Losonci Ujság, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1913-03-13 / 11. szám
2. oldal. LOSONCI ÚJSÁG 1913. március 13. A losonci függetlenségi és 48-as pártkör választmánya ma délután 5 órakor a Városi Vigadó emeleti kistermében ülést tartott melynek tárgysorozatát már lapunk múlt száma közölte. Az ülés határozatait jövő számunk hozza. VÁROSI ÜGYEK Városi képviselők egyesülése. Régi kívánság már, hogy valaminek történnie kell városunk ügyeinek vitelében, mert ez igy tovább alig mehet. Alig van intézményünk, mely az adózó polgárok ajkairól egész csomó panaszt ki ne váltana, alig történik döntés bármely ügyünkben, melyet ne lehetne valamely a polgárságra nézve káros szempontból bírálat tárgyává tenni. A sok panasz végre arra birta a képviselőtestület tagjainak egy részét, hogy értekezletre jöjjenek össze. Többek kívánságára dr. Vályi Béla és Hodlik Imre képviselőtestületi tagok ily szövegű felhívással fordultak egyes városi képviselőkhöz : Igen tisztelt városi Képviselő úr! Általános kivánalom, hogy Losonc r. t. város ügyének elintézése másként történjék, mint ahogyan eddig történt. Ama úgyszólván már mindennap megnyilatkozó elégedetlenségnek pedig, melyet egyik-másik közügyünknek letárgyalása és eldöntése fakaszt, szerintünk főképen az az oka, hogy képviselőtestületünk legtöbb tagja teljesen tájékozatlanul jelenik meg közgyűléseinken, illetve a város dolgairól csak ott szerez tudomást, miből kifolyólag nincs, vagy csak igen kevésnek lévén módjában előzetes megfontolás tárgyává tenni egyes ügyeket, nem jut abba a helyzetbe, hogy elhatározását akként érvényesítse ott, ahogyan azt egyébként érvényesíteni tudná és akarhatná. Másrészt nagy hiba, hogy városunknak sokszor kardinális kérdései nem képezik a képviselők, vagy azok egy jó, együttérző részének színe előtt előzetes és bizalmas jellegű megbeszélés tárgyát és ekként igen sokszor nem tud érvényre jutni a képviselőtestületben az az érdek, melynek pedig érvényesülni kellene, a polgárság, az adózó kispolgárok érdeke. E célból többek felhívására és panaszára arra az elhatározásra jutottunk, hogy megkíséreljük a velünk érző vagy legalább ennek vélt városi képviselő urakat egy bizalmas jellegű értekezletre összehívni és azon ezen kívánatos együttműködés lehetőségét és kivitelének módját megbeszélni. Összehívjuk tehát a t. képviselő urakat azzal a kifejezett megjegyzéssel, hogy szándékolt működésünk nélkülözni akar minden országos pártpolitikai jelleget s azon az értekezleten, valamint további értekezleteinken is a többi képviselő urakat is, amennyiben működésünk és célunk tetszeni fog és velünk együtthaladni akarnak, szívesen látjuk. Legelső, — az együttműködés eldöntését és kivitelének módját megbeszélő értekezletünk határnapjául 1913. március 8-ikának (szombat) délutáni 5 óráját tűztük ki a Polgári Kör társalgótermében s arra kérjük a t. Képviselő urakat, hogy azon megjelenni szíveskedjenek. Losonc, 1913. március 6-án. Tisztelettel: Hodlik Imre. Dr. Vályi Béla. A felhívásnak megvolt a kívánt sikere és ha az előjelekből következtetni lehet, az ezen értekezletet követő későbbi tanácskozások új életet, új eszméket, új methodust fognak vinni bele városunk életébe. A folyó hó 8-án megtartott értekezletet — melyen Bulyi János, Györy János, Kujnis Gyula és Sacher Gusztáv tanácsnokok, Kohn József, Duhaj József, Breznay József, Domborovszky József, dr. Vályi Béla, dr. Sacher Aladár, Humay Gáspár, Lipták Gyula, Csecsetka Soma, Fischer József, Borbélyi János, Hodlik Imre, Kuliffay Ferenc, Losonczi Sándor, Kalina János, Dortsák Lajos, dr. Reinfeld Bertalan képviselők voltak jelen s igen sokan azzal, hogy mindenben az értekezlet határozataihoz hozzájárulnak, elmaradásukat kimentve, csatlakozásukat már is bejelentették — dr. Vályi Béla nyitotta meg. Egyetértünk — úgymond — mindnyájan abban, hogy a város ügyei elintézésének másként kellene menni. Ez nem vád, de tény. Eőoka ennek a képviselőtestület részérőli kellő ellenőrzés hiánya. Tájékozatlanul megyünk be a képviselőtestületbe és mert már előbb körülményesen nem ismerjük a tárgyakat, nincs módunk felettük gondolkozni. Pedig alapos elhatározást csak kellő meggondolás hozhat létre. Példák az ártézikut, a kültisztviselők, az árubódék, a vigadó, a 3°/0-os ügye; mindegyik ügy letárgyalásában részt vettünk, a határozatokhoz hozzájárultunk, most meg panaszkodunk. Mert nem ismertük ez ügyeket eléggé akkor, midőn határoztunk bennük. Sokan valamely szigorú elhatározással mennek fel a közgyűlésre, de azután ott mégis előbbi elhatározásuk ellenére szavaznak. Ezt persze utólag és későn szintén megbánják. Ennek oka ismét nem más, mint a dolgok nemismerése. Ezen tehát segíteni kell; segíteni úgy, mint másütt. Másütt, más városokban bizonyos szempontok elkülönítik, hogy úgy mondjam, városi pártokra bontják a képviselőket. Nálunk pillanatok hatása, egy jól sikerült, néha kompromisszumos felszólalás dönt. Ennek eredménye megint nem ritkán megbánás. Ezért kell az egyesülés; ezért kell az együttműködés kimondása. Kell, hogy a képviselők bizonyos együttérző, együtt gondolkozó része a városi ügyekben egy, — nevezzük: városi ellenőrző pártot, ellenőrző egyesülést hozzon létre a képviselőtestületben. Kell, hogy ez az egyesülés azután előzetes megbeszélés, megtárgyalás és állásfoglalás után felkészülve menjen úgy a közgyűlésre, hogy annak minden tagja meggyőződéssel legyen jelen aztán azon és elfoglalt álláspontját ne legyen képes semmiféle lebeszélés stb. megváltoztatni. Nincsen és nem lesz szó ebben az egyesülésben az országos pártpolitikáról, hanem csak a város érdekét, az adózó polgárság érdekeit fogjuk szemelőtt tartani. Egyesülésünk tagjai lehet bátran tehát akárki, ki velünk érez és igazat adva nekünk, dolgozni akar velünk. Ami már most az együttműködés módját illeti, ennek lehetővétételére szükséges, hogy választassák a mai értekezlet tagjai közül egy intéző bizottság, melynek hivatása és kötelessége a közgyűlések előtt a tárgysorozat pontjairól bő és részletes információt szerezni. Minden közgyűlés előtt az elnökség felhívására azután a Polgári Kör zárthelyiségében — a társalgóteremben — értekezés tartassák, melyen az egyesülés tagjai megjelenvén, az intéző bizottság referádái alapján a jövendő közgyűlés tárgyát megvitatják és állásfoglalásukat az eggyes ügyekben elhatározzák. Ideális dolog, ha az értekezlet állásfoglalását annak és az egyesülésnek minden tagja magára nézve szentnek és kötelezőnek tartja, mert sikeres működés csak igy képzelhető. Dr. Vályinak a fentebb vázlatosan elmondottakat magában foglaló beszéde után az értekezlet Bulyi János elnöklete alatt tanácskozott és miután a kérdésekhez dr. Sacher Aladár, Sacher Gusztáv, Kujnis Gyula, Dortsák Lajos és Kohn József részletesen hozzászóltak, — az egyesülést egyhangúlag kimondották azon kifejezett hozzáadással, hogy az egyesült és hozzájuk csatlakozandó képviselők működése kizár minden országos pártpolitikát és minden efféle tekinteteket félretéve, munkájának célja egy: a város és a polgárság érdekeinek megvédése. Ezután az értekezlet elnökökül dr Oppenheimer Ferenc, Bulyi János és Sacher Gusztáv képviselőt, illetve tanácsnokot, titkárrá dr. Vályit választotta meg, mig az intéző bizottságot a fentieken kívül dr. Hajós József, dr. Sacher Aladár, Fischer József és dr. Reinfeld Bertalan megválasztása után szintén megalakította. Kimondotta egyúttal, hogy a legközelebbi értekezletéről felhívás utján az összes képviselőtestületi tagokat értesíti és a felhívásban mindenkit csatlakozásra és együttműködésre szólit. Eddig mintegy negyvenen készek már erre.
