Losonci Ujság, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1913-03-20 / 12. szám

6. oldal. LOSONCI ÚJSÁG 1913. március 20. san sűrűén rakják; ezt elkerülendők azon­ban az ellenkező hibától is óvakodjunk s ott, hol a feltalaj sekély, 60X60 cm.-nél távolabbra ültetni nem szabad. A burgonya gumóknak réz-mész keverék­kel való pácolása, amelyhez hígított trágyalé is keverendő — a különböző betegségek ellen tényleg nem hogy igen jó, de feltétlen szükséges is. Kiváló fontossággal bír azonban a mű­trágyaféleségek alkalmazása! Amely tekin­tetben tett tapasztalataimat a következőkben foglalom össze: 1. A burgonyatermelésnél a trágyázás alapját mindig az istállótrágya képezze; azonban az istállótrágya mellett a műtrágyák­nak is igen nagy jelentőségük van. 2. Sekély termőrétegnél, ha a talaj nem kitünően van mivelve, első sorban phosphá­­tokra van szükség és pedig annál nagyobb mértékben, minél intenzivebb a gabonater­melés a gazdaságban. Első sorban alkalma­zandó a Thomas-salakliszt, melyet vályogos kötöttebb talajon superphosphattal helyette­sítünk. Nitrogéntrágyát oly helyeken mellőz­hetünk, hol a földet gyakran és rendesen trágyázzák istállótrágyával. A calitrágya homokos talajon jóformán nélkülözhetlen, azbnban másféle talajon is jő lesz próbát tenni vele. 3. Mély termőrétegnél és jól művelt ta­lajnál különösen a könnyebben oldódó táp­szerek: superphosphat és chilisaietrom ve­endők tekintetbe, de hogy mennyi, azt megírni — arra én kicsiny ember vagyok, de tulajdonképen még egy tudós sem ké­pes. A fentjelzett műtrágyaféleségek mennyi­sége á talaj minőségétől jügg és kísérletHeg állapítandó meg. Annyi bizonyos, hogy a cálitrágya többnyire kifizeti magát. Szesz­gyárral egybekötött gazdaságokban azonban rendszerint mellőzhető. 4. Sok esztendőkön keresztül nagy figye­lemmel kisértem, hogy a műtrágya nagyon sokat ér a krumplitermelésnél, de egyszer s mindenkorra jegyezze meg magának minden mezőgazda, hogy a műtrágyának a hatása csak akkor válik teljessé, ha a talaj kellőleg át van művelve, de különösen ha át van trágyázva istállótrágyával és a legmegfele­lőbb burgonyafajtát feltalálnunk sikerült. A termelendő burgonya kijelölésének te­kintetében ismételten csak azt mondhatom, hogy jegyezze meg magának minden mező­gazda, miszerint e tekintetben is csak a saját kísérletei nyújtanak tájékozást. Azt azonban mint olyan ember, aki a burgonya­termelés terén sok esztendőn át kísérle­teztem s annak minden legkisebb moccana­­tát megfigyelvén feljegyeztem — határozot­tan kimerem mondani: hogy terméketlenebb talajokon a régi Daber-féle lilaszinhéju bur­gonya még mindig a legjobbaknak bizonyult. Az elmúlt 1912-ik különösen nagyon is ab­­normis esztendőben a szokottnál egy hónap­pal későbben 15 hold földet lilaszinhéju Daber-féle burgonyával vettem be, amelynek a vegetálása alatt úgyszólván egy napon sem volt kedvező időjárás, a megmunkálása is hanyag munkások miatt csak harmad­rendű volt; fel kell még említenem különö­sen azon körülményt, hogy miután a beül­tetett terület ősszel bevetendő volt — korán ki kellett a burgonyát szednem s holdan­ként mégis megadta a 80 mm.-át Ezen bur­gonyafaj termelésére felhívom Észak-Nógrád vármegye minden mezőgazdáját. Ezen fajt e vidéken, amely sajnos — lassacskán ki megy a divatból a tót ember «swabkának», a magyar ember pedig kékhéju «lőrinci» krumplinak nevezi s mely faj úgy a szesz­gyártási célokra, mint tápanyag tekintetében is kitűnő. Vetési célokra nagy reklámot vertek a Magyar kincs, Hópehely, Profeszor Wolth­­mann, dr. Profeszor Maerkaer, rózsa és a nemesitett Harison stb., stb. fajburgonyák­nak. Ezekre nézve nekem csak az a tisz­teletteljes megjegyzésem, hogy: egy minden célra legjobb, minden talajon és időjárási viszonyok közt teljesen megfelelő burgonya­fajta nem létezik, de a gazda mégse zár­kózzék el szigorúan az újításoktól, de a kellő óvatossággal szerezzen magának kü­lönösen a vele hasonló viszonyok között működő gazdáktól vagy tenyésztőktől vető­magot; ne termessze azt kertileg művelt legjobb földjén, hanem a szántóföldön épen úgy, mint a többit; ne adjon neki több és jobb munkát, mint saját burgonyafajtájának és akkor az eredmény normális időjárás mellett megmutatja, mit ér az uj burgonya­fajta: jobb-e a réginél, vagy mellőzendő. Adelsberger Sándor gazdatiszt. Szerkesztői üzenetek. Több kávéházi vendég. Sajtójogi felelőssé­günknél fogva alá nem irt közleményeknek helyet nem adhatunk, Felelős szerkesztő: dr. Vályi Béla. NYILTTÉR. (Ezen rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség.) Dr. Gergely Ödön jónak látta a Losonc és Vidéke» legutóbbi számában «A Brakl­­ügy befejezése» címmel egy nagyon egy­oldalú közleményt közzétenni, melynek tar­talma rávall szerzőjére. E közleményben ellenem indított «akcióról», sőt annak «jo­gos» voltáról szónokol és azt a látszatot igyekszik kelteni, mintha én holmi tanu­­bizonyitások kikerülése céljából adtam volna neki nyilatkozatot és hogy ő nagyon «no­bilis» volt, midőn erre az ügyet «nem pertraktálta» tovább, vagyis engem futni engedett. Ezzel szemben meg kell állapí­tanom, hogy engem Domber József úr — aki önkéntes közvetítőnek ajánlkozott — tévesen informált Dr. Gergely szándékait illetőleg. Amelyre hivatkozik, az a nyilatkozat tehát Domber József úr tévedése folytán került Dr. Gergely Ödön birtokába és igy abszolút érvénytelen, általam megadottnak nem tekinthető. Miután azonban e közlemény­ből is látom, hogy Dr. Gergely Ödön inten­ciói milyenek, a róla 1911. december 7-én e lapban megjelent nyilatkozatomat az utolsó betűig fenntartom és ezennel megerősítem Brakl Ignác. Kérelem Losonc város cipőt fogyasztó közönségéhez! Mi, cipésziparosok már az eddigi hitel­nyújtás miatt annyira igénybe vagyunk véve, hogy legtöbb esetben nem tudunk a nekünk hitelező kereskedőnek fizetni. Tekintettel a jelenlegi rossz pénzviszonyokra, kérjük tisz­telt rendelő közönségünket, hogy cipő­szükségletüket lehetőleg úgy, mint más szükségletet, készpénzért beszerezni méltóz­­tassanak, mert különben képtelenek leszünk rendelőinket kielégíteni. Éhez járul még a folytonos áru-emelkedés, melyet az összes bőrgyárosok kartelbelépése idézett elő. Emiatt mi is kénytelenek leszünk némi áremelést eszközölni, úgy mint megtették már hónapokkal ezelőtt az ország összes cipésziparosai. Tisztelettel a losonci cipésziparosok. 1 1 Dri lakás' 2 szoba, előszoba, élés­kamra, pince május 1-től kiadó. Könyök-utca 41. Ragályok ellen most igen alaposan kell védekeznünk, mert vörheny, kanyaró, typhus, himlő és egyéb ragályos betegségek télen fokozottabb erővel lépnek fel, mint más évszakokban, miért is szükséges, hogy minden háztartásban egy megbízható fertőtlenítő szer kéznél legyen. A jelen­kor legmegbízhatóbb fertőtlenítő szere a LYSOFORM szagtalan, nem mérgező, olcsó és ere­deti üvegekben 80 fillérért minden gyógyszertárban és drogériában kap­ható. Hatása gyors és biztos, miért is az összes orvosok betegágyak fertőtlenité­­sére, antiseptikus kötözéseknél (sebekre és daganatokra) kéz- és arcmosásra és ragályok elhárítására, nőknek altesti irrigációra stb. mindenkor ajánlják. LYSOFORM-szappan finom, gyenge pipereszappan, 1 % lyso­­formot tartalmaz és antiseptikus hatású. Alkalmazható a legkényesebb bőrre, még csecsemőknél is; szépíti, megpuhitja és illatossá teszi a bőrt. Egy kísérlet és Ön a jövőben kizárólag ezen szappant fogja használni. Darabja 1 korona. Fodoffaaeata- Lysoform erősen antiseptikus hatású szájvíz. Száj­bűzt rögtön és nyomtalanul eltüntet és a fogakat konzerválja. Használandó továbbá orvosi utasítás szerint torok­lobnál, gégebántalmaknál és nátha esetén gurgulázásra. Néhány csepp elegendő egy fél pohár vízre. Eredeti üvegje 1 korona 60 fillér. Az összes lysoformkészitmények kaphatók minden gyógyszertárban, drogériában. Kívánatra bárkinek ingyen és bérmentve megküldjük az „Egész­ség és fertőtlenítés“ cimü érdekes könyvet. Ahol lysoform nem volna kapható, oda közvetlenül is küldünk 6 korona előzetes beküldése ese­tén 3 üveg lysoformot, 2 drb. szappant és 1 üveg szájvizet. Dr. Kelleti is Murányi vegyészeti gyára Újpesten.

Next

/
Thumbnails
Contents