Losonci Ujság, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1913-01-30 / 5. szám
1913. január 30. LOSONCI ÚJSÁG 5. oldal. fejlődését kezdeteitől fogva ismerik. Vagy húsz éve annak, hogy egy aránylag kicsiny, de lelkes csapat összeállt, hogy — a modern gazdasági rend követelményeinek teljes megértésével — ezen ujkorbeli osztályt szervezze, mintegy a fogalmat is megteremtse, belevigye a köztudatba, céljait formulázza és érvényre segítse. Ennek a gárdának egyik tagja s nemsokára vezére Kreutzer volt, aki azóta ezen osztály mozgalmainak lelke és megszemélyesítője, aki eszméket termel számára, vágyainak szavakat kölcsönöz, törekvéseinek irányt szab, az osztály szószólója, buzditója, agitátora. Nagy képzettségét, munkaerejét, finom s egyúttal izmos egyéniségét szolgálatába állította ennek az osztálynak, mellyel egész élete célja összeforrt. Ennek az egyéniségnek szívverése érzik ki ebből a munkából, mely éppen azért, bár tudományos monográfiának készült és a tudomány igényeit is fényesen kielégíti, egyike a legvonzóbb olvasmányoknak. Nemcsak adatoknak bő tárháza, nemcsak alapos kutatások összefoglalása, hanem olyan ember munkája, aki a fejlődés egyik részese és mozgatója, aki az eleven életből merit, aki nem törekszik száraz abstrakt tudományt adni, hanem nagy nemes céltól áthatva, az életből az életnek ir. Ily szellemben vizsgálja a múltat, fejleszti a jelent, készíti elő a jövőt. Lebocsátkozva a patriarchális korszakba, a magántisztviselői szervezkedés első gyökércsiráihoz, feltárja a fejlődés minden mozzanatát, ismerteti a magyar viszonyokat csak úgy, mint a külföldi mozgalmakat és állapotokat, szól a jóléti intézmények megteremtésére, az állásközvetítésre, állástalanok segélyezésére irányuló törekvésekről itthon és a külföldön, tárgyalja a munkaviszony különféle mozzanatait : az alkalmazottak anyagi védelmét (szolgálati szerződést, bizonyítványt, a fizetés problémáját, a külön bíróságok kérdését), egészségük védelmét (munkaidő, boltzárás, szabadságidő, vasárnapi munkaszünet stb.), a betegek és rokkantak segítését és biztosítását, végül a művelődés és szervezkedés különféle kérdéseit. És ezen az anyagon: az Aradi Első Takarékpénztár eskütétel! formulájától egész az uj-seelandi Seddon gyönyörű szociális alkotásaiig mint olyan szakavatott cicerone vezet végig, aki nemcsak töviről ismeri amiről beszél, hanem — különb mint Midas király, kinek keze érintése mindent arannyá változtatott — az egész anyagba, amelyhez nyúl, életet és bájt lehel. Valami könnyed grácia ömlik el rajta, melyet még ott is megtart, ahol a társadalmi problémák mélységeibe leszáll. De még ennél több: lendülete van ennek az első magyar könyvnek, mely a magántisztviselőkről, de egyúttal a magántisztviselőkért szól, lendülete, mint egy olyan életnek, melyet egy osztály sorsának javításában célját kereső teljes odaadás nemes ereje szüntelenül egy ideál felé lendít. Egy egyéniség bélyege van e könyvön: egy szociálpolitikusé, aki egyúttal — lírikus. Tolla alatt a gondolat is dallamossá válik, sokszor refrénszerüen ringató. Lirizmus vonul végig e műven, igaz hogy — ami nemcsoda — többnyire méiabus, hiszen ezen osztály számára annyi energia-fogyasztás mellett úgyszólván még minden teljesítetlen. De annál szükségesebb volna, hogy mindenki, kit a munkaviszony a kereskedelemben akár közvetlenül, akár közvetve érint és mindenki, aki megértője akar lenni és mindenki, akinek kellene, hogy megértője legyen a társadalmi problémáknak, elolvassa ezt a munkát. Sajnálom azt a főnököt, de kétszeresen sajnálom azt az alkalmazottat, aki nem fogja elolvasni ezt a könyvet, melynek temérdek szép részletéből hadd idézzem legalább a befejezést: «A renaissance korát Symonds a nemzetek lampadophoriájának, fáklyaversenyének nevezte el. Most az uj renaissance korát éljük, az uj idők igazságának, a szociális törvényalkotásoknak a korszakát. Szeretném, ha ebbe a korszakba méltóképpen illeszkednék bele a mi országunk is. Szeretném, ha Magyarország bölcs és modern szociális törvényei nemsokára szintén ott ragyognának a nemzetek fáklyaversenyén.» Dr. Gärtner Henrik. Irodalmi újdonságok: Szenes: Az ifjú Ady Endre; Kosztolányi: Mágia; Ambrus: Vezető elmék; Torna: A zenélő óra; Drascha—Lázár: A nő és a kígyó. Megtekinthető és kaphatók Kármán Zsigmond könyv- és papirkereskedésében. Közhasznú Zsebkönyv» (általános ismeretek tára) Somló Károly főgimn. tanár szerkesztésében a következő gazdag tartalommal jelent meg: A magyar irodalom, magyar történelem, földrajz, fizika, matematika, vegytan és természetrajz rövid áttekintése. — Hires idegen irók jegyzéke. — Kirándulók tájékoztatója: magasságmérés, ásvány-, kőzet-, növény- és rovargyűjtés. — Tájékoztató a pályaválasztásoknál az összes életpályák felsorolásával és az állami, megyei tisztviselők s a katonatisztek fizetési fokozatainak feltüntetésével. — Néhány érdekes táblázat. — Közhasznú tudnivalók. Az egyes szakok kivonatai könnyen áttekinthetőek, rövidek és mégis teljesek. Jó beosztásánál fogva mindenki eredménnyel használhatja. A könyv minden tanulónak szükséges vezetője és minden művelt embernek hasznos lexikonja. A «Közhasznú Zsebkönyv» Losoncon Kármán Zsigmond könyvkereskedő kiadásában jelent meg. Kapható minden könyvárusnál. Ára 1 korona. TÖRLEY 0Sf,. r> r> Gépész Stabil gőzgépekhez az összes vezérművekkel vezetésére, vagy pedig ajánlkozik. Cim a kiadóhivatalban. m 5 — ' i i KÖZGAZDASÁG A stornódijat a Kúria nem ismeri el. A Kúria szenzációsan érdekes és elvi jelentőségű döntést hozott, amely különösen a pénzintézeteket és a városokat fogja érdekelni. A stornó a hosszú jelzálogkölcsönöknél szerepel. Amikor ugyanis az adós a lejárat előtt váratlanul felmondja a kölcsönt, a bankok, hogy a kölcsön újbóli kihelyezésének nehézségeiért valamivel kárpótolják magukat, 3 százalékos stornódijat szoktak a tőke után követelni. A Kúria most kimondta, hogy a stornót fizetni nem kell, mert a törvény semmi címen 8 százaléknál magasabb kamatszedést nem enged meg. Az Osztrák-Magyar Bank nem szállítja le a kamatlábat. Az Osztrák-Magyar Bank főtanácsa a napokban ülést tartott. A vezértitkár jelentést tett, hogy külföldön feszültek a viszonyok és javulásra nincs kilátás, a kamatlábat tehát nem szállítják le. Az Általános bankbizományi, ingatlanforgalmi, tudósitó és okmányszerző vállalat a mai drága pénzviszonyok mellett is képes amortizációs-, jelzálogkölcsönök szerzésére. Keres vevőt nagyobb birtokokra, köztük egy másfél milliós birtokra; házakra vevőt és eladót keres. Mezőgazdasági és varrógépei a legelső gyárakból valók. A vállalat szívesen fizet jutalékot azoknak, kik részére üzleteket hoznak. Méhitató. Dr. Vályi több államban szabadalmazott méhitatója díszoklevéllel lett kitüntetve a brckai (Bosznia) mezőgazdasági kiállításon. A méhitató rendelhető az Általános bankbizományi, ingatlanforgalmi stb. vállalat Fabriczy Béláné losonci cégnél. Szerkesztői üzenetek. Többeknek. Megszokott dolog már, ha egy újság tárgyilagos, cikkét «szemenszedett rágaloménak deklarálja az illető, ki általa valahogy találva érzi magát. Azért az ilyen ócska frázisokra nem is hederithet komoly újság. Mi értesülésünket mindig megbízható forrásokból vesszük és Így helyt is állunk azért, amit mondunk. Aki múltkori számunk «Miért drága a hús ?» c. cikke iránt érdeklődik, a dátumok utján megtalálhatja a járásbíróság irattárában az adatokat. Azokból semmit el nem vettünk, de hozzá se adtunk. Ha tehát rágalom, amit irtunk, úgy azt a biróság szedte szemenkint. Erről pedig nem mi tehetünk. Felelős szerkesztő: dr. Vályi Béla. m&insA<ynxL/rcaJ/ /na^voxvtcc x/~£^2/lejiíó Á/á/x/lÁzJu/nJ: t s&fi/ n 20fiOOis // tv s/s/p/Áz///(// 57° yjöä» EÓl/lr-aJyö /(ZVtXlCÓAce'XZs/us/?j&/y ■Á<1 Áry?, o -cr /Szfe Áyzyyt/yj-xó .dzx/n/rvyxyiri jjá svii/xz J ' t / xJ/j/.'n 1 ÁJ./, /o ./{y/ovdjj/s’4 .//’i'c//y/.tSty Js! 97/SIS t As ' / /?/ • ~ ® t&ÓXX,MACU'CUd te „ Qy/to cítizoruC' 4V
