Losonci Ujság, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1913-05-01 / 18. szám
1913. május 1. LOSONCI ÚJSÁG 3. oldal. az, hogy a keze alá került emberanyagból a rendelkezésére álló eszközökkel minél kevesebb kényszerrel minél nagyobb értéket hámozzon ki. Ennek megfelelőleg a mai zárt falak közt tanuló, padokba préselt tanulósereg helyett a modern iskola lehetőleg a szabadban, szabadabb lelki és testi mozgásra berendezett gyermekseregből kell hogy álljon. Noha ezek a Landerziehungsheim-ek mindezideig magánjellegüek, a modern tudományos pedagógiának mindenestre tudomást kell szerezni róluk. De a közfigyelmet is méltán megérdemlik. Az angol, német, francia és svájci modern iskolák szintén ennek az eszménynek az előfutárjai. A Németbirodalomban több ilyen bölcs testj és szellemi neveléssel kapcsolatos középiskola van Bieberstein, Haubinden, Ilsenburg, Grienhofen és más városokban. Ezekben az iskolákban fölösleges dolgot nem tanítanak. Nem halmoznak fel száraz adatokat, hanem kevesebbet tanítanak, de a tanultakat könnyű és szellemes módon mélyebben vésik a gyermek leikébe. Kísérletezéssel, megfigyeléssel, laboratóriumi munkákkal töltik a tanulmányidő nagy részét. A nyelveket gyakorlati utón tanítják társalgás utján. A természettudományokat pedig, amikor csak lehet, magában a szabadban. A testi nevelés körébe tartoznak a gyakorlati munkák: kertek, földek mivelése, laboratóriumi gyakorlatok, asztalos, lakatos, esztergályos munkák. A gazdálkodást is megkedveli a tanuló, maga növelvén a neki kijelölt földet, de egészséges izommunkát is végez. Rajz, festészet, mintázás, zene kiegészitői a nevelésnek. Szabad időben tanulmányutakat is tesznek. Hegyen, völgyön heteken át is mennek és mindent megnéznek, ami a szivet, lelket gyönyörködteti. A szabad természetet az ő szinpompájában épp úgy, mint a teknika vívmányait, az ipar csodás fejlődését. A szabad levegőn a napfényben töltött napok után tiszta, nyugodt álom következik. A szexuális élet itt minden élét elveszti. Nagyon érdekesen írja le mindezt Ludwig Fleischner prágai pedagógus és részletesen számol be az iskolák évi működéséről Hermann Lietz, aki Németországban ennek a típusnak a megteremtője. Franciaországban is vannak hasonló iskolák Écoles nouvejles néven, a legnevezetesebb köztük École des Roches és École de Liancourt. Svájcban Glarisseggben van ilyen iskola a badeni tó mellett. Angliában is több ily modern iskola van már, legismertebb a Sussex grófságban levő New Shool. Most már mi is várjuk a középiskolák reformját, mert még több ilyen iskolára van szükség, amelyekben kézimunka is folyik és amelyek kint vannak valahol a szabad területen, hogy a tanulók az iskola padjáról nemcsak az ipari műhelyekbe és laboratóriumokba, hanem a szabad mezőre és erdőre is eljuthassanak. Talán eljön az idő, hogy nálunk is reformálják az iskolákat és az oktatás reformját úgy intézik, hogy az ideális cél, a testi és lelki erő harmonikus kiművelése minél nagyobb mértékben megvalósítható legyen. VI. ftz erdei iskolák. Dr. Tuszkai Ödön, a budapesti Vili. kerületi állami főgimnázium iskola-orvosa és egészségtan tanára nemrégiben közzétette azokat az észleleteket, amelyeket egy intézet 921 tanulóján tett. A kép, amely ezen vizsgálatokból elénk tárul, oly sivár, hogy minden képzeletet fölülmúl. A megvizsgáltaknak csaknem 9 százaléka tuberkulózisban, 4'12 százaléka idegbajban terhelt és a szívbajosok száma is megközelíti az 5 százalékot. A test hosszúsága és a test súlya között az arány mindenütt a normális alatt van és a vérszegények száma is óriási. Mindez adatok kell, hogy gondolkodóba ejtsék azokat, akik jövő nemzedékünk testi jólétét és munkabírását szivükön viselik. Mert habár kétséget nem szenvedhet, hogy ezekért a hihetetlenül aggasztó állapotokért a tankötelesek anyagi viszonyai elsősorban okolhatók — amint ugyancsak dr. Tuszkai a rossz tápláltságnak biztos tüneteit is találta a megvizsgáltak túlnyomó számánál —, mindamellett az is közel jár az igazsághoz, aki ezenfelül iskolatermeink túlzsúfoltságának és rossz levegőjének rovására írja azokat. Ez az egy példa maga is igazolhatja, hogy milyen égetően szükséges minálunk is az iskolahigiénia meghonosítása és fejlesztése. Eddig csak az volt a szülők legfőbb gondja, hogy mikép halad a gyermekük szellemi téren ? Most ehez a gondhoz az az aggodalom is társul, hogy nem fognak-e gyermekeik egészségük árán a szellem teljes kiműveléséhez eljutni. Annál is indokoltabb, hogy az iskola által okozott betegségek felé forduljon a közfigyelem, mert tagadhatatlan tény, hogy a mai iskolarendszer mellett a tanulóifjúságot állandóan sok veszély környékezi. Az iskola mai állapota mellett a fejlődés legszükségesebb három elementuma: a levegő, a test fokozottabb edzése, a szabadban való mozgás meglehetősen hiányzik. A külföld máris megadta a példát arra, hogy miképen kell az iskolában a vérszegénység, idegesség és a tüdővész elleni irtóharcot felvenni és folytatni. Megalapították az erdei iskolákat, amelyekben az iskoláztatás szabályszerűen továbbhaladhat, anélkül, hogy miatta a tanulók egészségére bármiféle károsodás vagy veszély hárulna. Az első erdei iskolát a Berlin melletti Charlottenburg határán fekvő fenyves erdőben rendezték be vérszegény, görvélykóros vagy tüdőbajos gyermekek számára. A városból a villamos fél óra alatt viszi oda a gyermekeket. Kedvezőtlen időben osztályonként a minden oldaról nyílt, egyszerű bútorokkal felszerelt facsarnokokba vonulnak, nagyon esős, zord napokon pedig védő barakokba folytatják az oktatást és foglalkoztatást. Van itt még egy nagy délfelé nyiló csarnok körülbelül 200 gyermek számára a hűvösebb esti órákban való tartózkodásra, kád és zuhanyokkal ellátott több fürdőház, egy konyha, orvosi vizsgálatokra berendezett helyiség, több kisebb tanítói szoba, a gyermekek holmijának megőrzésére ruhatár és egy terjedelmesebb bekerített tér napfürdőnek berendezve. Miután a gyermekek naponta 12 órát is töltenek a szabadban, élelmezésben is részesülnek. Orvosi rendelet szerint naponta ötször esznek, egyszerű, de jóízű és tápláló eledelt, ami kitünően ízlik a jó étvágyú gyermekseregnek. Az egész ellátás 50 fillérbe kerül naponta egy gyermeknek, de a szegénysorsuak teljesen ingyen ellátásban és oktatásban részesülnek. S ámbár az oktatás a városi iskolák tantervének csaknem felényi idejére szorittatott (a tanfolyam husvéttól decemberig tart), az észbeli kiképzés semmi hiányt sem szenved és az ismeretekben a gyermekek oly mértékben haladnak, hogy bármikor beléphetnek a városi iskolák tanulói közé, azoktól semmivel sem maradnak hátra. Fősulyt fektetnek a szemléltető oktatásra és a gyakorlati tanításra. Minden felesleges dolgot mellőznek; nem tartanak hosszadalmas, száraz előadásokat, hanem például a számtannál és mértannál gyakorlati utón mérik fel a területeket, a fák köbtartalmát; hidakat vernek ha kell: a geometriát igy ismerik meg, a méhkas körül foglalatoskodnak, megfigyelik a madarak énekét, repülését; ez a munka az állattan körébe tartozik; gyűjtenek gyógyfüveket, megismerik az erdei fák és növények hasznos vagy káros voltát; a növénytant igy tanítják. A csörgedező patak mellett tanulnak a forrásokról, folyókról, a hajózásról, a közlekedő eszközökről; sőt még a háztartásban is szereznek némi gyakorlatot, amennyiben az iskolakonyhában is segédkeznek, kisebb ruhadarabok mosásában, szárításában és egyéb hasznos házi foglalkozásokban is nyernek gyakorlati útmutatást. Az iskola szembeötlő haszna a tanulók életrevalóságában, fokozottabb testi edzettségében, jó egészségi állapotában és a tanuláshoz való kedvében mutatkozik. Ami már most azt a kérdést illeti: vájjon létesíthetők volnának-e ilyen iskolák nálunk is ? Nem lehet kétséges a felelet. A főváros környékén erre a célra van elég ozondús levegőjű erdő. Ha valahol, akkor Magyarországon szükség van arra, hogy ezt az áldásos és olcsó eszközökkel megteremthető intézményt meghonosítsuk és felkaroljuk. És ha valamit szükséges volt átvennünk a német gondolatvilágból, az erdei iskolát múlhatatlanul át kell vennünk. Sőt aki tudja, hogy a legújabb orvosi észleletek és tapasztalatok szerint épen a gyermekkorban van leginkább terjedőben a tuberkulózis, az kell, hogy a jövő nemzedék boldogulása érdekében szükségesnek tartsa, hogy mindaddig, amig a tuberkulózis elleni irtóhadjárat egyéb eszközeinek csaknem teljesen híjával vagyunk, lehetőleg sok erdei iskolát létesítsünk! (Folyt, köv.) Q HÍREK j Beniczky Árpád ünnepelése. Tegnap fényesen rendezett zártkörű diszebéd volt pártunk elnöke, mint megválasztott egyházkerületi főfelügyelő tiszteletére a Vigadó nagytermében. A rendezés élén Mavas Gyula és Török Zoltán állottak, kik «párt- és valláskülömbség nélkül» pusztán jóbaráti körben óhajtották megünnepelni Beniczkyt uj méltóságában. A szépen díszített teremben nagy számmal jelentek meg az uj főfelügyelő tisztelői és a kedélyes társaság a késő délutáni órákig maradt együtt. Hirnen. Nagy Gizi, Nagy Iván ny. tanitóképzőintézeti tanár leánya és Gálusz Rezső mezőgazdasági gépgyári tiszviselő április hó 29-én tartották esküvőjüket. Az uj párt számos ismerőse üdvözölte az ev. templomban történt szertartás után. A törvényszék elnöke nyugalomba vonul. Kubinyi Lajos kir. kúriai biró, a balassagyarmati kir. törvényszék elnöke április hó 14-én beadta nyugdíjaztatása iránti kérvényét s egyidejűleg megkezdte szabadságát. Helyettesítésével ideiglenesen Köröm László kir. ítélőtáblái biró bízatott meg. A L. A. C. ma délután fél 4 órakor nagy sportünnepélyt rendez. Részletes tárgysorozattal a plakátok szolgálnak. A verseny alatt a helybeli katonazenekar játszik. Eredményről jövőre számolunk be. Éhgyomorra étkezés közben és lefekvés előtt állandóan Paptamá§i Lytliia gyógyvizet inni annyit jelent, mint a hólyag és vese rendes működését biztosítani.
