Losonci Ujság, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1913-10-09 / 41. szám

4. oldal. LOSONCI ÚJSÁG__________________________1913. október 9; vezetőinek törekvését, hogy a Gyermeksza­natóriumi gyűjtés minél eredményesebb le­gyen ! hogy a magyar gyermekvédelem legújabb vára a Zsófia Központi Gyermek­­kórház is megépülhessen. Millió ember szereti a világhírű Réthy cukorkát, mert rendkívül kellemes izü, a gyomrot, étvágyat és a fogakat nem rontja. Meghűlés, hurut, köhögés, rekedtség ellen biztosan és gyorsan használ. 1 doboz 60 fillér. Kapható mindenütt, de csak Réthy­­félét fogadjunk el! Postán 5 dobozt 3 ko­ronáért franko küld: Réthy Béla gyógy­szerész, Békéscsaba. — Helyén vagyunk már! — szólt egy bgyarmati úri ember az utcán vele találkozó barátjához. — Hogy-hogy? — kérdi amaz. — Hát nem látja, hogy a nagy kormány­párti B......... úr az utcán sétál, mialatt fent a közgyűlésen a bizalmat szállítják. — Tyüh az arkangyalát, igaza van . . . Ha már B......... se hive Tiszának, lőttek már néki. — Most már mi jövünk elvtárs — felelt az első továbbmenve. Érdekes id. Heckscher hamburgi bank­házának lapunk mai számában található szerencsejelentése. E bankház az itt és a környéken megnyert összegek azonnali pontos kifizetésével oly jó hírre tett szert, hogy mindenkinek a figyelmét felhívjuk mai hirdetésére. Rendőri hírek. Kovács Andrásáé par­­lagosi lakosnak a hétfői vásáron szőrén­­szálán elveszett 96 koronája, mely négy darab 20 koronás bankóban és apró pénz­ben nyomta a zsebét. Gyanúja Berki Já­nosáé cigányasszonyra hárult, kit a rend­őrségen elő is állítottak. Berkiné azonban tagadta bűnösségét. Tekintve, hogy bizo­nyíték nem volt ellene, szabadlábra he­lyezték. Stellner Géza Rákóczi-utcai üzletében vásárkor nagy a forgalom. Botos József és Géza ipolynyitrai cigányok beállítottak üz­letébe feleségestül és valamennyien egy 5 koronás kendőre alkudni kezdtek. Egyszerre eltűnt a kendő, de a cigányok is fizetés nélkül. A rendőrség valamennyiöket elő­állította. Kisült, hogy a kendőt Botos Józsefné emelte el. A félesztendős „Az Érdekes Újság“. Első félesztendős pályáját megfutotta «Az Érdekes Újság». Meglepetésül jött és úgy győzött, mint egy kellemes meglepetés. Azon a napon, melyen «Az Érdekes Újság» elő­ször kopogtatott, bebocsáttatást nyert s az­óta úgy hozzátartozik a család szükségletei­hez, mint a kenyér. Ünnep, amikor friss MLMA szám kerül a család asztalára. «Az Érdekes Újság» ezt a gyors népszerűséget nyilván annak köszönheti, hogy nemcsak a közön­ség jogos kíváncsiságát elégíti ki gazdag és aktuális képtartalmával, de súlyt fektet a ké­pek művészi szépségére és Ízléses kiállítá­sára is. A legszebb, a legérdekesebb és leg­aktuálisabb képek mindenkor «Az Érdekes Ujság»-ban találhatók. «Az Érdekes Újság» mélynyomásu borítékai pedig egyenesen szenzációi annak a hétnek, amelyen meg­jelennek. Hozzájárultak «Az Érdekes Újság» gyors, népszerűségéhez mellékletei is. Amit «Az Érdekes Újság» az asszonyok, a gyer­mekek és a tudományos tudnivalók iránt érdeklődő közönség számára hetenkint nyújt, az igazán fölöslegessé teszi a családok, szá­mára a külön újságok járatását. «Az Érde­kes Újság» számol a család minden igényé­vel és öröme az egész családnak, szülőknek és gyermekeknek egyaránt. Az első félesz­tendő tanúságot tesz mellette, hogy «Az Érdekes Újság» beváltotta, amit Ígért. Igazán az érdekességek újságja volt. Aktuális, ér­dekes, változatos, ízléses és tartalmas. Az eddig megjelent számok képes története a lefolyt félesztendőnek. Egyoldalú politikai állásfoglalás nélkül, tárgyilagos krónikása a hét eseményeinek és azokat mutatja be, akikről — gyűlölködve vagy rajongva — de beszélnek, mert érdekesek és aktuálisak. Jo­gos önérzettel tekint tehát vissza az első félesztendőre és jogos reménységgel néz a jövő elé, mert érzi, hogy beváltotta a hozzá fűzött reménységeket és tudja, hogy foko­zott buzgósággal fogja kielégíteni a hozzá fűződő várakozásokat. «Az Érdekes Újság» előfizetési ára ‘/4 évre 2.80 K, Vs évre 5.60 K, 1 évre 11.20 K. Egyes szám ára 24 fillér. Kiadóhivatal Budapest, V., Váci-körut 78. sz. alatt van. Minden alapvizsgára, szigorlatra, ügyvédi vizsgára készülő jelölt for­duljon tanácsért és utbaigazitésért a Dr. Dobó Jogi és Ügyvédi Szemináriumhoz, mielőtt a készülést megkezdené. Feltétlen szüksége van minden jelöltnek bevezető tanításra, szakszerű utasításra és magyará­zatra. Enélkül a tankönyvekből készülve az anyag előtte nehézkes elv és szabálytömeg. Az intézet fokozatosan bevezeti az illető vizsgái tárgyakba. Szorosan alkalmazkodik a tanárok kérdezési módjához és felfogásá­hoz. Az intézet utján eléri a célt, rövid idő alatt elkészül, biztosítja vizsgája sikerét, tudása a vizsga-követelményeknek minden­ben megfelel. Vizsgájára feleslegeset nem tanul. Ami fontos, az intézetünkben nyoma­tékosan lesz kiemelve. Otthonkészülők szá­mára rövid, összefoglaló jegyzeteink vannak; mindenkor a vizsgaviszonyoknak megfelelők. Az intézet díjmentesen küldi a «Jogi vizs­gák letétele» cimü és az ügyvédi vizsgára vonatkozó kiadványát. Néhány előadást mindenki díjmentesen hallgathat végig a módszer megismerése végett. Felvilágosítás és eljárás mindennemű egyetemi és vizsga­ügyben díjmentes. Levélbeli megkeresések e címre küldendők: Dr. Dobó Jogi és Ügyvédi Szeminárium, Kolozsvár, Bolyai­­utca 3. SZÍNHÁZ. Legnehezebb irni kritikát az első előadás­ról. Ez természetes. Mert kétségtelen, hogy mindjárt az első találkozásnál nem lehet egészen őszinte az ember. Ez az őszinteség különösen a hibák kitálalásánál kell hogy hiányozzék. Ugyancsak furcsán hangzanék ugyanis, ha azzal kezdenénk, hogy mi tekin­tetben vártunk többet Szalkayéktól. Mert hogy vannak hibák és hiányok, — azt a derék direktor bizonyára maga is elismeri. Egyelőre hát csak annyit, hogy a társulatot nagyban és egészben olyannak találjuk, me y ki fogja tudni elégíteni kissé elkényeztetett, fővárosi színházakhoz szokott publikumunk igényeit. A Király-szinház ismert és magasztalt operettjével, a Cigányprimás-sal kezdte meg Szalkay ezidei szezonját szombaton. Nem kell mondanunk, mert az ellenkezője furcsa lenne, — hogy az előadást zsúfolt ház nézte végig. A darabról nem sokat mond­hatunk. Zenéje kedves, fülbemászó (kerin­­gőire jártuk már elégszer a bostoni télen), a meséje semmi. Ügyetlen kis történet a lehetőség kizárásával; igy meg se hathat. Nincs helyünk, hogy a szereplők mind­egyikével már itt bőven foglalkozzunk. Bizonyára lesz időnk még, amikor majd hol az egyik, hol a másik művész vagy művésznő kiválóságait és hibáit külön-külön felem­lítjük; általában azonban konstatáljuk, hogy a szereplők mindegyike igyekezett meg­­állani helyét. A Cigányprímás Ernyei Aurélia, a pécsi művésznő bemutatkozója volt. El kell is­merni, hogy a társulat újonnan szerződtetett primadonnájának egy csapásra sikerült meg­szerezni a közönség szimpátiáját. A kelle­mesen csengő hangú, temperamentumosán játszó Sári szerepében, — mondják sokan, — nemcsak megközelité, de majdnem utolérte a Király-szinház közismert primadonnáját. Minden számát tappsal honorálták és rá is szolgált. Ügyes partnere volt Deésy Jenő Gaszton szerepében. Csanádi Irma jó hang­jával, Verő Ilona játékával a nők közül, Zilahy, Kondor pedig a férfi szereplők közül általában dicséretet érdemelnek. Brády hangja korántsem oly erős és érces, mint a tavalyi Érczkövyé, de tán mert lágyabb, kellemesebb. A színház zenekara jónak Ígérkezik; jobban alkalmazkodik a szereplők egyéniségéhez, hanganyagához, nem oly féktelenül lármás, mint a tavalyi volt nem egypárszor. Vasárnap délután a Tengerész Kató cimü operett, este pedig a Cigányprímás ment második előadásban. Méltán hihettük és várhattuk, hogy a hétfői előadást zsúfolt ház nézi meg majd. A ház közönsége elég szép volt ugyan, de korántsem olyan, minőt a darab kitűnősé­gével megérdemelt volna. Knoblauch Faun-ját hasonló ötlet szülte, mint a Molnár Ferenc Ördög-ét. A faun az emberben szunnyadó ős tulajdonságok megszemélyesítője, mely tulajdonságok ér­vényre jutását elnyomják, elferdítik a társa­dalmi konvenciók, a modern élet és annak viszontagságai. A félisten Faun emberi ru­hát vesz magára, hogy a világot megis­merje és amidőn rájön, hogy hazugság és képmutatás minden, mi az életben körülöt­tünk van, vissza szalad a vadonba dongó­legyei, virágai közé, kik azt az életet élik, melyre teremtve lettek. A darab főszerepe, Faun Deésy kezébe került. A szerep tudása, az ügyes játék azt iga­zolják, hogy Szalkay rutinos színészt hozott hozzánk Deésy személyében. Hibája, hogy sokszor nem takarékoskodott hangjával, melyre pedig a hatalmas, három felvonást úgyszólván kibeszélő szerepben nagy szük­sége volt. Zilahyt ismerjük már tavalyról és mint akkor, most is jót mondhatunk róla. Ugyanezt vallhatjuk Fekete Irénről is, a darab női főszerepének megjátszójáról. Kisebb szere­peikben Kőhalmy, Salgó, Verő, Hollay Camilla elismerést érdemelnek. Deéry semmit­mondó, nem neki való szerepet játszott. Kedden Sztrájkol a gólya címen kedves énekes bohózat került színre Kottowtól Heltay Jenő fordításában. A pikáns és ka­cagtató jelenetek telve helyzet-komikummal derűs estét szereztek az ottlevőknek. Ez estén mutatkozott be a társulat másik primadonnája Fátyol Heddi, ki csengő hangjával, táncával és ügyes játékával ha­tározott sikert ért el. Bájos megjelenésű színésznő Ligeti Angela, ki a «tudatlan» asszonykát elragadó egyszerűséggel adta. Verő Ilonának szintén sikere volt ez estén. Deésy, Kondor és Kőhalmi jól tudott sze­repükben ügyesek voltak. Szerdán az Éva ment, aránylag nagy érdeklődés mellett. Lehár e csodaszép ope­rettje szolgált alkalmul Réthy Margit (Éva)

Next

/
Thumbnails
Contents