Losonci Ujság, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1913-11-06 / 45. szám
1913. november 6. LOSONCI ÚJSÁG 3. oldal. Költségvetés és zárszámadás. A költségvetés és zárszámadás elkészítésére kiküldött szükebbkörü bizottság a tegnapi nap délutánján elkészült az 1914. évi költségvetéssel. Megállapittatván, hogy egyes kiadási tételek csökkentek, ill. megszűntek, mig ezekkel szemben vannak bevételi tétek, melyek nagyobbodtak, — abban a helyzetben van a város, hogy a pótadóját 78u/«-ra mérsékelje. Miután azonban kénytelenek voltunk régebbi adósságaink kifizetésére 110.000 koronát kölcsönvenni a közvagyonból, mely visszafizetendő, — a bizottság javasolja, hogy a pótadó csak maradjon meg az eddigi 85° „ mellett. És meg is fog maradni. Erről-arról. Szent-e vagy őrült? «Törvényhozás.» Ma már minden világos agyú ember szemében tisztán áll e kérdés: micsoda ember ez a Tisza István és mik az ő minden intézkedését meggondolás nélkül követő uszályhordozói? Egy darabig tartotta még magát egyesek szemében e feltevés: Tisza — ha téved is — jóhiszemű fanatikusa az ügynek, melyet véd és mert minden fanatikus talál hasonérzésiieket, ugyanilyenek a követői. Ma azonban senki se gondolko-zhatik ekként. Világos mindenki előtt, hogy Tisza rosszhiszemű, félig őrült ember és ugyanilyenek az utána szaládói. Mert azt még megérthette valaki, hogy Tisza kidobatta az ellenzéket akkor, amidőn ez trombitált, sípolt a parlamentben. De amidőn egy Apponyinak a beszéde kapcsán keletkezett, ország-világ előtt igazaknak ismert és le se tagadott igazságokat tartalmazó közbeszólásokért, parlamenti modorban tartott, törvényeket citáló beszéd közben vezényeli be a palotaőröket, hogy ezek egy néhány ellenzéki képviselőt a gallérjánál fogva vigyenek ki, — felháborító és fel kell tenni, hogy ez úrnak és követőinek nem célja immár más, mint a parlament üléstermének kisajáttásai arra a célra, hogy zavartalanul hozhassák meg benne jogokat elkobozó törvényeiket és élvezhessék üres locsogását a Nagysándoroknak, Csernykárolyoknak és más efféléknek. Ezek után tehát félre a nagyképűsködéssel. Öntsenek ez urak tiszta vizet a pohárba. Hozzanak törvényt — hiszen minden kitelik belőlük — mely szerint nem lesz választás ezután többé, de ki lesz nevezve minden most benlevő munkapárti képviselő a haza «atyjának» és köztük egynéhány közpénzek büntetéstől ment «elsikkasztójának». Legalább nem lesz többé ember ez országban, ki a szabadsággal, alkotmányossággal áltatná magát. Lovászy Márton a büntetőtörvénykönyvet olvasta fel a Országházban. Épen azokat a szakaszokat, melyek a közhivatalnokok megvesztegetéséről szólallak. Felsüvitett az elnök: Hogy mer képviselő úr itt törvényeket felolvasni? Ordított a munkapárt: Eláll, eláll. Így Tiszapista: Én nem akarlak elnöki ténykedéseidben befolyásolni édes földim, — de ... ez a Lovászy kidobni való, nem közénk való. És ki is dobja Beöthy, — a Tiszahuszár, ha benn lett volna Lovászy éppen abba a pillanatban, amikor a hírhedtté vált Gerőhad megjelent a verekedés porondján. Rosszul is cselekedett Lovászy akkor, midőn a t. Házban ma törvényekkel előjönni merészkedett. Igaza is volt Tiszának, amikor Beöthynél Lovászyt kidobásra alkalmasnak véleményezte. Mert ugyan ki hiszi el még máma, hogy ama véresverejtékünkön épült pompás épület ott a Duna partján a törvényhozás háza? Ki hiszi el még máma, hogy ama jó uraknak, kiknek megadatott lopott pénzen a többség, — a nemzeti akarat többsége szerepét eimimelni, eszükágában van az ország sorsa, jóléte, polgártársaiknak személy- és vagyonbiztonsága ? Választás az ágostai hitvallású evangélikus esperességnél. Okolicsányi és Rákóczy győzelme. Az esperességi felügyelő és másodfelügyelőre beadott szavazatok felbontására kiküldött bizottság ülést tartott. Csonka Zsigmond mint a szavazatbontó bizottság elnöke üdvözölvén a megjelent bizottsági tagokat, felhívta a nógrádi esperesség egyházai részéről beküldött szavazatok felbontására a bizottságot. Ez megtörténvén kitűnt, hogy szavazatát összesen 44 egyház küldötte be. Ezek közül érvényes a szügyi, a poltári, a dabari, a béri, a bgyarmati, az ozdini, az alsózellői, a felsőtisztási, az ábelfalvai, a sziráki, a lónyabányai, a kálnói, a nógrádszentpéteri, a szinóbányai, a csehbereki, a losonci, a felsőpetényi, a losonctamási, az érujfalusi, a parlagosi, a vanyarci, a testi, az egyházasdengelegi, a turmezői, a galgagutai, a málnapataki, a felsősztregovai, a felsőesztergályi, a kétbodonyi, az alsóesztergáiyi, a sámsonházai, a nagykürtösi, a salgótarjáni, a nógrádszennai, a bánki, a surányterényi, az ipolymagyari a nagylámi, az alsósztregovai, a budaszállási, a luczfalvai s a szécsényi egyházak szavazata. Érvénytelennek találtatott az ősagárdi és a legéndi egyház szavazata és pedig a beküldési határidő elmulasztása miatt. Az érvényesnek talált 42 szavazat közül a) az esperességi felügyelői állásra nyert : Okolicsányi Gyula 41, Hanzély Gyula 1 szavazatot; b) az esperességi másodfelügyelői állásra: Rákóczy István 34, dr. Sztranyavszky Sándor 5, Hanzély Gyula 1, Laszkáry Gyula 1 és Sréter Árpád 1 szavazatot nyert. Miután a fentiek értelmében a szavazatbontó bizottság elnökéhez csak 44 egyház küldötte be szavazatát, megállapította a bizottság, hogy Etrefalva, Maskófalva és Nagylibercse egyházak szavazataikat beküldeni elmulasztották. Mindezek után a szavazatbontó bizottság elnöke a nógrádmegyei ág. h. ev. esperességi felügyelőjéül Okolicsányi Gyulát, másodfelügyelőjéül pedig Rákóczy Istvánt általános szavazattöbbséggel megválasztottaknak jelentette ki. A bizottság a választás eredményéről a december hó 2-án tartandó esperességi közgyűlésen fog beszámolni, amikor is a megválasztottak beiktattatnak. A választás eredménye az egyházmegye kebelében általános örömet megelégedést keltett. Úgy Okolicsányi, mint Rákóczy pártunk embere. A Mária Valéria Egyesület mulatsága. Kabaré és tánc e hó 29-én. Nógrádvármegye Mária Valéria tüdővész ellen védekező egyesületének vigalmi bizottsága f. hó 5-én délelőtt 11 órakor ülést tartott egy e hó 29-én tartandó mulatság rendezésének megbeszélése céljából. Az ülésen özv. Pongrácz Edéné és Brunovszky Rezsőné úrnők, mint az egyesület, illetve a vigalmi bizottság elnökei elnököltek, a jegyzőkönyvet pedig Zoltán Géza titkár akadályoztatása folytán dr. Vályi Béla vezette. A vigalmi bizottság egyhangúlag kimondotta, hogy kabaréval egybekötött táncmulatságot rendez a Vigadó nagytermében. Már a programm is megbeszélés tárgyát képezte nagyjában, a részletek kidolgozásával azonban az elnökség lett megbízva, ki egy legközelebb tartanaó ülésen fog beszámolni munkájáról. A kabaré műsora igen gazdagnak Ígérkezik. Lesz zongora, lesz hegedüszám, mulattató monológ, kacagtató bohózat stb., mig az egészet egy látványos és nevettető panoptikum zárja be majd fényenyesen kiállított élőképekkel és mutatványokkal. A kabaré conferencierje dr. Vályi Béla lesz. Lapunk későbbi száma a műsort hozni fogja. Az esperanto gyors elterjedésének okai. Meglepő és hihetetlen az esperanto nemzetközi segédnyelv gyors terjedése azok előtt, akik csak a nyelv egyik-másik lelkesebb hívét ismerik. Meglepők és érthetetlenek az esperantó-mozgalom fényes sikerei azok előtt is, akiknek saját szemükkel volt alkalmuk tapasztalni, hogy az esperanto híveinek száma tényleg sokkal nagyobb, mint ahogy a legbuzgóbb terjesztője is hiszi. Érthetetlen ez mindazok előtt, akik az esperantót csak mint mozgalmat ismerik, de nem ismerik mint nyelvet. Mert igaz, hogy az esperanto-mozgalomnak eszmei tartalma olyan nagyszerű, olyan megkapó és olyan magasztos és emellett olyan gyakorlati és reális érdekeken nyugvó előnyökkel jár, hogy ez megmagyarázza azon lelkesedést, mellyel egyes szépért, nemesért lelkesedni tudó egyének terjesztőivé szegődnek, de nem magyarázza meg az eszmei tartalom azt, hogy olyan rohamosan növekedik az esperanto nyelv beszélőinek tömege. Mert a nemes ügyért való lelkesedés szép és az emberiség haladása szempotjából szüséges dolog, de tömegek meghódításához vagy egyáltalán nem, vagy csak rendkívüli esetekben és akkor is csak pillanatnyilag vezet. De az esperanto terjesztőinek az eszmé-
