Losonci Ujság, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1913-01-16 / 3. szám
2. oldal. LOSONCI ÚJSÁG 1913. januar 16. ülésén Török Zoltán nyug. főispán indítványt terjesztett be, hogy az Országos Gazda Szövetség kéressék fel teljes erejével való közbelépésre a választójogi törvényjavaslat tárgyalásánál olyan irányban, hogy a földművelő elemnek jelenlegi arányszáma ne apasztassék és a jövőre nézve is fenntartassék, sőt, hogy ezen a téren is oly százalékban növekedjék a választók száma, mint más foglalkozásúaknál. Hát van ilyen álláspont is. Mindenesetre jellemző azonban, hogy a kormánynak «az összes demokratikus igényeket» kielégíteni célzó javaslata kezd megszólaltatni maga ellen a vidéken lassanként olyanokat is, akik eddig hűséges kormány támogatókként voltak s vannak elismerve. «A fazék tehát fortyog.» Nekünk igy is jó. VÁROSI ÜGYEK A Kubicza-ház kisajátítása. A képviselőtestület 533/912. sz. véghatározata alapján a polgármester a következő végzést hozta : Minthogy a balassagyarmati kir. törvényszék ezen ingatlan kisajátítási összegét a város közönsége által előirányozott 20000 koronával szemben 28700 koronában állapította meg s a Könyök-utca megnyitását a képviselőtestület csak azon esetben tartja kivihetőnek, ha a kisajátításra előirányzott összegen felüli különbözetet az utca megnyitásnál érdekelt s nagyobb mérvű anyagi előnyhöz jutó háztulajdonosok magukra vállalják, — ennélfogva s a hivatkozott véghatározatban nyert utasításhoz képest az érdekeltség megalakítására s a hozzájárulás mérvének megállapítására határnapul 1913. évi január hó 23. napjának délutáni 3 óráját a városház tanácstermébe kitűzöm s arra az érdekeltségbe vont háztulajdonosokat jelen végzés utján meghívom. Losonc, 1912. évi december hó 29-én. Wagner Sándor kir. tan., polgármester. Azt, hogy az «érdekelt» háztulajdonosok magukra vállalják-e majd a 8700 korona különbözetet, a 23-iki értekezlet fogja eldönteni. Mindenesetre kiki saját ügyének ura s tetszése szerint cselekszik. Hogy azonban lesznek sokan, kik a «nagyobb mérvű anyagi előnyökhöz jutás» dacára — megfogják tagadni hozzájárulásukat, — kétségtelen. És ezeknek alighanem tökéletesen igazuk is lesz. Afelett lehet tán vitázni és ezt körülbelül minden a városa fejlődését szivén viselő polgár tudja, hogy ott, ahol anyagi áldozat nyújtásáról van szó a közérdekért, ebből elsősorban annak illik kivenni a részét, ki a nagyobb áldozat mellett némely kis előnyökre is számíthat. így lehet, hogy a Kubicza-ház kisajátítása s a vele kapcsolatos utcanyitás elsősorban azok érdeke, kik a Könyök-utcában laknak, vagy ott házuk van. A jelen esetre azonban ez az elv egyáltalán nem áll, nem alkalmazható. Nem áll pedig azon egyszerű okból, mert a Könyökutcai házak tulajdonosai egyáltalán nem tehetnek arról, hogy a balassagyarmati törvényszék évek óta húzódó eljárás után 28.700 koronában állapította meg a kártalanítás összegét, holott erre a város képviselőtestülete valamikor csak 20.000 koronát irányzott elő; nem tehetnek továbbá arról se, hogy volt idő, (évekkel ezelőtt) amikor a kisajátítást szenvedett hajlandónak nyilatkozott a házat jóval olcsóbban, úgy tudjuk 20.000 koronáért s az anyagért átengedni, a város azonban abban az időben érte ezt is sokallotta; éppen úgy az se róható a Könyök-utcai háztulajdonosok terhére, hogy a város a kisajátítás ügyét évekig húzta és amikor már kenyértörésre került a dolog, a kisajátítást szenvedő a megváltozott viszonyok s felszökő árak mellett nem volt hajlandó többé házát az évek előtti állapotoknak megfelelő áron átengedni. Nincs itt szó vádaskodásról, de ez eset is mindenesetre jellemző ránk. Mi mindent sokallunk, kifogásolunk, halogatunk és aztán, amidőn már az állapot tarthatatlan, fizetünk s fizetünk. Sokaljuk, kifogásoljuk, elutasítjuk egy mezőőr kérelmét, ki egy évi fizetését végkielégítés címén kéri tőlünk, mert szó- és oknélkül elküldöttük, de eközben 60.000 koronáért egy patakot beboltoztatunk csak azért, hogy arra ocsmány vásárbódékat épitessünk; sokallunk egy szegény embertől 2000—3000 koronát, de közben Vigadónkat elvesztegetjük s a Régi Vigadóra ráköltünk 30.000 koronát. Ismételjük: a 23-iki értekezlet fogja eldönteni ki mivel járul a kártalanítás összegéhez. Egy azonban bizonyos, hogy a város közönsége már nem fog megszabadulni Kubicza Istvánnéval szemben fennálló 28.700 koronás tartozásától. Mert a kisajátítás ma nemcsak a város közönségének tetszésétől függ. De a szenvedőnek is szava van hozzá, kinek végrehajtható határozat van birtokában. Ez pedig nehezen fog lemondani követeléséről. Városi közgyűlés. Váro.sunk képviselőtestülete e hó 15-én közgyűlést tartott a következő tárgysorozattal : 1. Megnyitás és hitelesítők kiküldése. 2. A tanács jegyzőkönyveinek bemutatása. 3. Miniszteri leiratok, törvényhatósági bizottsági véghatározatok, kereskedelmi és iparkamarai átiratok bemutatása. 4. Az építés felügyelő bizottság javaslata Fekete István és Marosi Flórián végszámláinak érvényesítése ügyében. 5. Schmid! Sándor kérelme biztosítékának visszautalványozása és a vásári sátorhelyek bérletére vonatkozó szerződésének felbontása iránt. 6. A városi tanács javaslata a pótadómentességre vonatkozó 102 909. kgy. számú határozat végrehajtása ügyében. 7. A városi tanács javaslata a város szabályozási tervének elkészítése ügyében. 8. A katonai kantin bérletére vonatkozó szerződés jóváhagyása. 9. Az állatorvosok szakértői dijai megállapítása ügyében a tanács javaslata. 10. A zahszállitásra vonatkozólag Minkusz Antallal kötendő szerződés jóváhagyása. 10. A nyugdijintéző bizottság javaslata Baskay Ferenc, Szabó Lajos felvétele és a vármegyei jegyzői egyesület által kiutalt összeg elszámolása ügyében. 12. Kórházi ápolási dijak törlése, illetve a Szilassy- és Zichyféle alapítványok kamatai terhére leendő elszámolása ügyében a tanács javaslata. 13. Vám- és helypénz egyezségek kötése ügyében a tanács javaslata. 14. Illetőségi ügyek. 15. Kérvények. 16. Egyéb folyó ügyek. 17. Esetleges indítványok. A képviselőtestület a tanács javaslatait fogadta el az egész vonalon. Mint érdekesebb ügyeket megemlítjük, hogy jóváhagyta a közgyűlés a Dimával kötött kantinbérleti szerződést, mely szerint nevezett 4000 koronát fog bér címén évenként fizetni. Baskay Ferenc főjegyzőt és Szabó Lajos adóügyi jegyzőt felvette a városi tisztviselők nyugdíjintézetébe, miután eddig a vármegyei jegyzők nyugdíjintézetének voltak tagjai s kiutalta egyúttal Baskay részére azon 347 korona összeget, melylyel nevezett a jegyzői nyugdíjintézetnek a kelletténél többet fizetett. A két jegyzőnek a városi nyugdíjintézetbe való felvételével egyidejűleg tudomásul vette a közgyűlés, hogy a jegyzői nyugdíjintézet 3514 koronát, mint befizetett nyugdijjárulékot átutalt a város nyugdíjalapja javára. Elfogadta a tanács azon javaslatát, mely szerint a képviselőtestületnek a pótadómentességre vonatkozó 102/909. sz. határozata akként egészittetik ki, hogy az uj házak pótadómentességi kérvényeit éppen úgy a használatba vétel előtt kell benyújtani, mint az állami adómentesség iránti kérvényeket. Tudomásul vette, hogy a kolerabarak költségeinek megtérítését még egyszer kéri a város a belügyminisztertől, mert az a törvény értelmében jár neki. Tudomásul vette, hogy a város pénzei után 1913-ban a bankok 4Vs, 0 o helyett 5 %-ot fognak fizetni. A városszabályozási tervét levette a napirendről, mert Dávid Zsigmond 140.000 koronát, Frank Dezső pedig 18.000 koronát kért ezért, nekünk e célra pedig egyelőre nincs több 8000 koronánál. A közgyűlés 10 óra előtt véget Siessen addig, mig nem késő egészségét visszaszerezni! Egy jelentéktelennek látszó meghűlés az összes légzőszervek' legkülönfélébb megbetegedését vonhatja maga után. Igyekezzünk idejekorán elejét venni a bajnak, mert a könnyelmű elhanyagolás sokszor végzetessé válhatik. A meghűlésből eredő köhögés, rekedtség, meghűlés, nehézlélegzés és a légzőszervek hnrutos megbetegedéseinél kitűnően hévéit az orvosi előkelőségek IfTFBIM Mindenütt kapható. Egy üveg ár» 2 korona 50 fillér által javasolt I UDEKin egy nagy üveg ára 5 korona. Postán legkevesebb 3 üveg rendelhető meg utánvéteUel az egyedüli főraktárból: Diana-$y6$yszeríár, Budapest, Károly-kőraí S. szám prt
