Losonci Ujság, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1913-10-23 / 43. szám

4. oldal. LOSONCI ÚJSÁG 1913. október 23. Hát ez lelenc! Már beköszöntött a tél. Hidegek vannak s mindenki iparkodik tehet­ségéhez képest meleg ruhában, téli kabát­ban járni, sőt még azok is, akikhez lelenc­gyermekek vannak tartásra kiadva. De nem igy a szegény lelencgyermekek egyike-má­­sika, akiket a sors szívtelen vagy nagyon szegény helyre juttatott. Ezek még ma is nemhogy meleg ruhában, de mezítláb jár­kálnak. — Felhívjuk az illetékes hatóság figyelmét az ilyen «gondozókra» és tőlük a lelencgyermekek tarthatását vonják meg, mert még sem járja az, hogy a gondjaikra bízott gyermekeket ilyen hideg időben is mezítláb járassák. Vannak nálunk olyan sze­gény családokhoz is lelencgyermekek kiadva, akik amúgy is meg vannak áldva apró gyer­mekekkel s igy a lelencre csak azért van szükségük, hogy övéiknek pesztrája legyen, nem törődve azzal, hogy a fiatal serdületlen lelencet az egész napi gyermekcipeiéssel s egyéb nem neki való dolgokkal testileg és szellemileg örökre agyonnyomoritják. Érdekes id. Heckscher hamburgi bank­házának lapunk mai számában található szerencsejelentése. E bankház az itt és a környéken megnyert összegek azonnali pontos kifizetésével oly jó hírre tett szert, hogy mindenkinek a figyelmét felhívjuk mai hirdetésére. Baleset. Ipolytarnócon Csik József 5 éves gyereket leforrázták úgy, hogy sebeibe bele­halt. A vizsgálatot elrendelték. Faeladás. Losonc környékén 58 magyar hold lábas fenyőerdő (fichta fenyő), melyben 40 éves fák is vannak, eladó. Bővebb felvilágosítással szolgál a szerkesztőség és kiadóhivatal. W L M Minden alapvizsgára, szigorlatra, ügyvédi vizsgára készülő jelölt for­duljon tanácsért és utbaigazitésért a Dr. Dobó Jogi és Ügyvédi Szemináriumhoz, mielőtt a készülést megkezdené. Feltétlen szüksége van minden jelöltnek bevezető tanításra, szakszerű utasításra és magyará­zatra. Enélkül a tankönyvekből készülve az anyag előtte nehézkes elv és szabálytömeg. Az intézet fokozatosan bevezeti az illető vizsgái tárgyakba. Szorosan alkalmazkodik a tanárok kérdezési módjához és felfogásá­hoz. Az intézet utján eléri a célt, rövid idő alatt elkészül, biztosítja vizsgája sikerét, tudása a vizsga-követelményeknek minden­ben megfelel. Vizsgájára feleslegeset nem tanul. Ami fontos, az intézetünkben nyoma­tékosan lesz kiemelve. Otthonkészülők szá­mára rövid, összefoglaló jegyzeteink vannak; mindenkor a vizsgaviszonyoknak megfelelők. Az intézet díjmentesen küldi a «Jogi vizs­gák letétele» cimü és az ügyvédi vizsgára vonatkozó kiadványát. Néhány előadást mindenki díjmentesen hallgathat végig a módszer megismerése végett. Felvilágosítás és eljárás mindennemű egyetemi és vizsga­ügyben díjmentes. Levélbeli megkeresések e címre küldendők: Dr. Dobó Jogi és Ügyvédi Szeminárium, Kolozsvár, Bolyai­­utca 3. Megjelent Földessy népszerű football-évkönyvének V. évfo­lyama. A díszes kiállítású évkönyv 150 oldalon 50 képet és értékes szöveget tartalmaz. A sorsolási és eredmény­­rész a szokott pontos és teljes. A tel­jes bajnoki és nemzetközi határnapokat közli a könyv, közte a bajnokcsapatok fényképeivel. A kis szövetségek külön fejezete, a goalrekordok és feljegyzési tabellák egészítik ki a jub'láris könyvet, melyet a labdarugó szövetség hivata­losan is ajánl. Ára 1 korona. Kapható Kármán könyvkereskedésében. Kellermann világhírű regénye: A z alagút (Tűnél) magyar fordításban megjelent és kapható Kármán Zsigmond könyv- és papirkereskedésében. Alsóbb gazdaságit végzett 36 éves csa­ládos ember gazdatiszti keres. Idáig önállóan állást gazdálkodott. Kaució­képes. Ajánlatokat Grosz Jenő, Cserepes, utolsó posta Osgyán kérek. SZÍNHÁZ. Nincsen olyan szindirektor, ki mindenki­nek kedvében járni tudna. Vannak darabok, melyektől úgy távozik el az ember, ki valamit is ad a tartalmasságra, — hogy alig tudja, hol a feje. Szédül a sok kényszerűségből beszedett ostobaságtól. És az utcán menve, háta megett ekként szól mégis egy baka a cucájához: «ej de rangos volt a mai komédia, ugy-e lelkem». Máskor meg egy kitűnő víg­játék vagy francia bohóság kap meg s teszi kedélyünket igazán derültté. «Unalmas bu­taság volt, mondja ilyenkor egy kereskedő segéd, — még a Vigécek is különb ennél.» Hát igy vagyunk a múlt héttel is. Adtak elő darabokat, melyek csak a bakának és szeretőjének tetszhettek, de volt egy pár oly játék is műsoron, mely a műértőbb közönség ízlését is kielégíthette. Bella. Aki e darabot előzőleg nem ismerte, Szomoriról lévén szó, azzal ült le csütörtökön este, hogy egy jó öreg disznóságot lesz alkalma végig élvezni, afféle pornografikus kis történetet telve malacsággal, melytől szinte folyik az ember nyaia. A Fidibusra gondolt a Bellát nem ismerő. De csalódott és már a vágya és Ízlése szerint kellemesen vagy kellemetlenül csalódott az illető efféle malacságokat váró. Mert Bella a Györgyike drága gyermekhez alig hasonlítható tartal­mas alkotás. Darab, mely — ha nem is töké­letes egészen a konstrukciója, — megnéz­hető, élvezhető. Való életet hoz a színre Szomori Bellájával akként azonban, hogy abból — mit ott látunk, - szűrhetünk le magunknak, ha tetszik konzekvenciákat, megfontolásra és gondolásra érdemes ered­ményeket. A darabban a főszerep Fekete Iréné volt, ki ezúttal is tökéletes játékot nyújtott. Nehéz szerepét derekasan megállotta. Mellette ér­demel szót Zilahy, ki az esetlen, ügyetlen fogorvos szerepét adta és bár sokszor a lehetetlenségig groteszk figurát csinált be­lőle, — általában jó volt. Sikere volt Déry­nék a második felvonás nagy jelenetében, Verőnek a lánya sorsát féltő anya szerepé­ben, kedves, bájos jelenség volt a színpadon Ligeti Angela, ügyesek Désy, Salgó, Brády és Saáry. A kis Fekete Lonci táncaival és énekével meghatóan elragadó volt és a leg­bőségesebb tapsot ő kapta ez estén. Aranyeső. Pénteken Zerkovitz fenti cimü operettjét nézte végig zóna előadásban a gyéren meg­jelent közönség. Szereplők a régiek vol­tak és valamennyien jól játszottak. Samu ka. Ez volt az a darab, melyet «rangos komédiának» titulált egy virklige gefreiter szombaton este, amikor színház után ala­posan belekapaszkodott sziveválasztottjába. Hát igaza is volt. Komédia e darab, de csak a gefreiter úr által vett értelemben. És ha a sületlenség és tartalmatlanságok sorában rangot lehet tartanunk, úgy elég rangos is volt, meglehetősen magas rangú. De azért nevettünk. Mindenki nevetett. És mert elegen is voltak a színházban, különösen pedig a karzat volt zsúfolva, — a darabot sikerült­nek is lehet nevezni. Utóvégre nemcsak műértő publikum jár el a színházba, sőt ez benne tán a legkevesebb, de mennek oda «amolyanok» is; és ha egy este ezek vannak csak úgy isten igazában megelégedve, — már is eredmény. Az előadás gyors, gördülékeny volt, mi annak jele, hogy a szereplők tudták lec­kéjüket. Ez az egyetlen is, — a szereptudás, — mely a játékot élvezhetővé tette. Szellem semmi sincs a darabban, de ha a helyzetek komikus összekavarásban röpülve követik egymást, akaratlanul is nevet az ember a tornyos butaságokon. A darab női szerepét Ligeti, Verő, Rónai játszották, kik mindannyian ügyesek voltak. Rónai kacagtató volt a dada, Ligeti ked­vesen közvetlen a színésznő szerepében. Csanádi sneidig huszárönkéntest adott. Kőhalmy futkosó apája, Deésy, Kis és Kon­dor keresztapa-triója, Salgó őrült szerelmes hentese ügyes alkotások. A játékot Szirmai néhány kupléja tarkította. Buksi és Vigécek. Vasárnap délután a Buksi, este a Vigécek mentek. A Buksiról szólottunk már röviden és Ugyanúgy beszélhetünk a Vigécekről is. A Vigécek Kövessy Albertnek egy régi már circa 20 év előtti alkotása. Afféle Pes­ten lejátszódó bohóság, melynek egy vasár­napi napon minden időben meg lesz a publikuma. A játékot telt ház nézte végig. A darab sikerét Szalkay biztosította. Ügyesek voltak mellette azonban a többi szereplők is. A villámhárító. Ez meg az a darab, amelynél még a Vigéceket is jobbnak tartotta előadás után egy kereskedősegéd. Hát ilyen a gusztus. Pedig ha ötletességet akarunk keresni, ebben a francia vígjátékban halomszámra találha­tunk. Holmi Samukák meg se közelíthetik. A Vígszínház e műsoron lévő szinjátékát meglehetősen gyér ház nézte végig. De akik ott voltak, élvezhettek és mulathattak. Élvezhették a kitűnő darabot és mulathat­tak a jó játékokon. Mert a hétfői estén min­denki meglelte helyét. Egy-két furcsaságot, disszonanciát kivéve alig lehetet hibát talál­nunk. Zilahy eleganciával játszotta a grófot, — Fekete Irén természetes egyszerűséggel a féltékeny feleséget. Déry kitűnő volt élős­ködő szerepében, Csanádi a félvilági nőében. Bájos volt Ligeti, ki mindinkább több tért hódit a szimpátiában, kedves szobacica Hollay. Désy patikárusa egyik kacagást vál-

Next

/
Thumbnails
Contents