Losonci Ujság, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1913-05-22 / 21. szám

1913. május 22. LOSONCI ÚJSÁG__________ 3. oldal. felperesnek 4159 korona 73 filler tőkét és 162 korona 60 fillér per-felebbezési költ­séget fizessenek. Dr. Honti Rezső a kis­korúak megkárosításával özv. Ruda Mártonná szül. Zvara Máriának megté­vesztésével 1912. év május 17-én oly le­számolást létesített és oly leszámolási ok­mányt íratott alá, mely szerint az 1973— 1912. P. sz. ítéletben 1912. évi március hó 21-én esedékes összeget 4159 korona 78 fillért dr. Honti Rezső magának tartotta vissza a Losoncon 1906. év május hó 3-án létrejött dijlevélben foglalt nic^egyezéstől eltérőleg. Azért Nógrádvármegye árvaszéke a leszámolást a kiskorúak érdekében el­fogadhatónak nem találja és tekintettel arra, hogy dr. Honti Rezső ügyvédnek cselek­ménye a kiskorúakra nézve anyagi hát­ránnyal jár, a kiskorúak részére eseti ügy­gondnoki minőségben dr. Koltai Ernő ügy­védet kirendeli és felhívja, hogy kk. Ruda Paulina és Mária érdekében az ő javukra megítélt tartási összeg tekintetében az 1912. év május hó 17-én kelt leszámolásnak ér­vénytelenítése, illetve az 1874 XXXIV. t.-c. 55. § alapján indítandó perben a kiskorú­akat meghatalmazottként képviselje. Egyben felhivatik, hogy a pernél leendő képviselet céljából özv. Ruda Mártonnétól is szerezzen meghatalmazást. A folyamatba teendő per­nél a felmerülendő költségek a tiszti ügyészi előleg-alap terhére előlegezendők és szá­­molandók el mig az irányban intézkedés fog tétetni. Miről érdekeltek ertesittetnek. Kelt Balassagyarmaton Nógrádvármegye árvaszékének 1913. évi májás hó 6-án tar­tott ülésében. Hanzély s. k. Hát kérem szépen a hatóságok tisztelete bennünk is megvan, de a közigazgatástól általában nem vagyunk sehogyse elragad­tatva. Ezért e határozatnak se tulajdonítunk különös fontosságot. Vannak néha köz­­igazgatásunkban efféle szenzációs, nagy port verő intézkedések, melyek azután más hatósági intézkedések következtében nevet­séges semmiséggé zsugorodnak össze. Volt már oly szolgabirói határozat is például, mely a zsidó hitközséget pénzbüntetéssel súj­totta azért, mert piszkos volt a templom udvara; és amikor az a pénzbüntetést be­fizetni elfelejtette, a hitközségi elnökért haj­dút küldött a szolgabiró, hogy most már ő ülje le a pénzbüntetést. Persze nem ülte le, mert szerencséjére voltak más hatóságok is, melyek segítettek rajta. Mi ezt a dolgot is ilyenféle kis elhamar­­kodásnak tartjuk. Nekünk is hihetetlen az ügy és biztosak vagyunk, hogy dr. Honti úgy a polgári perből, mint az ellene meg­indult fegyelmi ügyből győzelmesen fog ki­kerülni. Ugyanúgy sikeres lesz rá nézve a Népszava ellen beadandó sajtópere is. A t. árvaszék az idézett határozatban túllő a célján és hivatásán. Mert, hogy jön ő ahhoz, hogy megállapítsa, miszerint dr. Honti «megtévesztéssel» és «megkárositási» szándékkal Íratta alá ama bizonyos «le­számolási okmányt» özv. Rudánával ? Hiszen ily tényálladéki elemek konstatálása a bíró­ság, vagy fegyelmi hatóság joga. Az árvaszék legfeljebb arra lett volna jogosult és meg is kellett volna tennie, hogy fegyelmi vagy büntető feljelentéssel éljen eme általa hitt körülmények megállapítása és megtorlása végett, de nem arra, hogy ezeket már ő hatósági szóval konstatálja. Egyébként miről van szó? Egy összeg visszatartásáról valamely leszámolási ok­mány alapján ügyvédi honorárium címén. Hol van ebben a megtévesztés ? Volenti non fit iniuria. Nem egyéb célja van szerintünk az egész­nek, mint megint egy ügyvéd kikezdésének. Persze nem az árvaszék, de mások részé­ről. Dr. Bazovszky folytonos vexálása után ugylátszik most már dr. Honti következik. És ez elég szomorú. Spec. Visszapillantás. Most, amikor már idestova két hete, hogy lezajlott a kongresszus, amikor már nyu­­godtabban és tárgyilagosabban tekinthetünk vissza az eseményekre, menten minden szenvedelemtől, megemlékezünk az Orszá­gos Jegyző-Égyesület vezetőségének a kongresszussal szemben tanúsított kollégiá­­lis eljárásáról (?). Láttuk, hogy titkos kezek jobb ügyhöz méltó buzgalommal azon fáradoztak, hogy kongresszusunkat minden áron meghiúsítsák és midőn e tervük dugába dőlt, amidőn látták, hogy a jegyzői kar igazáért csatasorba állott, lelkes harcunkat sem a mézes-mázos ígérgetések, sem az ijesztgetések nem téri­tették el becsületes szándékuktól, akkor, honnan, honnan nem, megjelenik Boda Dezső főkapitánynak a gyűlést betiltó ren­deleté. Természetes dolog, hogy az Országos Jegyző-Egyesület vezetősége visszautasít minden vádat, mely arra irányul, hogy a vezetőségnek része volna ezen betiltó ren­delet kieszközlésében. Ez helyén is van igy és mi a magunk részéről készek vagyunk ezt el is hinni. Utóvégre kartársainkról van szó, akikről, ha ellenszenvvel viseltetnek is ügyünk iránt, azt még sem tudjuk feltételezni, hogy spic­­liskedésre vállalkozzanak. Ámde mit látunk ? Az ország közvéle­ménye a napi- és szaksajtó a legnagyobb megbotránkozással tárgyalja, hogy a törvé­nyek tisztelete fölött őrködő és a törvények végrehajtását foganatosító községi jegyzők­és tisztviselőknek saját helyzetük javítására irányuló és a kar érdekében összehívott nagygyűlését a székesfőváros főkapitánya minden jogos ok nélkül betiltja. És mit tesz erre az Országos Jegyző- Egyesület vezetősége, amelynek első sor­ban lett volna kötelessége a jegyzői kar egyetemét ért szégyen-rendelet miatt fel­emelni tiltakozó szavát! Semmit! Csak hall­gat és hallgat. .. Mi sem füzünk a dologhoz bővebb kom­mentárt. A tények beszélnek, ebből meg­értünk mindent, hallgassunk mi is . . . A napilapok hasábjain egy nyilatkozat jelent meg az országos egyesület alelnöké­­től, amely szerint a nagygyűlésen létrejött megállapodással az országos Jegyző-Egye­sület nem ért egyet s azzal magát nem azonosítja. Mi volt hát tulajdonképen azon a nagy­gyűlésen. Kívánták a jegyzők fizetésének a hasonló képzettségű állami tisztviselők fizetésének megfelelően való rendezését. Kívánták a magánmunkálati jövedelmek intézményes rendezését. Kívánták az állásuknak megfelelp hatás­kör biztosítását. Kívánták a szolgálati pragmatikát, a fe­gyelmi eljárás és nyugdíj rendezését. Mindezeket a kívánságokat a miniszter és az államtitkár a legmesszebbmenő jó­akarattal honorálták és azok teljesítését ki­látásba helyezték. Az Országos Jegyző-Egyesületnek mind­ezek nem kellenek. Mindezen törekvésekkel ők nem azono­sítják magukat. Ezeknek megvalósítása távol áll tőlük. Ezt el is hisszük, ehhez nem kell kom­mentár. Dehát Uram Isten! Mondják meg már egyszer, mit, hogyan és mikor akarnak? Egy jegyző. Éhgyomorra étkezés köz­ben és lefek­vés előtt állandóan Paptamási Lythia gyógyvizet inni annyit jelent, mint a hólyag és vese rendes működését biztosítani. □ HÍREK Cl Közigazgatási kinevezés. Prónay Mi­hály főispán kinevezte Kovács János salgó­tarjáni szolgabirói tb. főszolgabíróvá és Szabó Kornél losonci lakost közig, gyakor­nokká. Törvényhatósági választások.. A ta­vaszi közgyűlésen a következő egyhangú választások történtek. Főszolgabirák lettek: az uj kékkői járásban Szerémy Ödön, a fü­­lekiben Szecsey Ernő. Árvaszéki h. elnök Baross Pál. Árvaszéki ülnök: br. Jeszenszky Ödön. Szolgabirák: Fábián Elemér, Kacs­­kovics Sándor, Veress Zoltán. Beválasztattak az állandó választmányba: Szilassy Béla és Huszár Elemér. A közig, bizottságba Mo­­csáry Ödön. A tisztviselők a főispán kezébe azonnal letették a hivatali esküt. Vizsga-hangverseny. Szegő Zsófia, vá­rosunk közkedvelt zongora-tanárnője juniujs hó 1-én az Izr. Szent Egylet helyiségeiben tartja évzáró vizsga-hangversenyét. E hang­versenyen — melynek tiszta jövedelme az Izr. Nőegylet javára fordittatik — mutatják be tanítványai az elért eredményeket. A műsor keretében Lévai Giziké, az ismert diletáns művésznő, egy kedves magán­számmal fog kedveskedni a közönségnek. — Érdeklődéssel várjuk a hangversenyt, amely mindig egyike Losonc legszebb ze­nei eseményének. A lebüntetett halotti beszéd. Érdekes ítélet lett e napokban a balassagyarmati járás­bíróságon jogerőssé. 1912. március 27-én elszenderült az Urban Vaskor Márton Nóg­rád szentpéteren. Március 29-én volt a te­metése és a halotti beszéd elmondásával Zsilinszky Károly evangélikus segédlelkészt bízta meg a rokonság. Zsilinszky különösen fogta fel hivatását. T. i., mert a halottat nem ismerte és jót róla mondani nem tuj dott, ellenben hallotta, hogy az elhunyt sze­rette a borocskát, beszédében ezeket mondta j «én a halottat nem ismertem, de másoktól hallottam, hogy sok hibája volt. Isten há­zába nem járt, de a szőlőt, mely a bort adja, szerette, kedvelte a gyönyöröket, ki­csapongó volt.» Hajós Jenőné feljelentésére a járásbíróság 21 napi fogházra átváltoz­tatandó 215 korona pénzbüntetésre ítélte, mit a törvényszék 3 napi fogházra átvál­toztatandó 60 korona pénzbüntetésre mér­sékelt és az ítélet végrehajtását 3 évre felfüggesztette. Közigazgatási bizottsági ülés. Nóg­rádvármegye közigazgatási bizottsága Pró­nay Mihály főispán elnöklete alatt f. hó 14-én ülést tartott. A vármegye alispánja utalván a kögyüléshez beterjesztett havi jelentésére, az abban foglaltakra hívta fel a bizottság figyelmét. — A kir. tanfelügyelő jelentette, hogy ő és a kir. segédtanfelügyelő a múlt hó folyamán 56 községben 60 iskolát és 9 óvodát 95 tanteremmel látogattak meg. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Pohár községben a folyó év folyamán foglalkoz­tató tannyelvű óvodát szervezett, Csehberek

Next

/
Thumbnails
Contents