Losonci Ujság, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1913-11-27 / 48. szám

2. oldal. LOSONCI ÚJSÁG 1913. november 27. képzelni Magyarországot Lajtán túli sógora nélkül. Hát vidéken — mert ez pl. Losoncon tör­tént — vannak még ilyen becsületes, naiv munkapártiak. De kérem, lehet-e szó akkor, midőn a munkapárt és ellenzéki pártok közti különbségről beszélünk, ama naiv úriember álláspontjából kiindulni ? Van-e igazi, vér­beli munkapárti olyan sok ez országban, ki ebből nézné állásfoglalását ? Ugyan-ugyan. Hiszen ma a 67-es alapot az ellenzék kény­telen védelmezni, mert az uralkodó többség igazán megtesz minden lehetőt arranézve, hogy ezt elsikkassza. Francia kisasszony december elsejétől oktat Berlitz módszer szerint. Tanítványokat elfogad az esti órákra is 9-ig. Cim a kiadóhivatalban. LYTHiUMBAN Dofttarnócjí leggazdagabba I UjJlÜllí Ü.Ö1 Lythia, Gyógyvíz, mely a leghatásosabb vizelethajtó és hugysavoldó. # Mindenütt kapható. A VÁROS. A költségvetés. Régen nem volt váro­sunk képviselőtestületének olyan zajos köz­gyűlése, mint a /. hó 22-iki, amikor több tárgy között az 1914. évi költségvetés tár­gyaltatott. A közgyűlés többek — dr. Oppen­heimer Ferenc, dr. Sacher Aladár, dr. Sacher Gusztáv — hozzászólása után úgy határo­zott, hogy elfogadta a tanács és a bizottsá­gok javaslatát. Eszerint a pótadóból fezendő hiány 198.067 korona 14 fillért tesz ki, mely 85°/0-os kivetést jelent. Szóval a pótadó­kulcs nem szállt lejebb, de nem is emel­kedett. A költségvetést — mint már több Ízben jelzénk — az teszi különösen nevezetessé, hogy ebben a Rendkívüli szükségletek rovat XI. c. 83. t. alatt 15.000 koronát vettünk fel egy a törzsvagyonból felveendő 105.000 koronás függőkölcsön törlesztésére, valamint fel­vettük e kölcsönnek 5°/0-os kamatát is 5250 koronával, mely a VIII. c. 43. t. alatt szerepel. E kölcsön felvételét, mint már említettük is, — az indokolás szerint az teszi szüksé­gessé, hogy ez összegből kifizetni akarjuk a városnak a házipénztárt terhelő 44.244 korona 99 fillér számlatartozását, valamint a köztisztasági pénztárnak 61.579 korona 26 fillér adósságát. Az előbbi tartozás egyes helybeli szállítók és iparosok számlaköve­teléseit teszi ki, mely követelések az itteni pénzintézeteknél lettek meglehetősen terhes kamatokkal leszámitoltatva. A felszólalók kifogásolták és sokallották a költségvetés egyes tételeit és általában az volt a nézet, hogy a jövőben hasonló hely­zet, illetve a jelenleginek rosszabbodása csak takarékossággal és úgy lesz elkerül­hető, ha a költségvetés tételei szigorúan betartatnak. Azt tapasztaltuk, miszerint minden egyes kifogásra az volt a képviselőtestületet meg­nyugtatni akaró válasz, hogy ez vagy az a tétel határozaton, vagy pedig három éves átlagszámításon nyugszik. Lehet, ez igaz. Csakhogy annyit mégis meg kell magunk részéről jegyeznünk, miszerint, ha spórolni akarunk és nagyon hangoztatjuk igényeink összevonását, akkor ez leghelyesebben úgy érhető el, ha e jószándéknak már a költség­­vetésben is és pedig ekként adunk kifejezést, hogy egyes kiadási tételeinket redukáljuk. Mert lehet, hogy e redukció mellett szük­ségessé válik idővel egyik-másik tételnek felemelése, azonban ez valami módon dé mindenesetre könnyebben lehetséges, mint a már eleve bizonyos átlagszámítás szerint megállapított, de sokallott tételekkel pusztán a takarékoskodást hangsúlyozva. Ha valaki büdzséjét év végén megvizsgálva úgy találja, hogy a jövő évben és azután élni csak úgy tud, ha összébbhuzza, magát — akkor semmiesetre se maradhat meg gazdálkodása alapjául a régi költségvetése, de valamely oly redukált büdzsé, melyben egyes tételek kihagyatnak, mások pedig leszáll it tatnak. A képviselőtestület elfogadta fillérnyire az ajánlott tervezetet. Elvégre ez egyszer még jól tette. Jövőben azonban a képvise­lők kötelességeiket hiven teljesíteni akarva, akkor járnak el a leghelyesebben, ha nem­csak kifogásolják annak egyik-másik tételét, de konkrét indítvánnyal állanak elő a redu­kálásra nézve is. Mert hogy van nem egy tétele a költségvetésnek, mely kisebb is lehetne, — kétségtelen. városunknak nyugdíjintézménye van, ez az imperativ rendelkezés minket nem érinthet. És miután többek felszólalására kellő meg­világítást nyert, miszerint az uj szabályren­delet a város közönségét esetleg jobban megterhelné az eddiginél, de egyébként is, még igen sok idő van annak megalkotására, — egyhangú határozattal akként döndött a közgyűlés, hogy a javaslatot egyelőre le­veszi a napirendről. Meg kell jegyezni, hogy a nevezett terve­zet újból csak akkor fog a jövőben köz­gyűlés elé kerülni, ha azt előbb a pénzügyi bizottság is kellően megvitatta. Ováció a polgármester mellett. A nyugdijszabályrendeletnek tegnapi tárgya­lása során szóba került polgármesterünk személye is. És pedig akként, hogy vannak hangok, melyek szerint ő a jövő évben le­telő ciklus végén nyugdíjba menni készül. Polgármesterünk kijelenté, miszerint ő még e gondolattal nem foglalkozott és vissza­vonulásra magát csak akkor érezné kény­szerítve, ha tapasztalná, hogy meglanyhult választói bizalma vele szemben. A képvi­selőtestület e szavakra lelkesen tüntetett a polgármester mellett és hangos éljenzéssel biztositá őt rendithetlen bizalmáról. AZ UJ „ wBERSON Gummi­sarKot; mindenki viseli,aki A zárszámadás. A f. hó 26-iki közgyű­lés elfogadta a tanács és bizottságoknak az 1912. évi zárszámadásra vonatkozó ja­vaslatát és e kérdéssel kapcsolatban név­szerinti szavazással magáévá tette azt a javaslatot is, mely szerint az előbb említett 105.000 korona függőkölcsönt a törzs­vagyonból 5 %-os kamat és 7 évi 15.000 koronás részletekben leendő visszafizetés mellett felveszi. eleganciára kellemes járásra valamit a dl Megállapítást nyert e kérdés kapcsán az is, hogy városunknak összesen körülbelül 325.000 korona kölcsönre lenne szüksége, hogy ez összegből az összes, különböző címeken elhasznált alapok is visszaállitassa­nak. Ez azonban a mai pénzügyi viszonyok mellett lehetetlen. Utasittatott igy hát a polgármester, hogy ez ügyben az adandó viszonyokhoz képest később tegyen elő­terjesztést. Uerseinmüvek.ßud&pestVIl A közgyűlés Sörös Béla képviselő indít­ványára kimondotta, hogy hattagú bizottságot küld ki a város gazdasági és anyagi hely­zetének kimerítő tanulmányozására. E bi­zottság tagjaiul kívüle dr. Sacher Aladár, Szilassy Béla, Dr. Oppenheimer Ferenc, Tarján Ödön és dr. Vályi Béla nyomban megválasztattak. A nyugdijszabályrendelet. A tegnapi közgyűlésnek egyik tárgyát képezte a mó­dosított nyugdijszabályrendelet megvitatása. A tanácsot akkor, midőn ez ügyet képviselő­­testület elé vitte, — az a felfogás vezette, hogy ennek megalkotására őt a nyugdíjról alkotott 1912. évi LVIII. t.-c. kötelezi. A képviselőtestület gyűlésén azonban ki­tűnt, miszerint arra való tekintettel, bogy ESPERANTO. Végleges megoldását nyújtja e azonban a nemzetközi nyelv kérdésének az esperanto? kérdik azok, akik belátják, hogy a telefon, drótnélküli táviró és repülőgép századában nemzetközi nyelvre szükség van. Ki bizto­sit minket arról, hogy holnap vagy holnap­után nem fog valaki más nyelvvel a világ elé lépni, mire mindenki elhagyja az espe­­rantót és mi hiába tanultuk meg? kérdik a — nagyon helyesen — minden dologban óvatosak. Magától értetődik, hogy nem áll módunk­ban senkit sem biztosítani arról, hogy nem akadnak emberek, akik akár az esperanto tanulmányozása után, akár anélkül, más ter­vezettel álljanak elő, miután senkitől sem lehet elvenni azt a jogot, hogy szabad ide­jét tetszése szerint töltse, esetleg azzal, hogy nyelvtani rendszereket gondoljon ki.

Next

/
Thumbnails
Contents