Losonci Ujság, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1913-05-15 / 20. szám
A LOSONCI VÁLASZTÓKERÜLET FÜGGETLENSÉGI ÉS48-AS PÁRTJÁNAK HIVATALOS KÖZLÖNYE ^EL£mETÉSI ÁRAKHELYB0E^: . 2 Községek, egyesületek, továbbá a 5 , ^«WKZTÖSÉQ: Egész évre........................................8 K — f. ■ , , _ , ’ ” . ■ Losonc, Jókaí-utca 4 , hová a lan szellemi Félévre.............................................4K-I. Z Nőgrádmegyel Tanítók és Körjegyzők Egyesülete tagjai részére részét metS minden közlemény intézendő. Negyedévre.............................. . 2 K — I. m évi előfizetési díj 5 korona. ** KIADÓHIVATALi VIDÉKREi ■ Egyes szám ára 20 fillér. ® Losonc, Kubinyí-tér II., hová az előfizeté-Egész évre.......................................10 K — f. wu « sek, hirdetések, mindennemű pénzkülde* Félévre............................................5 K — f. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel a kiadóhivatalban. M mények és a lap szétküldésére vonatkoz« Negyedévre..................................2K50f. K 85 felszólalások intézendő« VIII. évfolyam 20. szám. Megjelenik minden csütörtökön Losonc, 1913. május 15. Tessék kérem! Nem baj semmi! Valóban az embernek a gyomra imelyeg, ha a mi politikai életünkre gondol. Pózolás az egész kunt és bent, amit lát a közönséges halandó, kinek bőrére megy minden. Idebent egy dróton rángatott «parlament», mely megcsufolója ez intézménynek, odakünt pedig a magával tehetetlen diplomácia, melyen egy megyenagyságu pöttömország operettkirálya röhög. Csodálatos iróniája a-sorsnak: négy kis balkánország jutott óriási földdarabokhoz, hatalomhoz, dicsőséghez és mindez a mi pénzünkbe kerül. A mi négyszázmilliócskánk bánja, a mi földhözragadt szegénységünk siratja a balkándicsőséget. Odalent ama kis országok népe, fejedelme egy félév óta minden percét arra használta fel életének, hogy előre törjön a küzdelem porondján; a mi bölcseink ezalatt talpig fegyverben tartottak ezreket, kik valamennyien velük összetett kézzel nézték a napok folyását, nézték, hogy követi az est a reggelt. S mindez mégis nekünk négyszázmillióba kerül. Afelett persze nem kell gondolkozni, hogy miként fog e rengeteg pénz előkerülni. A parlamenti fegyőrök megszavaznak mindent, a szegény nép meg egyenesen arra van teremtve, hogy a laza agyú himpellérek butaságainak következményeit kifizesse. Ha eddig, az immár majd egy év óta tartó rettenetes gazdasági helyzet lehúzta a bőrt is rólunk, majd jön az ősz és vele együtt az exekució, mely a húsúnkat fogja bicskával csontunkról lenyesegetni. Megéljük, hogy csupa csontváz fogja róni az utcát, az országutat, zörgő, kiaszott csontemberek, kikről leette már a húst, a bőrt a nyomor. S miközben mi — e ronda földnek szegény lakói — kénytelenek leszünk azon törni a.fejünket, miként mentsük meg legalább puszta csontjainkat már a pusztulástól, odakünt a magas diplomáciában kitalálnak majd valamit megint, mely régi dicsőségünk megmentését hirdetve, ezreket mozgósít és kerget ki családja köréből, hogy sírjunk aztán újabb négyszázmilliónk után. Mert volt-e még eset arra, hogy az osztrák ész győzött volna? Vagy van-e ilyen egyáltalán ? Az uj nyugdijszabályrendelet. A városokról szóló 1912. évi LVIII. t.-c. kötelezőleg előírja, hogy a városok nyugdíjintézményt létesítsenek és erről szóló szabályrendeletüket 1914. január 1-ig a belügyminiszterig eljuttassák. Losonc városnak már évek óta van nyudijalapja s igy nálunk nem is lehet szó másról, mint a már meglevő nyugdijszabályrendeletnek a változó körülményekhez és újabb rendelkezésekhez viszonyított átdolgozásáról. A törvény 19. §-a kimondja, hogy a nyugdíjalap megalkotásánál és az intézmény szabályozásánál az állami alkalmazottakra szóló nyugdíjtörvények elveit keli irányadóul tekinteni. Cél tehát, hogy a városok tisztviselői nyugdíj tekintetében is hasonló helyzetbe kerüljenek, mint az állami hivatalnokok. A nagy munka: az uj szabályrendelet megalkotása, illetve a meglévő alapos átdolgozása Baskay Ferenc főjegyzőre vár, ki már tanulmányozza is a kérdést és azon van, hogy az minél előbb elkészülve, mindjárt a szervezési szabályrendelet teljes megalkotása után bizottsági tárgyalások elé kerüljön. Tanácsülés és közgyűlés. A város tanácsa legközelebbi ülését a jövő hét végén tartja. A képviselőtestület közgyűlése pedig -— melynek legfőbb tárgya lesz az Huszár fest, mos és tisztit. uj szervezési szabályrendelet megalkotása — e hő utolsó napjaira várható. Előbb azonban konventikulomot fog tartani a városi egyesülés. A jogügyi bizottság a tegnapi nap folyamán folytatta az uj szervezése szabályrendelet tárgyalását. Pléhhel bélelt szemetesládák széllel bélelt kabátok. Mindennap egy csomó büntető parancs. Tekintetes Szerkesztő úr! • • Ugyan adjon már tanácsot, hová vándoroljon el innen az ember. Mert ez itt Losoncon nem élet. Ez nyomorúság. A betevő falatját, a rongyát alig tudja megkeresni most az ember, — és minduntalan holmi fizetnivalókért nyaggatják. Kérem én már úgy hozzászoktam a végrehajtóhoz, hogy el van rontva a napom, amelyiken nem látom. Ma adóért, holnap a közpiszkosságért, majd a járdákért exekválnak. De ezt elvégre eltűri az ember. Mert mit is csinálna, ha nem tűrné. Nálunk már úgy van, hogy nem a szegény polgár keres, de a város. A polgár csak dolgozik azért, ami a város pénztárába vándorol ezerféle cimeken. Mondom, hát azt már csak elviselem, mert beletörődtem, ha mindenféle titulusok alatt még a kenyérrevalót is elkövetelik a szájam elől. De azt már nem tudom megérteni, mit akarnak megint tőlem. Ma valami irást kaptam. Azt mondja: «Büntető parancs.» No a fene egye meg, ugyancsak súlyos lehet az, ha már büntet is, meg parancsol is. Bemegyek a rendőrségre s megkérdem, hogy mit parancsolnak tőlem, illetve miért akarnak megbüntetni. «Nincs pléhhei kibélelve a szemetes ládája», mondják. «Bacilusokat tenyészt, — ezért meg van büntetve 4 koronára.» Eltávoztam. Elvégre parancs —parancs. Négy korona meg négy korona. Otthon LOSONC, Kossuth Lajos-utca 70.
