Losonci Ujság, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1913-02-27 / 9. szám

1913. február 27. LOSONCI ÚJSÁG______________ 5. oldal.

Az aljárásbiró sajtópöre.

F. hó 22-én tartották meg az esküdtszéki főtárgyalást a budapesti kir. büntető törvényszéken abban a sajtópörben, melyet ifj. Beniczky Kálmán kir. albiró indított Schwarcz Simon ellen Az Est «Garázdálkodó albiró» cimen megirt cikke miatt.

A tárgyaláson ifj. Beniczky Kálmán dr. Bállá József fővárosi ügyvéddel, Schwarcz Simon pedig dr. Fried Lajos fővárosi hírneves ügyvéd, volt országgyűlési képviselővel jelent meg.

Mielőtt még az esküdtszék megalakítására került volna a sor, az elnöklő dr. Mikovich biró felhívta a feleket, hogy igyekezzenek módot találni az ügy békés elintézésére s e célból a tárgyalást 10 percre felfüggesztette.

A szünet alatt tényleg létre is jött az egyezség, mely szerint Schwarcz Simon hajlandónak nyilatkozott az inkriminált közleményt a maga részéről revokálni s egy ily értelmű nyilatkozatot az Estben közzétenni.

Mikovich elnök a tárgyalást újból megnyitva, a vádlottat hivta fel nyilatkozattételre, ami a fenti értelemben megtörténvén, Beniczky albirót megkérdezte, hogy megnyugszik-e a vádlott Schwarcz Simon lojális nyilatkozatában. Beniczky igenlő válasza után kihirdette a törvényszék a végzést, mely szerint az eljárást ez ügyben megszünteti.

DIVATLEVÉL.

Vége a farsangnak, a bálok rózsaszín köde szertefoszlik, vége az Ezeregyéjszakának.

A báliruhák izgató, nagyszerű problémáját immár ki kell kapcsolnunk — egy kis melancholiával bár, de mégis vígan — a hideg, friss tél jókedve dérit s már a délutáni séta- és vizet-kosztümökre gondolunk.

Mai levelünkben két igen csinos, disztingvált toalettet mutatunk be olvasóinknak, melyek különösen sudár termetekhez igen jól illenek. A termet graciózitását emelik, természetes báját és könnyedségét teljesen kifejezésre juttatják.

Az első délutáni toalett posztóból vagy — ha különben elegánsnak akarjuk — selyemből is készülhet, ez utóbbi esetben nyári hivatalos látogatások alkalmából, később ízléssel átalakítva, mint utcai ruha sétáknál és bevásárlásoknál is viselhető. E kosztüm rendkívül előkelő és ára mégsem túlságosan magas.

A derék egy kissé lazán van tartva s elől széles sálgallérszerüen van díszítve. A fehér állógallért elől matrózgallér köríti. Ez utóbbi hegyes, vagy kerek szabású lehet, selyemből készül, színe az alapanyaggal harmonizál. A sálgallér elől záródik, de fichuszerüen is szabható. A gallér szélén egy sor tűzött vagy hímzett diszöltést helyezünk el. A gallér két része között levő betét szintén fehér szinü s közepes fehér, behúzott gombok díszítik. Az ujjakat kétféleképen szabhatjuk; vagy egész hosszúra és szűkre, vagy háromnegyed hosszúra. Ez esetben az ujjak posztókézelőben végződnek, ezt pedig fehér csipkéből készült fodor szegélyezi. A fodor majdnem csuklóig ér. A derekat a kabáttól ráncokba rakott, selyemöv választja el, amely kissé húzott is lehet. A kabátot ferdére szabott selyemből készítjük. Az alj tunikaszerüen készült, hátul a kabátban folytatódik és köröskörül selyempánt disziti. A tunikára elől áthúzott gombokat applikálunk, jóval nagyobbakat mint a derékra. Az alj egészen hosszú, földig érő, annélkül azonban, hogy a földet súrolná.

Ez egyszerű és finom toalettet kis selyemkalap egészíti ki stílusosan. A kalapot tolldisz vagy szalagcsokor disziti, színben a ruhával harmonikusan. A nyak köré igen jól illenek a most oly divatos toll, vagy chenilleboák.

Másik kosztümünk egyszerűbb, ára is mérsékeltebb, de szintén igen elegáns, sétákra kiválóan alkalmas. Előnye a másikkal szemben, hogy fiatal leányok is viselhetik. Csikós posztóból készül.

A derekat a nyaknál fehér selyem betét disziti, amely részben hímzéssel, részben csipkeszövettel van bevonva. A betét kivágása szivalaku, két oldalt szövetpántok szegélyezik, amelyek csipkeszövettel vannak bevonva úgy, hogy a szövetből egy három ujjnyi széles szegélyt — mintegy keretül — szabadon hagynak. A ráncokba szedett fehér állógallért egy kerek hímzett biais köríti, amelyhez a betét selymén kis tarka selyemcsokrok sorakoznak. A derék két szárnya elől egymásra fektetett és láthatatlanul záródik. Az ujjuk egész hosszúak és szükek. Húzott vagy rakott csipkediszben végződnek. A csipkedisz felső és alulsó részét szövet-biais választja el. De szabhatjuk az ujjakat rövidre is és csipke helyett hímzett, lapos kézelővel fejezzük be.

Az alj: áthajló tunika, amely elől nyitott s valamivel rövidebb mint hátul. A nyíláson sötét selyem alsó tűnik elő, amely hosszabb a tunikánál s egy bojtban végződik. A termethez simuló alj nem nagyon szűk, bokáig érő, a lábak szabadon maradnak.

E kosztümhöz már — a változatos kalapdivathoz képest — kissé széles posztókalapot hordunk, selyem vagy bársony szalagdisszel. Kicsiny és nagy, keskeny és széles, lapos és magas formák egyformán viselhetők, az egyetlen szabály, amely kánonként húzódik végig a divat egész területén, az egyes részek harmonikus összeillése. A teljes összhang a ruhadarabok közt, a termet, arcszin, a hajzat tekintetbevétele, a legaprólékosabb részleteknek teljes harmóniája a legfontosabbak s ezen belül teljes szabadság az egyéni Ízlésnek: ez minden divat ideálja.

Elsőrendű

élövirág-terem

Ulip István Losoncz.

(Rákóczi-utcza.)

Telefon 123. Telefon 123.

ízléses munkáért többszörösen első dij^Jckal kitüntetve.

Á kis leány gyilkosa.

A naiv újságolvasók most ismét összecsaphatják a kezüket és szörnyülködhetnek egy verset azon, hogy egy 22 éves suhanc milyen elvetemültséggel, milyen kegyetlenséggel és milyen nyugodtsággal tudta egy 8 éves kis leány nyakát elvágni. Mohón falják az emberek az ujságsorokat, hogy a kis leány még köszönt is a gazembernek és hogy a köszönésre a felelet az volt, hogy megvillant egy hosszú kés és a kis leány vérében fetrengve terült el a földön.

Megint akasztófát kiált egy csomó ember, megint ki akarja elégíteni bosszúvágyát és az adó magassága és a rossz gazdasági viszonyok hatása alatt összegyülemlett keserűségért és elégedetlenségért sok ezer, máskor békés polgár.

És ez a nagy népesküdtszék nem veszi tekintetbe, mint máskor sem, az enyhítő körülményeket. Nem látja meg azt, hogy a gyilkos vallomásában arra is hivatkozott, hogy 22 éves létére, teljességében fiatal életerejének éveken kellett nélkülöznie, mert nem kapott soha munkát. Százszor vissza akart térni a becsület, a munka útjára és mindenütt zárt ajtókat talált és elutasító arcokat látott.

Talán igaz ennek a vallomásnak ez a része, talán nem. Talán ebben a 22 éves suhancban egy Lombrozó tollára méltó megrögzött gonosztevő lakik. De ha nem is igaz az ő esetében ez a munka után való vágyakozás, annál igazabb az a tény, hogy ma a fővárosban és az egész országban ezrével járkálnak a dolgos, erőskezü munkáravágyó emberek, akik számára nem nyílik meg a megélhetés kapuja. Az összes rendőrkapitányságok és közbiztonsági hatóságok az egész ország területén elrettentő adatokat mondhatnak a bűncselekmények szaporodásáról. Nem az emberek romlottak meg, nem az erkölcsök durvultak el, hanem egész egyszerűen a munkaalkalmak kevesbedtek, sőt szűntek meg egészen.

A munkanélküliség szomorú teherként nehezedik rá az egész ország munkásságára. A munkanélküliség nemcsak azoknak a megélhetését nehezíti meg, akik teljesen munka nélkül állanak, hanem kihat az egész ország munkásságára is azzal, hogy a munkabéreket lenyomja és csökkenti.

Egyszerűen akasztófát kiáltani egy 22 éves ember fejére akkor, mikor a nyomor vitte a bűnbe, még akkor sem szabad, ha az ember maga sem eszik minden nap ötször és maga sem ül kényelmes karosszékben. De különösen nem szabad akasztófát kiáltani a jólét létrájának tetején pihenő emberiségnek, amelynek igazán nem lehet fogalma arról, hogy mire képes a nyomor.

Talán kissé merész az a tételünk, hogy a gyilkosságot nem is szabadna szigorúbb mértékkel mérni, mint a csalást és a lopást. Egy emberélet mindenesetre sokkal drágább, sokkal megbecsülhetetlenebb, mint akármilyen nagy összeg, de a nagy csaló és a nagy siksasztó sohasom azért sikkasztanak, hogy ételük legyen, hanem inkább azért, hogy az étel mellé gazdag köritéket is ehessenek. A gyilkosságok történetében nagyon kevés olyan bűntettre találunk, amelyre a gyilkost kényelmi szempontok kényszeritették volna.

Nemcsak Vicze Ferencről beszélünk. Vicze Ferenc csak egy adat, csak egy kis