Losonci Ujság, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1913-11-06 / 45. szám
2. oldal. LOSONCI ÚJSÁG 1913. november 6. légiumot megszünteti, de az árát azért tovább fizetteti, sőt fokozza. Egyenesen statáriális jellegű, kivételes rendelkezéseket alkalmaz. Miért ? Népgyülés. A losonci szociáldemokrata párt a Tisza-féle sajtótörvény-javaslat ellen f. hó 9-én, vasárnap délelőtt a Városi Vigadó nagytermében népgyülést tart s felhívja Losonc város minden rendű polgárának figyelmét e népgyülésre, melyen teljes egészében kiterítésre kerül a készülőben lévő Tisza-féle sajtómerényiet. Előadó Budapestről jön. Bíróságaink lassúsága. Levél a szerkesztőséghez. Tekintetes Szerkesztő úr! Engedelmet kérek alkalmatlankodásomért, de már úgy gondolkozom, miszerint helyesebb lesz, ha a hetenként benyújtott «rendkívül sürgős» sürgető kérvények helyett nyilvánosan szólok és bírom rá — ha lehatséges — egyik bíróságunkat a gyorsabb intézkedésre. Van egy-két perem a balassagyarmati kir. törvényszéknél. Ügyvédem úgy informált, hogy a per régen «be van csomózva» és már hónapok óta Ítélet élőit áll. Ő már Írásban is, szóval sürgette az intézkedést, de minden hiába való. Tekintetes Szerkesztő úr! Kétségtelennek tartom, hogy pereimet meg kell nyerni. Ellenfelem nem áll a legjobban és igy, ha rövidesen Ítéletet nem kapok, nem tudom, nem estem-e el követeléseim behajtásának lehetőségétől. Arra kérem, legyen szives tegyen valamit érdekemben. Mindenesetre közölje lapjában e levelemet és egyúttal értesítsen arról, mit kellene tennem s ha netán a sok huza-vona miatt pénzemet elveszíteném, — kin követelhetem azt? A bíróságon vagy a kincstáron lehet-e? Nevemet levelem közzétételekor érthető okokból hallgassa el. A tek. Szerkesztő úr jóságát előre is köszönve, — vagyok tisztelője (Aláírás). Közzétesszük levelét, bár nem hisszük, hogy sikere lenne. Nem Ön az egyedüli, ki bíróságaink és spéciéi a balassagyarmati kir. törvényszék lassúsága miatt panaszkodik. Egész csomó, régen becsomózott ügy fekszik a bírák asztalán elintézetlenül. Ezt mindenki tudja és a bírák se tagadják. Őket azonban nem lehet okolni. De a rendszert, a létszám hiányt. Nálunk csak katonára telik. Jó lesz, ha sürgető kérvényeit a kir. törvényszék elnökéhez adja be. Ő mindenesetre azon lesz, hogy intézkedés történjék. Hogy mi történik akkor, ha a lassúság miatt pénzét elveszíti. Hát elvesztette. Valószínűleg csak a sóhivataihoz mehet. LYTHIUMBAN PontoTTIQm leggazdagabb a I UplulliCLül Lythia .Gyógyvíz, mely a leghatásosabb vizelethajtó és hugysavoldó. * Mindenütt kapható. A KOLERA. Múltkori cikkemben helyszűke miatt nem térhettem ki mindarra, amire a figyelmet ráirányítani akartam. Laczek főtisztelendő ur «Az úttörők morálja» cimü cikkében azzal védelmezi a kirándulók alkoholizálását, hogy arra jóformán kényszerítve voltak, mert a hodrusbányai talajvíz hatását a ^«o-ösembereken látták és nem tartották bűnnek, főleg kolerás időben, egy-két korty sört egészségi szempontból inni. Az alkoholtőke, mint általában minden tőke, minden alkalmat felhasznál, mely profitját növelni alkalmas. Nagyhangú reklám kíséretében hozza gyártmányait a piacra és a legnagyobb furfanggai igyekszik nélkülözhetlennek mutatkozni. De ha általában véve a profithajhászat szempontjából embertelen és kegyetlen is a tőke, a legembertelenebb és a legkegyetlenebb az alkoholtőke. Hatalma óriási, ráfekszik a sajtóra, megvásárol és szolgálatába szegődtet tudósokat és befolyást gyakorol a törvényhozásra. Joggal mondja Bunge, baseli professzor, hogy az alkoholtőke kegyetlensége az egész világtörténelemben páratlan; hogy régen tömegesen gyilkolták egymást az emberek. de legalább utódjaik egészségesek maradtak; hogy régen tömegesen tették rabszolgává az embereket, de legalább az egészségüket hagyták meg. Az alkoholtőke ellenben rabbá teszi az embereket a legnagyobb tömegben, de egyúttal meg is betegiti, meg is gyilkolja őket, gyermekeikkel és azok gyermekeivel egyetemben. Laitinen, a helsingforsi egyetem élettan tanára, kimutatta, hogy a vér azon sajátsága, hogy a beléje jutott mérgekkel szemben ellenmérgeket (antitoxinokat) képes termelni, már néhány heti, bár kis mértékű, de rendszeres alkoholfogyasztás után lényegesen megváltozik, a vér ezen képessége lényegesen csökken. Tapasztalatok, melyek bőségesen állnak rendelkezésünkre, bizonyítják nemcsak azt, hogy az iszákosok könnyebben betegszenek meg, ha megbetegszenek, gyakoribb közöttük a halálozás, a gyógyulás pedig lényegesen hosszabb időt vesz igénybe; ezek már nagyon régen ismert tapasztalatok. Azonban számos tapasztalataink vannak arra nézve is, hogy az u. n. mértékletesen, de rendszeresen ivók gyakrabban betegszenek meg és felgyógyulásuk hosszabb időt vesz igénybe, mint az absztinenseké. Klasszikus bizonyítékát szolgáltatják erre vonatkozólag az angol és amerikai életbiztosítótársaságok, melyek az absztinenseket 15—20 %-al olcsóbb díjtételek mellett biztosítva, minthogy kevesebb a kockázat, még mindig nagyobb hasznot képesek itt felmutatni, mint azon osztályban, hol az u. n. mértékletesen ivókat veszik fel. Iszákosokat tudvalevőleg a biztosítótársaságok a nagy kockázat miatt egyáltalában nem vesznek fel. Dr. Scharffenberg, krisztianiai orvostól hallottam, hogy megfigyelése szerint az alkoholista több hónapi absztinencia után alkoholizmusából kigyógyul, szervei, hacsak az alkoholizmus folytán nagyon súlyos elváltozásokat nem szenvedtek, újra működésképessé lesznek és a vér is eredeti antitoxin képző sajátságát visszanyeri. E megfigyelést mások is tették és Scharffenberg szavait megerősítették. Az alkohol betegségokozó, mérgező hatása régóta ismeretes, Laitinen kutatásainak eredményét már az 1905-iki budapesti antialkoholista kongresszuson nyilvánosságra hozta, azonban az alkoholtőke nem engedi, hogy ezek a tapasztalatok közismertekké váljanak és mindent megtesz, hogy ott is, ahol közismert, feledésbe menjen, hazug reklámokkal vezetve félre a közönséget. Főleg a krónikus betegekre veti ki hálóját, kik, csakhogy hosszú szenvedéseiktől szabaduljanak, gondolkozás nélkül adnak hitelt — reménységtől hajtva és vigaszt keresve — a legostobább reklámoknak is. Az alkoholtőke pedig elég szemérmetlen, hogy gyártmányait úgy dicséri, mint amelyeket tekintélyes orvosok ajánlják (pl. Qóliát-sör, tojáscognac, stb). Ha pedig járványos idők fenyegetnek, azonnal elárasztják reklámjaikkal a közönséget, hogy, miután a viz bacillusos, tisztálalan, egészségtelen, egészségi szempontból tanácsos ilyen vagy amolyan fajta bort, sört vagy pálinka-félét inni. És valljuk meg őszintén, ez állapotoknak maguk az orvosok az okai. Mert megmondják ugyan, hogy a betegséget bacillusok okozzák, hogy a bacillusok többnyire az ivóvízzel kerülnek az ember szervezetébe, de azt már nem igen hangoztatják, hogyan lehet egészséges, tiszta ivóvizet nyerni és hogy lehet a fertőzött ivóvizet élvezhetővé tenni. Pedig a technika mai fejlettsége mellett egészséges, tiszta, jó ivóvíz ama fáradság és költség egy törtrészével, amit az emberek a szeszes italok előállítására és szállítására fordítanak, mindenütt nyerhető. Az egészséges ivóvíz kérdése van olyan fontos, hogy vele a tanítók és tanárok is foglalkozzanak, a tanítványokat erre megtanítsák és iskolai kirándulásaik alkalmával ama község népét is, ahol megfordulnak, ama hibáikra figyelmeztessék, melyek az egészségüket veszélyeztetik. A fertőző betegségeket bacillusok okozzák és bár ezen parányi láthatatlan ellenségek támadásainak, ostromlásának szervezetünk állandóan ki van téve, a védekezés ellenök még sem nehéz. A lakás és környezete tisztántartása, szellőzése, a kezek mosása étkezés előtt, a nyers és állott ételektől és italoktól való tartózkodás elég biztosítékot nyújt a fertőzés ellen. Járványok alkalmával, ha az ivóvíz fertőzöttségre gyanús, nagyon ajánlatos a nyers ivóvíz helyett nagyon gyenge theát (természetesen rum nélkül!) inni, mely a szomjat kitünően oltja. Épugy a gyenge fekete kávé is. — A kirándulók jól teszik, ha theát, gyorsforralót és égetni való szeszt kirándulásaik alkalmával magukkal visznek, akkor sem a gugától, sem a kolerától nem kell félniök. Egyébként a bacillusok és az emberi szervezet között állandó a harc. Az erősebb győz. Szervezetünknek, ha egészséges, megvan a képessége és ereje, hogy a bacillusokkal megbirkózzék. És ha néhány bacillus vérünkbe belekerült és betegségökozó mérgeket termelt is, egészséges vérünk képes kellő mennyiségű ellenmérget produkálni, mely nemcsak a mérget közömbösiti, hanem a bacillusokat is elpusztítja. Főgondunk tehát arra irányuljon, hogy szervezetünk ezen harckészségét, ellentállóképességét az alkohollal ne csökkentsük, ne gyöngítsük. Félre tehát az alkohollal, mely még a gugánál és koleránál is veszedelmesebb! Dr. Herz Sándor AZ UJ „ »BERSON" Gummi-6arR.pt* «imtenhl tfseti.aW eleganciára íeííemes járásra valamit aö f&cmínmüv .Budapest VII
