Losonci Ujság, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1913-08-14 / 33. szám
2. oldal. LOSONCI ÚJSÁG 1913. augusztus 14. leg egy jegyzőkönyvvel, esetleg egy pár golyó elpuffogtatásával lovagiasan elintéződjék. Hiába hivatalból üldözendő a gróf cselekedete, mellyel a báró megvádolja, mihelyt a Kaszinó magát illetékesnek mondotta ki az elintézésére, el is intézi szuverén hatalommal. Nemcsak a felek maguk ismerik el az illetékes voltát, hanem az államrendőrség és a kir. ügyészség is, bizonyos formák alkalmazása mellett még a bíróság is. Ha Juon leüti a korcsmában becsületes birokharc után Jurot, mert ez elszerette a szeretőjét, vagy megsántitotta a birkáját, Ítélje el a biró börtönre vagy akasztófára, ha Izor megcsalja Jánost vagy Ignácot, Ítéljen a biró börtönt vagy fegyházat, de ha egy gróf leüt ugyanilyen okok mián egy másikat, akkor elég neki 8 napi úri büntetés, ha pedig a gróf ur meg talál csalni egy másikat, akkor ebben is becsületbirák Ítélnek, nem a büntető, hanem a lovagiassági kódex szerint. Tanácsülés. Városunk tanácsa f. hó 11-én ülést tartott, melynek tárgyát a 16-án tartandó közgyűlés előkészítése képezte. Közgyűlés. Losonc város képviselőtestülete f. hó 16-án, szombaton délelőtt 9 órakor közgyűlést tart a következő tárgysorozattal : 1. Megnyitás és hitelesítők kiküldése. 2. Tanács jegyzőkönyvének bemutatása. 3. A belügyminiszter leirata Herz Manó záróra meghosszabbítása iránti kérelme ügyében. 4. A cs. és kir. katonai állomásparancsnokság átirata az ezred pótraktárának kibővítése ügyében. 5. Az adóhivatal részére kibérlendő helyiségekre vonatkozó lag a tanács javaslata. 6. A közvágóhidi tartalékkazán beszerzésére vonatkozó vállalati szerződés jóváhagyása. 7. Az ingatlan átruházási városi pótilletékről alkotott szabályrendelet pótlására vonatkozó miniszteri leirat. 8. A Borsod-Miskolci és Debreceni István gőzmalom r.-t. bejelentése ügyében a tanács javastata. 9. A rendőr-legénység részére beszerzendő pisztolyokra vonatkozó tanácsi javaslat. 10 Todorovits János és társai szerződésük felbontása iránti kérelme. 11. Pótadómentességek engedélyezése, települési engedély megadása, szabadságidő engedélyezése iránti kérelmek. 12. Egyéb folyó ügyek. 13. Esetleges indítványok. $ mm Megkezdődött. Mozgalom a betegsegélyzőpénztári törvény ellen. Régi és elkeseredett a panasz a munkáltatók között, hogy őket a betegsegélyzőpénztári törvény igazságtalanul sújtja, amennyiben munkásaik után felerészben kötelezi a biztosítási összeg fizetésére minden ellenérték nélkül. Most megmozdult a nagyváradi ipartestület, hogy az egész országban dúló elkeseredett, azonban eddig még nyomatékos hangot nem adó kedélyeket felkorbácsolja, mert ugyanis azon kérelemmel fordult Nagyvárad város törvényhatóságához, hogy intézzen feliratot a kereskedelemügyi miniszterhez és hasonló felirat küldésére kérje föl a többi törvényhatóságokat is, a munkaadókat igazságtalanul terhelő munkáspénztár reformja végett. A beadványban a nagyváradi ipartestület többek között ezeket mondja: «A betegsegélyzőpénztári törvény ellen tűrhetetlen volta miatt kezdettől fogva tiltakoztunk. Harminc millió az a teher, amit ez a törvény az iparos, kereskedő, vállalkozó, de minden kisebb munkaadó vállára rakott minden ellenérték nélkül. Ezek mellett tömérdek rendkívüli körülményes — tehát felesleges — írásbeli munka, a ki- és bejelentések sokfélesége és nehézsége is elviselhetetlen teherként nehezedik a munkaadókra, kikre nézve ez még sok időveszteséggel is jár. Kérjük tehát a tekintetes törvényhatóságot, írjon fel érdekünkben a nagyméltóságu kereskedelemügyi minisztériumhoz, hogy a munkásbiztositási intézmény állami kezelésbe vételével, a járulékoknak felében való hozzájárulásával, általánosan kötelezővé és állandóvá tételével, a be- és kijelentések megszüntetésével helyzetünkön javítson, annál is inkább, mert ezek által a bevételek 28 százalékát felemésztő kezelési költség apadna, de a munkás sem lenne saját sorsára bízva, ha a munkából kilép s a pénztáraknál sem lenne szükség a helytelen gazdálkodás folytán előálló pótkivetésekre, mely kivetések egész rendszerét zúdítják a munkaadók nyakába; e mellett megszűnne a mai áldatlan helyzet és nem pazarolnák el a segélyezés céljai helyett meddő bürokratikus munkára a munkaadók és munkások keserves verejtékkel megszerzett filléreit.» A kezdet tehát Nagyvárad iparosai, kereskedői és vállalkozói részéről megvolna s mi a magunk részéről mozgalmukat csak helyeselni tudjuk. Most tehát a törvényhatóságoké a feladat, hogy Nagyvárad törvényhatóságának átiratát magukévá tegyék és a kereskedelemügyi miniszterhez hasoncélu feliratokat terjesszenek. Most az ideje annak, hogy iparosaink, kereskedőink és vállalkozóink, egyszóval munkáltatóink talpon legyenek s követeljék városuk törvényhatóságától, akár pedig egyes törvényhatósági tagoktól is, hogy ez ügyben a betegsegélyzőpénztár államosítása mellett foglaljanak állást. Ütni kell a vasat amig meleg. A munkáltatók legyenek résen s kisérjék figyelemmel Nagyvárad törvényhatóságának átiratát, hogy az törvényhatóságuknál milyen sorsra jut. Egyet akarva még csak a lehetősége is ki van zárva annak, hogy ez a munkáltatókra nézve oly igazságtalan és tarthatatlan törvény ne reformáltatnék. Iparunk, kereskedelmünk, vállalataink ma már annyira lenyomottak a különféle megterheltetésektől, hogy azok alatt roskadoznak, a kellő anyagi erővel nem rendelkezőket pedig, akik azonban rátermettségükkel kereskedelmünket és iparunkat fellendíteni hivatottak lettek vol-na, nagy részben már el is veszítettük, mert a vállaikra rakott különféle nagy megterheltetések alatt összeroppantak. Előre tehát munkáltatók! Ha most nem nézzük összetett kezekkel a fejleményeket, úgy nagyon valószínű annak lehetősége, hogy 30 millió korona évi megterheltetéstől szabadítjuk fel a megkezdett mozgalommal agyonnyomoritott iparunkat és kereskedelmünket. Tehát csak előre! Füleken egy nagyforgalmu füszerüzlet és kenyérsütőde bérbeadó, esetleg eladó. Bővebbet Sztolár János tulajdonosnál. A losoncapátfalusi kertünnepély. Múlt számunkban tévedésből be nem számoltunk a losoncapátfalusi posztógyár és Losoncapátfalva község .üzoltósága július hó 27-én rendezett és mesésen sikerült nyári kertünnepélyről. A mulatság, melynek védnökei Hubay Jenő dr. udvari tanácsos és Schmeichler Alfréd gyári igazgató voltak, — a Kosola-féle fürdőkertben délután kezdődött és csak a másnapi virradat vetette végét. A tánc alá való zenét elsőrendű cigányzenekar szolgáltatta, mig tánc előtt és a szünetek alatt katonazene játszott. Volt fényes konfetti és virágcsata, tombola értékes nyereménytárgyakkal, tekeverseny; tűzijáték, mely Armand Gábor gyári főgépész ügyességét dicséri, Zeppelin-léghajó és céllövészet. Rendeztek szépség-versenyt, melyen a nők közül Szabó Mariska, Plank Olga, és Gömörl Károlyné, a férfiak közül pedig
