Losonci Ujság, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1913-02-20 / 8. szám

A LOSONCI VÁLASZTÓKERÜLET FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-AS PÁRTJÁNAK HIVATALOS KÖZLÖNYE

F,ZETÉSr ÄRAKHELYB0EN : , ■ Községek, egyesületek, továbbá a j , SZERKESZ rőSÉG :

Egész évre........................................8 K - f» ■ _ . _ .... . a a -* > r x H Losonc, Jokai-utca 4 , hová n lap szellemi

Félévre.............................................4 K — f> b Nőgrádmegyei Tanítók es Körjegyzők Egyesülete tagjai részére részét illető minden közlemény Intézendő.

Negyedévre.................................. . 2 K — ff. m évi előfizetési dij 5 korona. ■ KIADÓHIVATAL:

. VIDÉKREi ■ Egyes szám ára 20 fillér. E Losonc, Kubinyl-tér 11., hová az elöfizefé-Egész évre.......................................10 K — f. g jgj sek, hirdetések, mindennemű pénzkiilde-Félévre............................................5 K -f. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel a kiadóhivatalban. „ menyek és a lap szétküldésére vonatkoró

Negyedévre..................................2 K 50 f. ■ ‘ J H felszólalások intézendők.

Vili. évfolyam 8. szám. Megjelenik minden csütörtökön Losonc, 1913. február 20.

A pirrhusi ítélet.

Ebben a hires Désy-Lukács ítéletben mindenki vesztes maradt. Vesztes a kormányelnök, akit ez az Ítélet egy csöppet sem tisztázott. Sőt! Vesztes Désy, akinek ugyan ez a büntetés nem igen fog ártani. Vesztes az ország reputációja és mindenekfelett a bírói tekintély fénye.

Lehetnek téves Ítéletek, lehetnek rossz Ítéletek. De egyféle ítéletnek nem szabad lennie; rosszhiszemű ítéletnek. Mert valaki elől a bizonyítást elvágni, aztán az illetőt lebüntetni a miatt, mert nem bizonyított, meggyőződve lenni affelől, hogy a kormányelnök igenis inkorrekt dolgokat elkövetett, de aztán magában az ítéletben mentő elméleteket felállítani a gyanús szagu panamák elkövetője előnyére, ezt megteheti egy muszka vértörvényszék, azonban egy magyar bíróságnak, amelyik eddig tévedéseiben legalább a jóhiszeműség palástjában jelentkezhetett, megtennie nem lett volna szabad.

Ezekkel a megállapításokkal most ugyan már nem megyünk sokra. Csak láthatjuk újra, hogy fejétől büdösödik a hal. Ha az ország kormányszékein alacsony ösztönü, gyanús tendenciájú desperádók ülnek, nincsen intézmény, amelyik a kormányzók fertőző hatásától menekülhetne. Hogy már a bíróság is erre a sorsra jutott, mutatja, hogy elérkeztünk a vég kezdetéhez.

Lukács keménybőrünek mutatkozott ezen a tárgyaláson, éppen azért céltalannak tartjuk Andrássy gróf és társai fellépését vele szemben. Ez az ember nem megy többé bíróság elé, bármit mondjanak is róla. Aki hónapokon keresztül tűrte a sajtóban megjelenő támadásokat és mint a hiuz csapott le arra az egy esetre, amikor a vádak hangoztatóját a szemmel láthatólag könnyen kezelhető szakbiróság elé állíthatta, az nem fog többé bíróság elé menni elégtételért. Neki ez a mai Ítélet tökéletesen elég. Hogy Andrássynak nem elég, azt elhisszük. Lukácsnak azonban nincsenek gentleman nézetei. Ez a gyanús fickó csupán élni akar.

Ezzel az ítélettel is feltárult előttünk a magyar közélet szédítő korrupciója. Ez tehát a nemzetfenntartó intelligencia uralma, amelyért a mokány bihari ennyire lelkesedik. Micsoda alacsony, micsoda lebunkózni való lehet az a «nemzetfenntartó» elem, amelyik csak ilyen eszközökkel képes magát fenntartani.

Túlságos bizalommal nem igen tekinthetünk a jövő ete. Az ilyen jelenségek, amik felkavarják a jobbérzésü emberek tisztességérzését, érlelik az emberben azt a meggyőződést, hogy e szennyes bitangságok mocsarából csak egy forradalom tisztitó vihara ragadhatná ki az országot.

Nem örülnek ebben az országban mások, mint a kormány bérencei, kitartott skriblerei. Az ő napjuk mostanában magasan ragyog.

VÁROSI ÜGYEK

A kórház kibővítése. Wagner Sándor polgármester és Farkas Zoltán városi mérnök kedden és szerdán Budapesten jártak, hogy az állam részéről nyújtandó 250.000 koronás hozzájárulás ügyét a minisztériumban kisürgessék. Ha kiutazásuk sikerrel fog járni, úgy a kórháznak kibővítése még ez évben megtörténik. Alig hisszük azonban, hogy ez a dolog ily gyorsan és könnyen menne, bár mindnyájunk kívánsága, hogy a kórháznak mai tűrhetetlen állapota minélelőbb megszüntettessék. Lehetséges azonban, hogy Hazai miniszter hathatós közbelépése segíteni fog. Mert mit nem tesz meg Hazai városunkért ? Hányszor, de hányszor tapasztaltuk már az ő szinpatiáját és áldozatkészségét irányunkban. Még a gimnáziumi bálra is küldött 50 koronát.

A város kőművese és ácsa. Mi a

manót, hát még ilyenek is léteznek ? Városunknak szerződtetett kőművese és ácsa is

van? Nem is tudtuk. De ha van, hát hol van ? Ha dolgoznak, hol dolgoznak ? S ha dolgoznak egyáltalán, miért általános a panasz mégis városunk épületeinek elhanyagolt voltáról?

A város kőművese és ácsa jelenleg — úgy mondják — a kaszárnyákban dolgoznak.

Úgy? a kaszárnyákban? Jó. De hát akkor mi a csodának fizet a mi városunk közönsége a költségvetésbe is beállított tételek szerint tetemes készpénzösszegeket a kaszárnyáknak fentartásukra és gondozásukra?

Hivjuk csak vissza azokat a kőművesekét és ácsokat!

A tugári beboltozás. A Tugárra vezető uj hidat és beboltozást ugyancsak megsiratja néhány ember. Annak idején összehívták mindazokat a losonci polgárokat, kiknek csak egy csipetnyi érdekük is fűződött ahhoz, hogy az ocsmány patakpart jó része renováltassék és beboltoztassék. Az összehívott jó burgerek hamarosan le is jegyeztek néhány jó ezer koronát.

Jó is nézett az a tér ki, ahogy a patakot beboltozták. Szép, tiszta, tágas. Mutogatni való. Büszkék lehettünk reá.

De azután lettek, születtek uj ideák. Ki kell használni az igy nyert teret. És amit

60.000 korona árán szépészet terén nyertünk, 40.000 koronáért elrontottuk. Ocsmány, ízléstelen fatartókat rakattunk rájuk, bűztanyát csináltattunk 60.000 koronás alapra. Fáj a szive az embernek, ha arra jár.

De különösen fájhat a szive azoknak, kik a beboltozáshoz keserves garasaikat lekötötték és kiket most e kötelező Ígéretük folytán szőrit, sőt végrehajt is már a város a fizetésért.

E polgárok jó része — és elég okosan megtagadja most a fizetést. Azt mondja, — és helyesen — hogy ő a hozzájárulást csak azért ígérte meg, mert a patak beboltozásával és az ekként nyerendő szép térrel saját háza értékének emelkedését reményiette. De hát beszélhet valaki most már értékemelkedésről? Emeli-e bárki házának értékét az, hogy egy pár ronda tömlöc díszeleg tájékán?

Nem tudjuk, de gondoljuk, hogy ennek egy pár per lesz a vége és e pereket valaki elfogja vessziteni.

A gőzmalom adója. A Hatvan-Miskolci gőzmalom losonci telepe eddig csak házosztály adót fizetett, miután egy kilométernyi távolságon túl volt városunk belterületének legutolsó épületétől. Mióta azon-