Losonci Ujság, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1913-03-27 / 13. szám

1913. március 27. L O 5 Q.N CI ÚJSÁG _____ 3. .oldal. ipa is a Körnek kimérése. Megjegyzendő, hogy a Kör éppen e jogával nyert élet­­képessége miatt képezi ellenségei részéről állandó kritika és intrika tárgyát. Az is igaz azonban, hogy a Polgári Kör fütyül mind­ezekre. Szívességét, hogy e levelemet közli, kö­szönve vagyok hive: K P. Bandi, Csöppi meg a Hektor. A Losonci Evangélikus Nőegyesület gyermekelőadása. — Grillné W. Anna és Wolf József zenés játéka. Andan-demusz mórakadémusz . . . jövel te tündér ezüstszínű, lenge fátyoloddal. Terítsd reánk és mély, zsibbasztó álomba ringatva mindannyiunkat, vezess... vezess. Dobjuk le vállunkról az élet terhét és lesimittatván csodatévő kezeddel homlokunkról a ránco­kat, miket az Élet szántott reá, — váljunk gyermekekké. Legyünk gyermekek ismét; gyermekek, kik a mesék világában élve, — igazak; gyermekek, kik a természetfelettiek és a természetszerűleg lehetetleneken cso­dálkozva s bennük — velük élve, — még ter­mészetesek; még azok, kiknek mutatják ma­gukat. Vezess . . . vezess. Vezess Nyúl apó világába ... Bandi és Csöppi kis testvérek. Ellensé­gük a német szó, meg a frájláin, ki a nem magyar fülnek való bükkfanyelvet a kis főkkel bevétetni igyekszik. Gyűlöletüket mindkettő iránt nem is titkolják, bátran a frájláin szemébe vágják és csak az apus és mamus haragjának és a nádpálcának ki­látásba helyezése csititja le őket, illetve teszi meghunyászkodókká. Aki a gyermek lelkét ismeri, — tudja, hogy ez igy van. A német lecke sehogy se izük; a mesék ragyogó királyi palotái, kakaslábon forgó boszorkány kastélyai járnak inkább a két kis gyermek bohó fejecskéjében és miután elalszanak, megálmodják, hogy tündéri kéz a nyulak országába vezeti őket, hol király­­lyá, illetve királynővé választják a kis tapsi­fülesek. Bandinak a dicsőség fejébe száll, de hamar megcsömörlik tőle, amikor hallja a ravasz diplomata szavát, hogy mindössze hatvan perc a nyul-király élete e földön. S miután minden vágyuk teljesülése, — a mesék országában való dicsőséges részvé­tük dacára megállapítják, hogy mégis csak jobb otthon a mama és papa ölében, — felébrednek és örömmel szaladnak könyve­ikhez, a német vershez, melyet betanulni nehéz ugyan és szigorú büntetést szab ki a frájláin, ha nem fogják tudni, de ezek da­cára mégis biztosabb exisztencia, mert nem kerülhetnek nyulpaprikásként az apusék asztalára. Röviden vázolva ez tartalma Wolf leg­újabb darabjának, melyet ő természetesen gyermekeknek szánt, de amely annyi ked­vességgel, természetességgel, a gyermeki lélek oly teljes ismerésével van megírva, hogy felnőttek is élvezhetik, sőt —, mi több, — szinte maguk is gyermekekké vállva, a szereplő kicsikék lelki világába helyezkedve, velük örülni, sírni tudnak. A darab eszméje, meséje igen ügyes, de scenikai tekintetekből több helyütt kifogás alá esik. És e több helyütt fölfedezhető scenikai hiány aztán némiképen az egész­nek rovására megy, mert kissé vontatottá teszi a cselekményt különösen ott, hol pe­dig éppen a gyorsasággal, a tüneménysze­­rüséggel kellene imponálni. Így az első felvonásnak öltözködő része hosszú és unalmas. Ennek vagy egészen el kellene maradnia, vagy olykép megoldva lennie, hogy meglepő legyen. Tündéri kezek nem tiz-tizenöt percig öltöztetnek s Bandi is ügyesebb lehetne selyem viganója felhúzá­sában. Persze ez a hiba könnyen jóvá te­hető, sőt a felvonás fináléja csak úgy lesz tetszetős, ha ez korrigálva is lesz. A darab zenéje bájosan egyszerű ; kelle­mes, fülbemászó. Sok helyütt azonban a hangszerelés nem jó, mert a zenekar el­nyomja teljesen a gyenge gyermekhango­kat. Kár, hogy a zeneszerző nem gondos­kodott egy kevéssel több zenei részről és különösen a felvonásvégek megzenésítésé­ről, mert ez valóságos kis operetté tette volna a játékot. A nyulországról szóló ének, a nyulak karának éneke, de különösen a kis szentjános bogarak éneke művészi alko­tások és általuk valósággal lebilincselve volt a keddi közönség. A szereplők mindannyia, — értve alattuk most a gyermek-szerepeket (Nagy Juliska egyedüli felnőtt kitűnő és természetes lévén a Freulein szerepében) megállta a helyét. Valóságos kis szinészgárdát láttunk magunk előtt; nagyok, rendes hivatásos színészek díszére válik az a fegyelmezettség, melyet tanúsítottak valamennyien. Bandi (pardon ennek szereplője is a «nagyok» osztályába sorozandó, lévén 111. é. tanitóképezdész) oly hatalmas hanganyaggal dicsekedhetik, hogy Szalkaynak nem volt ilyen tenoristája. Csöppi, —■ a 8 évés Pál Lidiké, — igazi művésznő volt és ha jó próféták vagyunk, már ott is látjuk e kis lánykát a világot rengető deszkákon virágesővel elhalmozva. Mind mondjuk még? Külön-külen kellene helyeslőleg megemlékezni a kis Ambrózy­­ról (kitünően ugatott), a kis Porubszky Gyurkáról, Zorkóczy Pistáról és valameny­­nyiről, ha a hely engedné. Pár szóval: fő­szereplők, nyulfiuk és -lányok, békák, manók, bogárkák, de a lepkék különösen (kedves kis társaság volt) nyugodtak lehetnek vala­mennyien, hogy megérdemelték a jó uzson­nát és azt a puszit, mit a büszkeségtől da­gadó apus és mamus adott kipirult polká­jukra. A rendezőségnek pedig köszönet és hála. Köszönet a szép emlékekért, melyekkel el­telve hagytuk ott a nézőteret, hála pedig azért, hogy már gyermekeinkbe igyekeztek beleoltani a művészetért, a szépért való lelkesedést. Az elismerés a publikum részéről meg­volt, mert majdnem zsúfolásig megtelt az Apolló nézőtere. Végül még egy kellemetlent: egy kissé világosabb is lehetett volna a nézőtér a felvonásközökben. Kr. Az előadást a rendezőség folyó évi április hó 6-án, vasárnap délután 5 órakor a Városi Vigadó nagytermében megismételi. Legújabb angol, francia és német kostüm-, divat- és kalaplapok nagy válasz­tékban előfizetésre és egyes számonként is kaphatók Kármán könyvkereskedésében. A vese és hólyag rendes működé­­sétalythiumdús £ Cv U Lythia G-yőgyvis használata biztosítja. Mindenütt kapható. HÍREK Eljegyzés. Hankó Lajos nógrádszennai körjegyző kedves és szeretetreméltó leányát eljegyezte Tarczay Andor sörkuti ev. lelkész. Gratulálunk e helyen is a jegyes párnak és az öröm apának, mint a jegyzői kar egyik igen munkás tagjának. Közigazgatási ülés. Nógrádvármegye közigazgatási bizottsága f. hó 15-én tartotta ülését Prónay Mihály főispán elnökiésével. Elhatároztatott, hogy a legközelebbi ülés április 4-én fog megtartatni. A folyó ügyek rendezése közül Losonc városát érdeklőleg elhatároztatott, hogy Losonc város kötelez­­tetik vagy egy uj községi iskola létesítésére, vagy a róm. kath. elemi iskola két tantermü kibővítésére. Miből? . . . Miből? Fácántenyésztés. A földmivelésügyi m. kir. miniszter a breznóbányai vadásztársa­ságnak 25 darab fácánt adományozott. A szép szárnyasokat a múlt héten bocsátották szét a vadászterületen, hol megfelelő kímé­let mellett bőséges szaporodásukra lehet kilátás. Legközelebb Hazai közreműködése folytán Losonc is kap fácánokat. Gyászhirek. Vettük a következő gyász­­jelentést: «Alulírottak mélyen szomorodott szívvel tudatják, hogy a gondos apa, nagy­apa, szerető testvér, sógor és rokon Varga Károly nyug. vasúti főraktárnok f. hó 25-én reggel 3 órakor, életének 73-ik évében hosz­­szu kinos szenvedés után . jobblétre szen­­derült. A drága halott hült tetemei f. hó 26-án déli 12 órakor fognak a róm. kath. egyház szertartásai szerint beszenteltetni és a templomba kisértetni s onnan délután 4 órakor az örök nyugalom helyére helyez­tetni. — Áldás és béke lengjen drága porai felett! — Kilvády Józsefné szül. Varga Ma­riska, Hodlik Pálné szül. Varga Ida gyer­mekei. Kilvády József, Hodlik Pál vejei. Kilvády Mariska, Kilvády Linka, Kilvády József, Kilvády Lujza, Kilvády Erzsiké, Hod­lik Ilonka, Hodlik Juliska, Hodlik Palika, Hodlik Imrike unokái.» E hó 22-én temette el nagy részvét mel­lett Hermann Kálmán városunk volt gaz­dája leányát Margitot, ki hosszas betegség után 20-án éjjel jobblétre szenderült. Március 15. Poháron. Hazafias lelke­sedéssel teli hangulatban ünnepelte meg Pohár község hazafias közönsége ez idén is 1848. március 15-ikének 65-ik évforduló­ját. Gyermekek, ifjak és felnőttek egyaránt siettek leróvni kegyeletük adóját a nagy idők emlékének. Délelőtt 10 órakor vette kezdetét az ünnepély az iskolában, hol Henriczy Béla lelkész, iskolaszéki elnök egy szabad előadás keretében (Pohár 1848 — 49-ben) idézte fel a magyar szabadságharc nevezetesebb eseményeit. A tanulóifjúság hazafias karénekkel, szavalatokkal s egy ugyancsak hazafias irányú színdarab elő­adásával hatotta meg a nagy számban jelen-

Next

/
Thumbnails
Contents