Losonci Ujság, 1912 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1912-02-22 / 8. szám
2, oldal L O S O N CJUJSÁO________________________1912 február 22. forgató felháborodásai; erőszakról regélő kormány nyilatkozatok ritkított betűs hírei; esetleg élőiről kezdődik a törvényhatóságok bizalmi feliratainak nagybani és kicsinybeni előállítása; újra háborogni fog a hazafias undor és — tehetetlen düh. Mindez azonban keveset változtat a dolgon. A vidéki szennylapocskák számforgató felháborodásai nem hallatszanak az égbe; erőszakról regélő kormány nyilatkozatok ritkított betűs híreire kár a nyomdafesték ; a törvényhatóságok bizalmi nyilatkozatainak nagybani és kicsinybeni előállítása nem fogja zavarni a közgazdasági cirkulusokat s a termelési viszonyokat, valamint jó öreg királyunk megtört fényű szemeinek villámlása mellett is csak megleszünk valahogy. Hiába jönnek itt már elő akár mivel. Drága jó miniszrerelnökünk csinálja meg a tisztességes választói törvényt, vagy menjen oda, ahonnan jött. A feledésbe. VÁROSI ÜGYEK o o (—) Városi közgyűlés. A városi képviselőtestület február hó 20-án délelőtt 9 órakor közházunk tanácstermében gyűlést tartott, melynek tárgyai voltak : 1. Megnyitás és hitelesítők kiküldése. 2. Tanács jegyzőkönyvének bemutatása. 3. A rom. kath, iskolaszék kérelme 2 újonnan szervezendő tanerő lakás pénze fejében egy évre ideiglenes segély megszavazása iránt. t. Balczjár Mihály, Vajda, Kankina János, Radványi Béla, Deák György, illetőségi ügye. 5. A losonci fürdő helyreállítására vonatkozó tanácsi javaslat. 6. Sebestyén Móric kérelme biztosítékainak utalványozása iránt. 7. A The Neuchatel Asphalte Company Limited cég végszámlájának érvényesítése. 8. Schmidl Sándor végszámlájának érvényesítése. 9. Az elhagyott gyermekek segélyalapja javára 961 korona 1 fillér összegnek átutalássá ügyében a tanács javaslata. 10. Névtelen utcák elnevezésére vonatkozó tanácsi javaslat. 11. A régi bőrgyári épület átalakítása ügyében a tanács javaslata. 12. Kérvények. 13. Egyéb folyó ügyek. 14. Esetleges indítványok. A közgyűlés alig háromnegyedóra alatt végzett a tárgysorozattal, melynek egyik érdekessége az, hogy a losonci fürdő a tanács javaslata alapján marad a régi ócskaságában s legfeljebb csak a legszükségesebb javításokat kapja. Indok : nincs pénz. És még beszéljen valaki arról, hogy Losoncnak ez kell, meg az kell. Kétségtelen, hogy a losonci fürdő helyreállítása nem az első szükséglete városunknak. Vannak még égetőbb elintézésre váró ügyeink. Elejteni azonban időtlen időkig nem szabad ezt sem s azért helyesen járna el városunk vezetősége, ha néhány száz korona feláldozásával próbákat végeztetne a fürdő vizének minőségével, s a viz-vegyelemzésére goldolna. Elvégre nincs kizárva, hogy a losonci fürdő vize kincseket ér és alkalmas lehet arra, hogy kellő, de nem sokba kerülő előmunkálatok után egy érdekeltséget lehet összehozni vagy másünnen Losoncra hozni, mely érdekeltség megvenné a fürdőt és gyógyfürdőt, hidegvizgyógyintézetet csinálna belőle. Minduntalan halljuk, hogy Losonc mindent elérhet a mai visszonyok mellett és képviselőjével, — egy kis utánjárásba kerülne tehát ez is. — Nem lesz tán céltalan, ha vezetőségünk ily irányban kikéri mérnökünk véleményét. Tárgyalva lett továbbá a kaszárnyák vízvezetéki kérdése, a régi bőrgyári épület átalakítása. Utóbbi kitatarozására 23.000 kor. előirányoztatott, a kaszárnyákra nézve pedig kimondta a közgyűlés, hogy ingyen fog kapni vízvezetéket, miután ez a kötelezettsége a beszállásolási törvényből is folyik. Mindez tehát kb. 100.000 kor. újabb megterhelést fog jelenteni annak idején. Őrömmel vette tudomásul a közgyűlés, hogy a kövezeti vámszedésről szóló engedélyokiratból a 21. §-t törülte a miniszter. A közgyűlés után aztán bizalmas értekezletet tartott a képviselőtestület Kovács Ferenc tanácsnok elnöklete mellet. Ez értekezlet tárgyát, polgármesterünknek, Wagner Sándornak tiszteletére rendezendő ünnepségek megbeszélése képezte. Polgármesterünk t. i. ez év április 19-én fogja betölteni 30-ik évét városunk szolgálatában. E napnak megünneplése tehát kötelességünk s mindnyájan párt-, és felekezetkülönbség nélkül örülünk előre e napnak. Április 19-én városunk képviselőtestülete a megyei alispán elnöklésével díszközgyűlést tart, melyet társas ünnepi ebéd fog követni a Vigadóban. Az ünnepély rendezésével dt. Ottahal Antal, Baskay Ferenc, dr. Kcszler Lipót és Kovács Ferenc lettek megbízva. A díszközgyűlés polgármesterünk emlékére egy nevére szóló 2000 K-ás alapítványt fog létesíteni. A Kecskéspatak. Mitől jó a csatornázás. Amióta dr. Gömöry Elek tisztiorvos vezeti Losonc város közegészségének ügyeit, igen sok üdvös és közegészségre hasznos intézkedés foganatosíttatott. A sok közül csak egyet emelek ki: amidőn a Mező-utcán az iparvágány mellett végighúzódó nyílt, bűzös, fertőzött anyagárok eltüntetését követelte. Csak az a kár, hogy igen sok egészségügyi kívánalmának végrehajtása, oly felületesen, könnyelműen és sokszor látszólag minden szakértelem nélkül történik, hogy a hozzá nem értő laikus is megbotránkozik rajta. Ezen állításunk mellett legcsattanósabban bizonyít a Mezőr utcai említett anyagárok! Történt ugyanis az Ürnak 1911-ik esztendejében, hogy egy szép nyári napon kiásták az említett iparvágány melletti anyagárkot s néhány napszámos, vagy malmi munkás a kiásott árok fenekére egy circa 30 centiméternyi széles és 50 centiméternyi magas cementbeton csatornacsövet fektetett le, amelyre bizonyos távolságra vízlevezető aknák illesztettek. A régi árok erre mindenféle hulladékkal, törmelékkel félig behordatott s azóta a vizlevezétésére szolgáló aknák, mint valami tornyocskák a levegőbe nyúlnak, várván azt, hogy a felső viz kapaszkodjék föl rajtuk s úgy merészkedjen alá a csatornába. Azt hiszem, hogy dr. Gömöry Elek tisztiorvos nem igy képzelte el a régi anyagárok eltüntetését ! De a fenti csatornázásnak folyománya is van! A nyílt régi anyagárok egyúttal arra is szolgált, hogy az időszakosan előálló, úgynevezett Kecskéspatak vizét is levezesse. Erre a célra volt a mostani Márton-ház déli sarkával szemben egy vasúti áteresz, amelyen kényelmesen átfolyhatott a Kecskéspatak vize, amely tavaszkor, hóolvadáskor, hirtelen záporesőnél a gácsi határ felöl jövő nagy területről a Rakottyay téglagyár és a Mezőgazdasági gépgyár között lesietve sokszor óriási mennyiségű. Ezt a Kecskéspatakot úgy akarták megrendszabályozni, hogy 1-ször a Zólyomi országút és a Felső-Madách-utca sarkára a patak elé egy emeletes kocsmát építettek, ahol e miatt derékszögben a patak folyása megtöretett (bizonyára a kulturmernökség tudta nélkül!) tehát vizének lefolyása meglasshtatott mesterségesen; 2-szor a vasúti átereszt betömték, nehogy a patak vize esetleg régi medrét a régi anyagárokban felkeresse. E helyett a Madách-utca tengelyében a vasúti pályatest alá egy csatornakart fektettek, amelynek nyílását rostákkal elzárták. A nyílás felett pedig egy hatalmas nyílt gödör maradt, amelynek rendeltetését sokáig nem értettem. De a múlt keddi (febr. 13-iki) árvíz mindent megmagyarázott. Ugyanis a hirtelen támadt olvadás vizét a Kecskéspatak lezuditotta egészen a malmi iparvágányig. Itt mint valami gátnál megállóit a viz és emelkedett, mig a pályatesten, síneken át nem csapott s medréül a Kármán és részben Madáchutcát tekintve gyönyörű rohamban a vasúti pályaudvar-felé tartott, sőt betekintett a Sváb-féle kocsmába is, a kocsmáros és a vásáros vidékiek nagy rémületére. A Sváb-féle vendéglő előtt egész tenger támadt, mert a Kármán- és Yasuti-utca sarkán elfejtettek egy aknát csinálni. A lejebb lévő akna aztán a Vasuti-utcai s vele kapcsolatos Madách, Petőfi-utcák csatornáit oly bőven látta el vízzel, hogy minden pince, melyek csatornázva vannak, megtelt vízzel. Szóval azok, akik a város e környékén oly örömmel csatornáztattak, „eben gubát cseréltek“. Az anyagárok bűze helyett ezentúl időszakosan pincéjükbe kapják az utcai szenyvizet, hogy az ott lévő burgonya zöldség, stb. révén mielőbb és első kézből nyerjék a betegséget okozó bacillusokat. íme hü fotográfiában a tisztiorvos üdvös intézkedésének felületes és szinte tudatosan tudatlan végrehajtása. Már most ezek után bátrak vagyunk megkérdezni a városi tanácsot tisztelettel aziránt, hogy 1- ször: hajlandó-e sürgősen intézkedni, hogy a Mező-utcai szűk csatorna legalább is 200 centiméter átmérőjű csatornacsővel hely ettesitessék a Madách-utca tengelyétől lefelé, hogy a Kecskéspatak ártalmatlan lefolyása biztosittassék. Erre talán az iparvágány tulajdonosait, (Gőzmalmot, vagy kit?) kényszeríteni lehet. 2- szor: mikor óhajtja a Mező-utca és vele kapcsolatos Madách-utcát úgy rendeztetni, hogy a levegőbe nyúló csatornaaknák céljuknak meg is felelhessenek ? Azt hiszem, ezt követelni a szóban levő városrész lakóinak joguk van annál is inkább, mert adóval ép úgy vannak megnyomorítva mint akár a belvárosban lakók, mást részt pedig árvíz a Szóban lévő város részben csak azóta fordult elő, mióta a fennt leirt dolgok létesítettek. Kövezetvámos, kockakőburkolatos, csatornahálós r. t. városhoz illő, a tisztiorvos úr által megkívánt közegészséget, rendet is kérünk 1 Scherer Lajos. Közvágóhidi állapotok. Lapunk múlt évi augusztus 24-iki számában a fenti cim alatt súlyos vádakat tartalmazó cikk jelent meg. E cikket annak idején is fenntartással közöltük s a felelősséget minden vonalon annak szerzőjére hárítottuk. A Fényes László esete óta némi bizalmatlansággal tekintünk ugyan a fegyelmi vizsgálatok és sajtóperek kapcsolatára, mégis kötelességünk ismertetni az ez idő szerint mutatkozó igazságot, amely az alábbi határozatban csúcsosodik ki: 10741/911 szám. Tiszti ügyészi vélemény a losonci újság folyó évi augusztus hó 24-én megjelent 34-ik számában, „Egészségügyi botrányok“ cim alatt közzé tett közvágóhidi rendellenes állapotok vizsgálata ügyében. Határozat. Tiszti ügyész véleményének elfogadásával a Losonci Újság folyó évi augusztus hó 24-én megjelent 34-ik számában „Egészségügyi botrányok, közvágóhidi állapotok, már sertés hullákat etetnek velünk, hatóság hol vagy ?“ cim alatt megjelent hírlapi közlemény folyományaként Nógrádvármegye alispánjának folyó évi október hó 26-án 16649/911 szám alatt kelt rendeleté értelmében megejtett széleskörű vizsgálat s a kihallgatott tanuk vallomása alapján ezen ügyben a további eljárást hivatalból beszüntetem. Indokok: A megtartott vizsgálat s az ennek során kihallgatott tanuk vallomásával beigazolást nyert ugyanis, hogy a folyó évi augusztus hó 11-én Rakottyay György zománcozó gyárostól megvett és Schönvald Lipót mészáros részére a közvágóhidra kiszállított 5 drb. sertés közül azon hízott sertés, mely a Nagybég utcában a szállító kocsiról leugrott s a kisfalusi hídig lábon hajtatott, egészséges volt és Rakottyay Jenő, Klamarik István városi rendőr, Schvandtner András kocsis hitelt érdemlő vallomásával az is beigazolást nyert, hogy a kérdéses 240 kgr. súlyú sertés az uralkodó nagy hőségtől eltikkadva azért szuratott le még élő állapotban, mert attól lehetett tartani, hogy a leugrás folytán szenvedett sérülés s a nagy hőség miatta eltikkadása folytán megfullad; Lantos Jenő helyhatósági állatorvos nyilatkozatából pedig megállapitatott, hogy a leszúrt állapotban a közvágóhidra beszállított sertést azonnal megvizsgálva úgy egészben, mint feldarabolva teljesen egészségesnek, elvérzettnek találta s a vizsgálatából azt is megállapította, hogy a sertés a leszűréskor még élt. — Nem volt tehát egyáltalán akadálya annak, hogy az egészségesnek talált sertést a 54300 számú földmivelésügyi szabályrendelet intézkedései alapján közfogyasztásra bocsássa. Ezen kétségtelenül megállapított tényállással szemben nem lehetett tehát figyelembe venni Madarassy Gyula, Kopitko György, Barkács Antalné és Hornyán Józsefné részben ellentmondó vallomását, de viszont az sem volt megállapítható, hogy ezen ügyben Lantos Jenő helyhatósági állatorvost bármi tekintetben kötelesség mulasztás vagy szabálytalan eljárás terhelné. Mindezeknél fogva ezen ügyben a további eljárást beszüntetni kellett. Erről az érdekelteket felebbezési jogaikra való figyelmeztetés mellett értesítem. Losonc 1911. évi november hó 25-én. Kovács Ferencz s. k. kir. tan. polgármester helyettes.
