonyára a szereplők iránt, mert lesz alkalmunk ezúttal az eddig e téren még nem ismertek művészetében gyönyörködni. Tüdőbeteg katonákért. Seregeink diadalmas szárnyon repülnek előre s az öröm ünnepi pillanataiban már szinte elfelejtjük azokat a téli borzalmakat, amelyeket hős katonáinknak el kellett viselniük, mikor a Kárpátok élein védelmezték a haza földjét. A sok fagyottlábu hős nyomorúsága és szörnyű szenvedése beszél idehaza a téli hadjárat rémségeiről, de se a sajtóban, se a nyilvánosság előtt lefolyt mozgalmakban nem esett szó arról, hogy a téli harcterekről hány hős került vissza a tüdővész romboló csirájával mellében. A hadikórházakban ápolás alá került belbetegek legnagyobb számát tüdőbetegek tették ki s a háború továbbmenőleg is egyre produkálja a tuberkulotikus betegeket. Tudvalevő, hogy a tüdővész gyógyítására speciális gyógyító-intézetek, szanatóriumok szükségesek. Nagy szövetségesünk, Németország már a béke évtizedei alatt több mint száz szanatóriumot létesített, úgy, hogy Németországban a tüdővészes katonák gyógykezelése nem okoz gondot. Minálunk e téren még nagyon kezdetlegesek az állapotok, négy szanatórium van mindössze Magyarországon, amely tüdőbetegek gyógyításával foglalkozik. Ezekben ma nagyobbrészt tüdőbeteg katonák kezeltetnek. A rendkívül nagyszámú tuberkulotikus esettel szemben nagyon kevés az ilyen speciális rendeltetésű intézmény és a hadügyminisztérium már tárgyalásokat is kezdett egy tüdővész ellen védekező társadalmi egyesülettel, a József Kir. Herceg Szanatórium Egyesülettel, hogy katonai támogatással tüdőbeteg-gyógyító intézményeket létesítsen a harctéri tüdőbetegek részére. A József Kir. Herceg Szanatórim Egyesület mint tüdővész ellen védekező országos szervezet azt tűzte maga elé feladatul, hogy tüdőbeteg rokkant katonák részére gyógyító intézeteket emel s erre a célra adománygyűjtést indít. A háború szerencsétlen tüdőbeteg áldozatai már siralmas feljajdulásokban kérik megmentésüket. Szivet renditők a hősők jajkiáltásai! Gondolja meg mindenki, hogy nemcsak a szenvedő hősökről van szó, — ami mementonak egymagában is elég, — hanem mindannyiunk egészségéről, családjaink, egész társadalmunk biztonságáról. A tüdőbeteg rokkant katonák megmentése tehát a nemzet egészséges jövendőjének nagy kérdése és midenkinek kötelességévé teszi, hogy tehetsége szerint áldozzon a szent célra. Az egyesület kéri, hogy a nagylelkű adakozók adományaikat, legyenek azok akárcsak íillérnyiek is, a József Kir. Herceg Szanatórium Egyesület központjába (Budapest, IV., Sütő-utca 2.) küldjék. Tűrj érte mindent, ami bánt, Kint, szégyent és halóit; De el ne szenvedd, el ne tűrd Véred gyalázatát I Vörösmarty. • • Üzenet egy művészlelkű kisleánynak. (Karcolat.) Ne vegye zokon, hogy itten keresem fel soraimmal, de művész-embernek élete egy nyílt könyv, ahova mindenkinek szabad betekinteni. Egy fordulópont az életben, mely sokszor részletes alkotásokat teremt és kihatással van sokszor az életnek többi fázisaira is, hol kellemes, hol kellemetlen formában, de végső története csak ismeretlen lehet. Ugy-e, meglepődik e sorok tartalmától, mert nem tudja, mit rejthet ez magában. Figyeljen hát mindenre, ami itt következik. Hogy mi illik, mi szabad ma még, azt a morál törvényei szerint cselekszik! Minden, amit az erkölcs szül, helyes! Ugy-e ? Mit gondol ?! Oh rtem! Az erkölcs törvényei sokszor nem teljesíthetők. így volt ez az én esetem is. Névtelen levelezőlapot küldtem Kegyednek. A képek mind a világ leghíresebb festő képeinek klisséi után készültek. Hogy ellenséges államok művészei alkották, az mellékes. Művész-embernek hazája e széles nagy világ. És miért volt ez akkor helytelen vagy a Kegyed szavai szerint erkölcstelen. A vértengerek közepén néha az ember visszatér egy percre a kultúra berkeibe és oly jól esik az embernek elvadult lelkét, ha csak egy pár percre is, a finomabb légkörben érezni Azt hiszem, képgyűjteményeit mindenkor szívesen egészíti ki egy Leonardo d’ Vinci-től, egy Michel-Angelotól, avagy egy Rafael és Murilotól készült képpel a mi Rudnyánszkynk, Munkácsink, Szinyeink vagy Rippl-Rónaink képei mellett. És miért lenne most erkölcstelen ezeknek a képeit indexre tenni. Oh a művészet nem képezheti a háború rombolásának tárgyát, a kultúra megvetését. Azok a szószátyárok, akik oly fennhangon hirdetik, hogy minden, ami ellenséges állambeli művész alkotása, nem érdemlik meg, hogy felkaroljuk. No ez helytelen felfogás. Mert Ön is szép leányka háború után szívesen fog olvasni egy-egy francia regényt vagy essait, ha talán magácska a nagy sovinizmusból most félre tette és úgy bizalmasan megsúgom, hogy ugy-e most is szívesen ékesíti junoi termetét egy utolsó francia divatu ruhával vagy egy párisi modell szerint készült kalappal. No hát akkor ezeket is indexre kell tenni?! De én azt hiszem, hogy az első vélemény nem az Ön véleménye, inkább másoknak ráerőszakolt eszméi. Csak szépen olvasson most is francia tanulmányokat és gyönyörködjék csak rer.aissance-beli mesterek alkotásaiban, mert külföldön is, bár ellenségünk, de művészetünk és drámairodalmunk előtt kalapot emel már az egész világ. A fináléja következik e karcolatnak és ezért még arra kérem, hogy ne haragudjon, hogy igy merek csevegni magácskával. Már a régi időkben a görögöknél és rómaiaknál is találunk aranyszáju költőket, kik szerelmes verseket zengtek ismeretlen ideáljuknak, csak azért, hogy két művésziéleknek minél nagyobb legyen a vonzalma. De kötheti össze az emberiséget nemcsak barátság vagy szerelem, hanem a művészet és kultúra ismerete is. Ilyennek képzelem én is Önt, azért toliam én is ennek a szolgálatára használom fel. Úgy képzelem, hogy most elcsevegtem mint ismert «ismeretlen» Önnel és e csevegés egy művelt lelkű egyénnel — (a sok idegbeteg nő között, kik mellesleg nagyzási hóbortban szenvednek) — oly kellemes volt. Kézcsók. Dejb. Nagyszerűen bavált a harctéren küzdőknél • általában mindenkinél mint legjobb fájdalomcsillapitó bedörzsölés meghűlés, rheuma, köszvény, influenza, torokmell- és hátfájás stb. eseteiben Dr. Richter-féle Horgony-Liniment. Horgony-Pain-Expeller pótléka. Üvegje K —*80, 1*40, 2—. Kapható gyógyszertárakban vagy közvetlenül az „Arany oroszlánhoz“ cimzett Dr. Richter-féle gyógyszertárban, Prága I, Elisabethstr. 5. Naponkénti szétküldés. capsici compos. t P » . ii Állami tanítónő a nagy szünidőre privátét vállal. Előkészít: polgári vagy elemi iskolai tanulót pótvizsgára vagy felsőbb iskolára. Közelebbi: Tugáritér 18. szám alatt megtudható, isdiso
