Losonci Ujság, 1912 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1912-02-22 / 8. szám
4. oldal LOSONCI UJSAO 1912 február 22. ban a rendőrség és a fenntebb említett nyilatkozat kéziratát, — dacára a Brackl beismerésének, lefoglalta. Farsangi délután. Folyó hó 18-án vasárnap a polgári iskolával kapcsolatos kézimunka tanfolyam növendékei igen kedélyes farsangi délutánt rendeztek. A közönség nagy számban való megjelenésével szórakozáson felül honorálta a rendezőség és szereplők nemes buzgalmát. Lapunk terjedelme nem engedi, hogy e kedves délután minden részletéről és minden szereplőjéről megemlékezzünk, mert hiszen valamennyiről egyformán kellene beszámolnunk, oly természetes és intelligens volt valamennyinek a szereplése. A kézimunka tanfolyamban és polgári iskolában oly kitűnő anyaga van az ilyesféle előadásoknak, hogy a vasárnapihoz hasonló kellemes délutánokban máskor is részesíthetnék a közönséget. Elütötte a vonat. Homolya József kisromhányi béres feljelentést tett a losonci járásbíróságnál Pityi László, Nagy Mihály, Borik János és Megyeri Lajos ellen, akik f. hó 16-án a Rappromhányi Kőszénbánya homokszállitó iparvonatját vezették. A vonat ugyanis a megállóhelyhez volt beérkezendő, azonban nevezett alkalmazottak elmulasztották a fékezést, miáltal a vonat elütötte az arra haladó Homolyat, aki súlyos testi sérüléseket szenvedett. A rejtélyes 50 koronás. Szihelszky János és 4 társa ujantalvölgyi favágók f. hó 16-án heti keresményükön osztozkodtak a Zöldfa korcsmában. Osztozkodás előtt megolvasták a pénzüket s mindent rendben találtak. Mikor azonban a tényleges megosztásra került a sor, kisült, hogy egy 50 koronás hiányzik. Időközben senkivel nem beszélgettek és nem érintkeztek s a bankó érthetetlen módon mégis kámforrá vált. Most a rendőrség fáradozik rajta, hogy világosságot derítsen erre a misztikus esetre, mely teljesen felzaklata a zöldfai közvéleményt. Csak Mauthner-féle magvakat vásárolnak a helyesen gondolkodó, számító gazdák és kertészek még akkor is, ha mások olcsóbbak volnának, mert tapasztalatból tudják, hogy ez csakis a magvak rovására és a vevők kárára lehetséges. 1—7 Az ügyvédi szövetség helyi csoportjának vezetősége f. hó 20-án tisztelgett dr. Kpszler Lipóttal élén a járásbíróság vezetőjénél, Porubszky Lajos kir. táblabirónál. A járásbíróság vezetője lekötelező szívélyességgel fogadta a vezetőséget s kijelenté, hogy Dianovszky Vilmos és Baán Miklós jarásbirákkal együtt és az ügyvédi szövetség helyicsoportjának kiküldötteivel karöltve lehető rövid időn belül megcsinálja a helyi viszonyoknak megfelelő ügyvédi munkadijtarifát. Az Úttörő. Tegnap este Andorka Sándor, az orsz. betegsegélyző pénztár fogalmazója tartotta meg az előadást a Leszármazás elméletéről a tagjai szerint már teljesen kialakult hallgatóság előtt. Voltak sokan, akik az okos és nivos előadást a Fényes előadásai fölé emelték, de mindenki egyetértett abban, hogy a szerda este még a rendesnél is hasznosabb és értékesebb volt. A jövő héten a szokott helyen és időben megint lesz előadás, melyet dr. Madzsar fog megtartani. A Hácsik bűnügyben f. ho 19-én Gottl Rezső törvényszéki vizsgálóbíró Losoncon vizsgálatot tartott. A vádlottakat dr. Vályi Béla ügyvéd védi. A széles mederben lefolytatott vizsgálat során mintegy 60 tanú hallgattatott ki. Gottl vizsgálóbíró még 19-én visszautazott Balassagyarmatra. Szabad festőiskola. Pécs Gyula, a helybeli állami tanítóképző rajztanára szabad festőiskolát nyitott. A tanfolyam tárgyai: csendélet-, táj-, alakrajz és festés. Tanórák : kedden, pénteken és vasárnap délelőtt 9-től 11-ig és 12-ig. Részvételi di| havonta 20 korona. Tanulók, akik csak vasárnap látogathatnák az órákat, a tandíj felét fizetik. A tanfolyamon részt vehet bárki, ki magasabb, művészies irányú képzésben óhajt részesülni. Jelentkezni lehet az intézet rajztanaránál akar levélben is, vagy Kármán Zsigmond könyv- és papirkereskedesében. Vadkanvadászat. Fehér Mór és fia üveggyárosok farkasvölgyi vadászterületén f. hó 14-éo vadászat volt, mely kitünően sikerült. Felhajtatott 9 vadkan, melyekközül kettőt el is ejtettek a vadászok, akiknek öröme annál nagyobb volt a vadászzsákmány felett, mert ezen a vidéken nem igen fordul elő vadkan. Preventív intézkedések. A f. hó 13-iki országos vásár alkalmával elfogta a rendőrség Hegymegi Rudolf debreceni és Tóth Béla miskolci születésű gyanús embereket, akik magukat igazolni felszólítás dacára sem tudták s akik közül az elsőben az eljáró rendőr egy Losonczon már régebben zsebtolvajlás miatt bekísért vásári alakra ismert. SZÉN gőzmalmok, cukor-, szesz- és téglagyárak 1—5 EFCÖ (porosz koszé tégla) cséplőgépek és uradalmak részére bármely vasúti és hajóállomásra legjutányosabb bánya-áron beszerezhetők SUGAR Em. & Co. Berlin—Gle Telefon-lnterurba Vilmosnál Budapest, X, Kőbányai-ut 4. Friedlaeuder vitzi bányacég képviselőjénél. 2—59. Losonc jövője. (Koholmány.) Kiküldött tudósítónk olvasva egyik laptársunk hasoncimü cikkét, felkereste városunk egyik korifeusát és megkérdezte őt arra nézve, mit tart jövőnkről? Meddig leszünk még r. t.-ék, mikor leszünk már th.-vá ? A korifeus szívesen szolgált felvilágosítással tervei, szándékai és véleményei felöl s miután egy hatalmas strimflis szivart dugott tudósítónk agyarai közé, — bodor füstök közepette ekként kezdé: Gyönyörű dolgok azok kedves öcsém, miket az én kedves barátom városunk jövőjéről beszél, de mindaz semmi az én szándékaim és terveimhez képest. Szedés alatt áll már az én brosúrám is, mely Losonc jövó'bbje cimen még hatalmasabb dolgokkal fog előállani. Mert hiszen szép az, hogy a husügy, kenyérügy rendezendő; vásárcsarnokok építendők, vegyvizsgáló állomás létesítendő, de mi ez az örökkévalósághoz képest. Mindez legfeljebb 10—20 százalék újabb adóemelkedést jelenthet csupán. Létesitsen városunk a saját pénzén egy csokoládégyárat, csináljon ugyanígy mindenféle konzervgyárakat, cipőzsinorgyárat stb.; szerezze meg a szükséges telkeket hozzá. Ez már aztán haladást fog jelenteni és biztosítani fogja városunk fejlődését a felvidék egyik metropolisa felé. Mert nemcsak hússal és kenyérrel él az ember, de jó a csokoládé is, ha nincsen kávé, a tót is azt mondja. Mindez néhány milliós kölcsönnel elérhető. Telkek? A gyárak céljaira ott vannak a katholikus földek. 200 ezer koronáért megkapható bármely percben. Ennyit pedig a bolondnak is megér. De a Vigadó épülete is fölhasználható lenne valamely gyár céljaira. Az eladása t. i. ennek az épületnek nem tetszik nekem. Mért nem adjuk el mindjárt a városházát? — Munkáskertek, lakáskérdés szép dolgok, — de megfejtette-e ezeket részletekben is a mi barátunk? Nem. Vegye meg a város a Szilassytelkeket. Olcsón hozzájuthat. Pár százezer korona nem a világ ! Épitessen ott bérpalotákat s adja ki drága berrel. Sohase épül ki a Szilassy-telkeken tervezett uj városrész, ha a város nem építteti fel. Melyik szegény polgárnak van 30—40 koronája ölenként telkekre ? A város, az más. Az kölcsönt felvehet annyit, amennyi beléje fér. A fejlődés a fő. Én tervezem és Losonc a mai befolyásos viszonya és miniszter-képviselője mellett könnyen kiviheti, hogy Felsőnógrád név alatt uj vármegye létesüljön; necsak újságunk legyen ilyen névvel, de vármegyénk is. Akkor itt lesz egy uj megyeház. Felépítjük szívesen a mi pénzünkön. Jön a törvényszék ide, persze egy uj és minden más oly intézmény, mely összefügg egy város székvárosi mivoltával. — Sőt, — de ezt is csak diszkrécióval mondom, — nincs kizárva, hogy egyik egyetemet is Losonc kapja. Épület lesz, mert pénzünk van hozzá. Adnak kölcsön. A Szabadságtéren börzepalotát emelünk. Losonc van oly város, hogy börzét érdemel. — Az uj utcák létesítése jó eszme, de kevés utcát akarnak nyitni. Helyeselem azt a tervet, melyet egyik korifeus társam portál s melyet b. lapjuk annak idején közölt. Mennél több utcát és mennél több saroktelket. Ez a beszéd. Nevetségesnek tartom azonban, hogy a város a felparcellázott Szilassy-telkeken már is elnevez utcákat. Először fel kellene építtetni azt. Elvégre, hogy lesznek jelezve még az egyes utcák ? Mire akasztatjuk a névtáblákat? Karokra és spárgával főgjuk jelezni, hogy ez az Arany János-körut, ez meg a Tompa-utca? — A hirdetési Qszlopok. Szép. De ma már nem kielégítő. Én olvasvalamit akarok, mint aminőt Pesten láttam az Oktogon-téren. Villanyos hirdetési módszert Az igen ; az elmeli a város fényét. Az utcák is világosabbak lesznek tőle. — Barátom villanyos vasutat ajánl. Most, amikor már Pesten is földalatti és földfeletti vasutakat terveznek. Én ilyeneket szeretnék itt is. elég ha egy újabban szaporodó autók és a rózsadombi zöldhatárok büdösitik az utcákat s rontják szaglásunkat, még a hallásunkat is veszítsük el az örökös csillingelésektől? Mibe kerül mind ez? Pár millióba! Megkapjuk kölcsön. — Gyönyörűek e tervek, — kedves nagyságos úr, — de nem gondolná, ha a társadalmi intézmények kapcsán egy adóképező-intézetet is létesítene városunk az adó-alanyok előállítására? A korifeus úr bámulva nézett kiküldött tudósítónkra. — Minek lenne ez? Tudósítónk a baltenyerét tartotta korifeusunk orra elé. Mit akar maga ezzel a piszkos tenyérrel ? — Tessék ebből a tenyérből kihúzni még egy szál szőrt! — Még egyet? Hiszen nem volt abban soha egy sem? Tudósítónk csak biztatja korifeusunkat tovább. Korifeusunk kapja a kalapját, szalad a nyomdába s rögtön lerendeli a brosúra szedését. Falsus. Válasz a felekezeti tü rel m etl en ségre. (Beküldetett.) A Losoncon megjelenő „Felsőnógrád ‘ lap legutóbbi, február hó 22-én megjelent számában egy tendenciózusan költött, hazugságot tartalmazó cikk jelent meg „Hajsza a főorvos ellen“, melynek második cime: „Felekezeti türelmetlenség“. E cikkben olyanokat támad meg a lap, kik állásuknál fogva tlem védhetik magukat, ami nem mutat uriasságra, t. i. a losonci közkórház beteg ápoló apácáit, kik mert a város nem kapott magyar apácákat, szivök melegével, önfeláldozásuk teljes erejével jöttek Bajorországból, itt megtanultak magyarul, hogy annál sikeresebb legyen működésük. Ézen jó lelkeket akarja a cikk befeketíteni rágalommal. E szentferencrendi apácák már 11 éve inüküdnek a kórházban, de mindeddig egy szó panaszt sem hallottunk ellenök. Itt vannak élő tanuk dr. Hofmann és dr. Reinfeld orvos urak is, kik a legteljesebben meg voltak elégedve a nővérekkel. Különös dolog, hogy mióta a mostani főorvos ur, egy féléve itt van, az apácák kifogásra adtak okot! Azt csak ugv tudom megérteni, hogy valaki szépíteni akarja magát s az ódiumot magáról el akarja hárítani s ennélfogva megújítja a farkas és a bárány meséjének történetét. A félév óta vajúdó dolgot nem akartam a világ elé bocsátani, de most kötelességemnek tartom a rágalmazást igazsággal deríteni fel. Hogy mily modorban bánik az orvos úr e lelkiismeretes nővérekkel, most sem hozom nyilvánosságra, csak amit az ápácákra akar fogni, a felekezeti türelmességet s ezzel egyszersmind az okot, hogy miért mondtak fel az apácák, adom
