Losonci Ujság, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1913-11-06 / 45. szám

1913. november <6. LOSONCI ÚJSÁG 5. oldal. A Nógrádvármegyei Nemzeti Intézet f. évi november hó 15-én délután 3 órakor Balassagyarmaton a vármegyei székház kistermében központi igazgató-választmá­nyi ülést és ezt követőleg közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. Jelentés az intézet elmúlt évi működéséről. 2. Az intézet 1912. évi zárszámadása és vagyon­kimutatás. 3. A balassagyarmati és losonci helyi választmányok javaslatai. 4. Az elnök­ség előterjesztései, indítványok, folyó ügyek. 5. Az intézet 1913. évi költségelőirányzata.. 6. A losonci és balassagyarmati helyi választ­mányok kiegészítése. Eötvös-emlékünnep. A főgimnázium ifjúsága f. hó 9-én, vasárnap d. u. 3 órakor Eötvös József báró születésének századik évfordulója alkalmából iskolai ünnepélyt rendez, amelyre a m. t. közönség ezúton is hivatalos. A műsor a következő: 1. Him­nusz. Énekli az ifj. énekkar. 2. Nyitány az «Orpheus» c. operából. Előadja az ifj. zene­kar. 3. Emlékbeszéd. Irta és tartja Karafiáth Imre Vili. o. t., a Kármánkör főtitkára. 4. Reinhold: Cis moll impromtu. Zongorán előadja Kármán László Vili. o. t. 5. Eötvös József br.: Vár és kunyhó. Szavalja Huszár Géza VII. o. t. 6. Eötvös-Révfi: A meg­fagyott gyermek. (Melodráma.) Szavalja Szentpétery József Vili. o. t., kiséri Med­­gyesi János úr (harmonium), Kármán László VIII. o. L és az alkalmi gyermekkar. 7. Váradi: Br. Eötvös József emlékezete. Oda. Szavalja Süllei József VII. o. t. 8. Szózat. Énekli az ifj. énekkar. Minden alapvizsgára, szigorlatra, ügyvédi vizsgára készülő jelölt for­duljon tanácsért és útbaigazításért a Dr. Dobó Jogi és ügyvédi Szeminárium­hoz, mielőtt a készülést megkezdené. Fel­tétlen szüksége van minden jelöltnek be­vezető tanításra, szakszerű utasításra és magyarázatra. Enélkül a tankönyvekből ké­szülve az anyag előtte nehézkes elv és szabálytömeg. Az intézet fokozatosan be­vezeti az illető vizsgái tárgyakba. Szorosan alkalmazkodik a tanárok kérdezési módjá­hoz és felfogásához. Az intézet utján el­éri a célt, rövid idő alatt elkészül, bizto­sítja vizsgája sikerét, tudása a vizsga-köve­telményeknek mindenben megfelel. Vizsgá­jára feleslegeset nem tanul. Ami fontos, az intézetünkben nyomatékosan lesz kiemelve. Otthonkészülők számára rövid, összefoglaló jegyzeteink vannak: mindenkor a vizsga­viszonyoknak megfelelők. Az intézet díj­mentesen küldi a «Jogi vizsgák letétele» cimü és az ügyvédi vizsgára vonatkozó ki­adványát. Néhány előadást mindenki díjmentesen hallgathat végig a mód­szer megismerése végett. Felvilágosítás és eljárás mindennemű egyetemi és vizsga­ügyben díjmentes. Levélbeli megkeresések e cimre küldendők: Dr. Dobó Jogi és Ügy­védi Szeminárium, Kolozsvár, Bolyai-utca 3. Ahol gyermekek vannak, ahol bete­geknek könnyen emészthető ételekkel kell táplálkoztok, figyelni kell a következőkre: A Dr. Oetker-féle receptek szerint s a Dr. Oetker-féle sütőporral, a jelenkor legjobb ilynemű készítménnyel sütött kuglófok és sütemények képezik a legjobb táplálékot. A cső magas hőmérséklete következtében a süteményben levő tej felesleges víztartalma elpárolog s az esetleges baktériumok ártal­matlanná tétetnek. Legjobban bizonyítja e készítmények hasznos és jó voltát a sok elismerő irat. írjunk egy levelezőlapot Dr. Oetkernek (Baden-Wien) s ő ingyen küldi el receptkönyvét. A kenyérhéj tápértéke. A kulturember nem rendelkezik többé olyan kifogástalan, erős rágókészülékkel, mint sok ezer év előtti ősei vagy akár a mai civilizálatlan termé­szeti népek s ezt mindenképen magának tulajdoníthatja. Csaknem mindnyájan hallat­lan mértékben elkényeztetjük a fogainkat s ez az oka a romlásuknak. Természeti tör­vény ugyanis, hogy a nem használt szervek elsatnyulnak ; ezért veszti el az állandó barlangi élethez szokott állatfaj a szemeit. Az ősember, aki sokszor a csontokat is megrágta (mint azt egykorú maradványok bizonyítják), jobban ápolta ezáltal a fogait, mint mi satnya utódai, akik előre kiszedjük a húsból a csontokat s lemetéljük a pecse­nyéről a kissé nehezebben rágható in-dara­­bokat. Sőt még tovább megy ma már az elpuhulásunk, mert hány ember van, aki gyermekkora óta otthagyja a kenyér héját s csak a puha, könnyen rágható belet eszi meg. Mig viszont, aki gyermekkorában kedv­vel rágcsálta a kenyér héját, jobb szolgála­tot tett evvel a fogainak, mint amilyet ké­sőbb akár a legkitűnőbb fogorvos is tehet. Ez az egyik oldala a dolognak. A másik az, amit a címben említettünk, hogy t. i. a ke­nyérhéjban vannak olyan tápláló anyagok, melyek a bélből csaknem teljesen hiányza­nak. Aki tehát nem eszi meg a kenyér hé­ját, az elesik igen értékes tápanyagoktól. Állították, hogy a kenyér héja nehezebben emészthető. A vegyi vizsgálat azonban csak kevés különbséget mutathat ki a héj és a bél vegyi összetételében, leszámítva azt, hogy a héj csak 20, a bél 40 százalék vi­zet tartalmaz. Amellett kimutatható, hogy a héj, amely a sütés alkalmával jobban ki van téve a magas hő hatásának, nagyobb mennyiségű oldható szénhidrátot tartalmaz. Ugyanis a nehezen oldható keményítő egy részét a meleg oldható dextrinné alakítja át. Éppen ezért a héj — ha kellőképen meg­rágjuk — könnyebben emészthető. Aki te­hát csak kicsit is súlyt helyez a fogai ép­ségére és a táplálkozás minőségére, az ne egyék túl finom kenyeret (a barnakenyér táplálóbb) s ne vágja le a héját. A gyer­mekeket pedig már kicsiny koruktól fogva szoktassuk rá arra, hogy csak rágódjanak a kenyérhéjakon, igy jóval erősebb fogaik lesznek, hacsak már a szüleiktől nem örö­költek elsatnyult fogakat. Érdekes id. Heckscher hamburgi bank­házának lapunk mai számában található szerencsejelentése. E bankház az itt és a környéken megnyert összegek azonnali pontos kifizetésével oly jó hírre tett szert, hogy mindenkinek a figyelmét felhívjuk mai hirdetésére. Szerkesztői üzenetek. .. Jelen és múlt. Őszinte részvéttel vagyunk az Ön Olivérje és Elvirája iránt. Mert: jól nézhetett ki az a lakás, mellyel délben Elvira az ő forrón sze­retett férjét várta a kereveten feküdve .vérpiros áb­­rázattal» és «nyalva egyöntetű rajongással» a «forró éneket» és ugyancsak szűkös lehetett az az ebéd, melynek «eltöltését» Elvirácska «hófehér stafirozott párnácskáján» «melancholikusan» már reggel elha­tározta. De sajnáljuk Elvirát is, mert mézesheteinek gyönyörei után Ön szerint «leányasszony» maradt. Elvirácska tehát felkel az első reggel és miután «boldogságában csicseregni szeretett volna», «forgo­lódik» pazar berendezésű szobájában. «Behunyt szemmel» teszi ezt, Ön szerint hogy igy ábrándoz­zon a múltról, szerintünk azonban inkább azért, hogy elszédülve ráessék a kerevetre, melyen azután eszébe jut a leánysága. Idáig tehát eljutott Elvirácska és bár a szoba rendetlen, ebéd nincsen, «szerelmi rajongásában fél­­tékenykedni kezd» és kotorász férje könyveiben. Rá is akad egyre, mely igen szép lehet, mert Ön sze­rint felkiáltó jellel rá van írva címként: Napló! . .. A pontokat keveseljük a felkiáltójel után. Elvira — bár nincs ebéd — reszketve «a kíván­csiság vágyától» «enzte», hogy beteg lenne, ha e remekművet el nem olvasná addig, mig Olivérkája éhesen haza nem vetődik hivatalából, hová még fél­­kilenckor elment kenyeret keresni családja (?) szá­mára. Mohón élvezi hát a Napló «cukros» szavait, melyek olykor «imák», miknek olvastára szegényké­nek -nyöszörgő hangok tolulnak piros ajakára», majd ♦ regék»-et tartalmaznak, melyek hasoníitanak az «ő szerelmi vonaglásaikhoz», (nem értjük ekként ked­ves szerző úr a «leányasszonyt»), olykor «szonettek» aszerint, hogy mennyire hatolt be Elvira Olivér szive barlangjába», «mesék» is néha, különösen onnan, amelytől kezdve ez a címe egy uj fejezet­nek: «Megnyílt szivem, nyomulj bele Elvirám!*, vé­gül azonban egy «szép tényállás» csupán a «sok gyönyörből», melyek egyikéhez Olivérke egy-egy «széptani regét» fűzött. A Napló szép első szótól az utolsóig, szép mert leírja a mézeshetek «tündéri játékát», megörökíti «egy­­egy ábrándos ébremöltött éjszakának ezer vágyát» Elvirácska olvas-olvas, «nyalja a forró énekeket» és várja-várja férjét a kereveten «vérpiros ábrázattal». Olivér megjön a hivatalból és pár pillanat múlva Elvirácska ott érzi — mint már annyiszor — forró csókját a kebelén. Hát ez igen szép, de azért mi Olivért mégis disznónak tartjuk. Vagy többet gondolunk Olivérről, mint Ön, kedves szerző úr? Olivérke nem jutott a csóknál tovább? Hja . . . persze . .. Ebéd előtt. ... Azután — hisz majd elfelejtettük — Elvirácska nem is vágyott többre ezernyi csóknál. Hiszen «leány­­asszony» maradt. De mi lett az ebéddel? Vagy ezt egy következő cikkben óhajtja megírni? Ne tegye, mert mint ezt a «regéjét», kénytelenek lennénk azt is papírkosárba dobni. Felelős szerkesztő: dr. Vályi Béla. Nem lesz Önnek bosszúsága, ha óráját ~ HAÁSZ csinálja, kinek üzlete Kossuth Lajos-utca 15. sz., Sántha-féle házban van. NAGY RAKTÁR zseb-, fali és ébresztő­órákban, arany- és ezüstnemüekben. Grammofonokban és a legújabb fel­vételű lemezekben nagy raktár. Óra- és ékszerjavitá­­sokat gyorsan és szak­szerűen készítek. “ ' ^ ^ ^ ^ ^ KÖHÖGÉS rekedtség és hurut ellen nincs jobb a Réthy-pemetefű cukorkánál. Millió ember szereti a világhírű RÉTHY-cukorkát, mert rendkívül kellemes ízű, a gyomrot, étvágyat nem rontja. Meg­hűlés, hurut, köhögés ellen biztosan és gyorsan „használ. Vásárlásnál vigyázzunk és határozottan RÉTHY- félét kérjünk, mivel sok haszontalan utánzata van. Az eredetinek minden egyes darabján rajta van a „RETHY“ név. 1 doboz ára 60 fillér, kapható mindenütt. Postán küld 5 dobozt franko 3 koronáért: RÉTHY BÉLA gyógyszerész Békéscsaba.

Next

/
Thumbnails
Contents