Losonci Ujság, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1913-05-15 / 20. szám

1913. május 15. LOSONCI ÚJSÁG 5. oldal. Budapestről, hol Bécsből küldözgetett szüleinek, ismerőseinek levelező-lapokat jó mulatást és egészséget kívánva mindnyájuknak. Gálos János gyolcsos a Tugári-téren lakik és alig van itthon; mint utazó kereskedő hol ezen, hol azon városban van a vásárokon. Gálos Jeszenszky keresztapja és bár éppen úgy tudta keresztfia könnyelmű voltát, mint a szülők, gonosznak, tolvajnak mégse hitte, sőt ha ilyennek mondták őt má­sok, meg is védte. Gálos egyidő óta tapasztalta, hogy lopják. Valaki időnként dézsmálja a pénzét. Most kétszáz, most háromszáz koronája tűnik el a szekrényéből. Gya­núja a házbeliekre támadt, mert az ügyes csenő kulccsal dolgozott. Ki­nyitotta rendesen a szekrényt, kivette a pénzt és azután becsukta rendjén. Ily módon kb. kétezer koronája kapott lábakat lassanként Gáloséknak. A férj és feleség eleinte egymást gyanitgatták a pénz eltűnésével. Afféle kis családi elemeléseket gyanított egyik a másiká­ról. A férj, — hogy felesége a pénzt eldugdossa, a feleség, — hogy férje elkölti a keservesen keresett garasokat. Csodálatos volt egyébként, hogy minden egyes lopás előtt az öreg Jeszenszky levelező-lapot kapott a fiá­tól, hogy most Pesten, most Bécsben van állásban s jó dolga van. S ami­dőn később Gálosék mégis csak a keresztfiukra kezdtek gyanakodni, a szerencsétlen apa a levelek mutogatá­sával bizonyítgatta teljes jóhiszemmel fia ártatlanságát. «Hogy lehetett volna már a Jani, mikor tegnap irt -Pestről», mondogatták a szülők. És Gálosék el is hitték. Ámde hírek szálingóztak néha innen is, onnan is, hogy Jeszenszkyt Loson­con látták és e kósza hírek most már erősítették Gálosékban a gyanút, igy végre egyenesen kifejezésre juttatták ebbeli határozott aggályukat és fel­hívták a rendőrség figyelmét kereszt­fiukra. • Tegnap reggel Jeszenszky János le­térten, utolsó garasa elköltésével meg­jött. Első útja Gálosék lakásához vezetett. Óvatosan körülszimatolta a ház tájékát, bekukucskált az ablakokon. Terepszemlét tartott. Meg akart elő­zetesen győződni arról, otthon vannak-e, bemehet-e. Ólálkodása, nézgélése és emellett teljesen lerongyolódott volta feltűnt a szomszédos Szilassi kereske­dőnek, ki át is ment Paunchoz, hogy onnan telefonáljon a rendőrséghez. De nem jutott a telefonhoz és igy a rend­őrséghez sietett. Ezalatt azonban Jeszenszkyt mások is észrevették. A szomszédok asszonyai, kik lármát csaptak és üldözőbe fogták a rajzolót. Jeszenszky azonban egér­utat kapott és Miksi felé rohant. Idő­közben a rendőrség három gyalogos rendőrt küldött ki üldözésére, kik utána is eredtek a betörőnek. Elkeseredett hajsza kerekedett. Je­szenszky árkon-bokron keresztül egész a terbelédi malomig futott. A rendőrök utána. Időközben valahonnan lovakat is kaptak és ezen folytatták az üldözést. Jeszenszky az Ipolyba ugrott és abban nyakig gázolva ide s oda futott; a rendőrök nyomában. Hosszas hajsza, fáradságos üldözés után csípték el végre a malomnál és megkötözve be­szállították. Teljesen összeázva állították elő, felső- és alsó ruhája átnedvesedve volt. Ned­ves volt minden nála levő tárgy. Meg­­motozásakor egy óraláncot, két sorsje­gyet, három zálogcédulát és 21 krajcárt találtak nála. A hármas számú zárkába csukták a magáról megfeledkezett raj­zolót, kit ott keresett fel édesanyja, hogy száraz ruhával szolgáljon fiának. Megindító látvány volt, amint a rég nem látott fiú lesoványodva, lerongyo­lódva viszontlátta anyját. A megcsúszott gyermek nem mert zokogó anyjának szemébe nézni, hanem elfordulva tőle reszkető kezekkel vetette le magáról az átázott ruhákat. Mintha sirt is volna . . . beteg. Mégis inni akar! A főváros egyik leghíresebb gégespeciális­­tájához beállított a napokban egy idősebb bácsi bekötözött torokkal. A sapkáját a sze­mére húzta úgy, hogy az orra is alig látszott ki, de azért kilátszott, sőt valósággal virí­tott, mint a pipacs. Nem kell orvosnak lenni, hogy már ebből is megállapíthassa bárki, hogy az öreg úr nagyon szerette az italt. Az orvos mégis gondosan megvizsgálta. — Nagyon ideges vagyok — panaszko­dott közben a páciens. — Persze, persze. — A legkisebb dolog is felingerel. — Hirtelen természetű — konstatálta az orvos. De mennyire! Hamar haragba jön. Igen, doktor úr. — Már pedig önnek nem szabad mérgelőd­nie, mert hát az idegrendszere nagyon meg­van támadva. Alapittatott 1900-ban. Hát mit csináljak? — sopánkodott a A szeszes italoktól tartózkodjék. Semmiféle szeszes italt nem szabad innia. — De bort csak szabad ? — Ki van zárva! — Akkor hát sört. — Azt se szabad. — Még egy korsót sem? Semmit. Hát akkor hogy tudjam megállani, hogy ne mérgelődjem, ha még egy korsó sört sem szabad innom ? Felelős szerkesztő: dr. Vályi Béla. U] virágüzlet a Rákóczi-utcai Káldor-féle házban. Jutányosán készít modern kivitelben csokrot, koszorút s minden e szakmába vágó összes dolgokat szakkép­zett kötőnő vezetése mellett. Vágott virágok és koszorú­­szalagok nagy raktára. Tisztelettel JLiptak Mihály mű- és keresk. kertész, Losoncon. Ifj. Gyifkó István szíjgyártó és nyerges Losonc, Kossuth Lajos-utca 8. Raktáron tart és készít: nyereg- és lószerszámokat, pénz-, szivar­cigaretta és irattárcákat. A női kézitáskákban mindig újdonságok. Telefon 198. szám. HEUTSCHY JÓZSEF Első Losonci Gőzmosodája és Vegytisztitó Intézete LOSONC, Rákóczi-utca 41. szám. Gőzmosodámban az összes úri és női piperék tisztítása és vasalása elfogadtatik, úgyszintén vegyileg tisztittatnak és festetnek: női, férfi és gyermekruhák, a legkényesebb szinü selyemruhák, kézimunkák, egyenruhák, csipkefüggönyök, asztal- és ágyteritők, keztyük, ernyők stb. — Gyors és pontos kiszolgálásról, valamint megbízható és jutányos árakról előre is biztosíthatom. Vidéki megbízatások gyorsan és pontosan eszközöltetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents