Losonci Ujság, 1912 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1912-02-08 / 6. szám

1912. február 8.___________________________LOSONCI UJS A O 3. oldal. hires, hogy a legsikerültebbek egyike, aránylag oly rövid idő alatt elveszítette népszerűségét ? Mi volt az oka, hogy nem látogatták és erkölcsileg nem támogatták kellőleg ? És miként volt lehetsé­ges ismét feltámasztani ? Ezen két első kérdésre nem lehetett addig választ adni mert nem volt a harmadik. Ezen kér­dést nem lehetett bolygatni, mert nem illett. Most azonban, mikor sikerült ismét talpra állítani a bált talán okulásul nem lesz hiába való, ha rávilágí­tunk. Egy igen érdekes társadalmi kérdés tárul itt elénk. Mert mi is történt ilt? Rendeznek egy bált melyet a polgári családok látogatnak. A bál sike­rül. Rendben elférnek egymás mellett polgár és a dzsentri. Azután a dzsentri előtör. Egymásközt mulatnak; a polgárokkal éreztetik, hogy ők dzsentrik, feltartják az orruk, a polgárlányokat megkritizálják. És a bál nem sikerül. Tehát a polgár és dzsentri most már ellenségek. Ez történt a gimnáziumi bállal. És mivel a társadalom, a hétköznapi élet úgy alakult természetszerűleg, hogy dolgozó, munkás polgár és a túlsúlyban levő polgárság legyen az irányadó, a dzsentri kénytelen visszahúzódni. Ha mulatni akar kényte­len a polgárokkal is táncolni, mert különben nem sikerül a bál. A levendula illatát kénytelen a kö­zönséges parfömmel megismertetni. Mindebből látható, hogy mi volt az oka, hogy a gimnáziumi bál nem sikerült és látható, hogy mint sikerült ez idén. Hangos jókedv és tánc jelezte a társadalmi ellentétek elsimulását, illetve a polgárságnak győzelmét. Kilenc órára nagy közönség gyűlt össze a Vigadóban, hogy láthassa a bál újjászüle­tését és megjelenésével segítséget nyújtson hozzá. Kavarogva keringő tömeg lepte el a termet, amint felzendült a nóta és csak ekkor vált láthatóvá, hogy milyen impozáns és előkelő közönség gyűlt egybe. Az első keringő után az est szenzációja a kör­magyar következett melyet huszonnégy pár táncolt. A kitünően sikerült táncot dr. Illyefalusi Vitéz Aladár főgimnáziumi tanár tanította be. Ő valamint dr. Vas János főgimnáziumi tanár rendezték az egész bált. Nekik köszönhető, hogy fáradhatatlan buz­galmukkal visszaállították a gimnáziumi bál régi kedélyességét. A körmagyart a következő párok táncolták: Első kólón : Lammer Mariska — Nagy Iván, Lammer Mimi — Kristóff Sándor, Lévay Rózsi — dr. Tausz Lipót, Vassányi Kató — ifj. Keczéry István, Hoffmann Elza — Klain Aurél, Horváth Jolán — Jávorka Lajos, Vassányi Margit — Machold Gusztáv, Schnapp Margit — Kunze Lajos, Nagy Gizi — Badinyi György, Szabó Irén — dr. Deinény Ödön, Izák Juliska — dr. Sacher Aladár. Második kólón: Fleischmann Ilona — dr. Vass János, Dubizmay Iza — Haas Ervin, Szentgyörgyi Erna — Sternlicht Lajos, Strömpl Mariska — Gellér Béla, Huber Olga — Kurucz Imre, Dobó Margit — Láng Zoltán, Draskóczy Sári — Pokorny Kál­mán, Löfkovics Blanka — Boleman József, Her­man Irma — Lehner Antal, Kiss Ilona — Gergely Ferenc, Schwarcz Ilonka — ifj. Beniczky Kálmán. Ószintén örülünk, hogy hosszú idő óta ismét a bál sikeréről számolhatunk be és hogy ismét a farsang legkelemesebb mulatságai közé oszthatjuk. Megjelentek : Leányok: Bród Margit, Draskóczy Sári és Margit, Dobó Babi, Dubizmay Róza, Fleischmann Ilonka és Biri, Fabriczy Lenke, Gombala Irén, Gedő Ella, Gyula Mariska, Hoffmann Elza, Her­mann Irma, Hammerszky Gizi, Horváth Jolán, Huber Olga, Izák Juliska, Kis Ilonka, Koléner Erna, Lágler Lenke, Lux Juliska, Lammer Mimi és Manczi, Löfkovits Blanka, Lévai Rózsi és Gizi, Nagy Giziké, Rembs Anna, Reviczky Ida, Székács Ilonka, Schnapp Margit, Szabó Irén, Schwarcz Ilka, Strömpl Mariska, Thausz Etel, Vassányi Kató és Margit. Asszonyok: özv. Alk Ferencné, Béky Béláné, dr. Barta Mórné, Beniczky Kálmánná, özv. Bogdán Tivadarné, Dénes Miksáné, Dubizmay Kálmánná, Draskóczy Zsigáné, Fabriczy Béláné, dr. Félegyházy Ernőné, Földváry Béláné, Fleischmann Lajosné, Gedő Miksáné, dr. Gyurkovits Mihályné, Gellén Ferencné, dr. Hajós Józsefné, Horváth Lászlóné, Herzog Gyuláné, dr. Hoffmann Lipótné, Kons Józsefné, Kis Józsefné, Kis Jánosné, Kovács Zol­tánná, Koléner Barnáné, Kármán Zsigmondné, Lammer Ferencné, özv. Löfkovits Sámuelné, Lan­ger Lajosné. Mazár Sándorné, Molnár Gyuláné, özv. Madách Aladárné, Madách Ilona, Nagy Ivánné, Pauncz Vilmosné, Pokász Béláné, dr. Reinfeld Bertalanná, Rédl ístvánné, Schwarcz Izraelné, Sel­­meczy Miklósrté, Weiner Sándorné, özv. Wodzák Jánosné, Willner Zsigmondné. St. L. HÍREK. o o Kék vizeken. Messze, messze, bűvös De'len, Kék vizeknek kékló' tükrén: Nyári délben, verőfényben, Egy virágos hattyú-csónak Bársony alján lefeküdném. Hattyú-hajóm hószin keblét Csodálná a kékló' tenger, S én néznék a kék egekbe, Nyitott szemmel, nyílt egekbe, Áhítattal, szerelemmel És szállnék e bűvöletben, Félig ébren, félig alva, Mig álmodó lelkem halkan, Az időtlen, mozdulatlan Álom-létbe átsuhanna. S én csak néznék, egyre néznék, Nyitott szemmel, nyilt egekbe, S hattyú-hajóm úszna, úszna Fénycsodák közt egyre úszna Kék vizekről, kék vizekre Darvas János. Bálteremben. A bálterem zsibongó emberforgatagába Fürkésző szemmel keresve, kutatva Egy szemvillanást lesek szivszakadva. Köröttem kipirult keringő párok, Kacagó, suhanó, lengő leányok, De én csak arra az egyre várok. Egy tekintet itt is, ott is rám villan S bár kétszeres tűzhöz segíti a villany Mint az üres beszéd, nyom nélkül elillan. De im egyszerre elbódit valami álom Rém tekintett, kinek pillantását várom Szemének sugara itt rezg a szempillámon. Sternlicht Lajos. Ünnepük a kamarást. Mint nemzeti vív­mányt kiszerkesztették a környékbeli és helybeli orgánumok a Mocsáry Sándor kamarási arany­kulcsát. F. hó 3-án ünnepelte Salgótarján az uj kamarást. Megjelent előtte a járásbíróság, a polgári iskola tanári karát vezette az intézet igazgatója, ki azonban összes többi kollegáinak elmaradását kü­lönböző okokkal illedelmesen kimentette, olt volt az egész főszolgabiróság. A lelkes ünneplés viha­ros bankett alakjában fejeződött be. Az uj kamarás boldogan fogadta az üdvözléseket s mellényzsebé­ben az aranykulccsal annyira meg volt hatva, hogy csak kis híja, hogy a salgótarjáni szegényalapnak nem adományozott valami méltóságához illő ösz­­szeget. Majdnem adott. A losonci polgári iskolával kapcsolatos kézimunka tanfolyam növendékei f. hó 18-án az iskola dísztermében, az iskola felszerelési alapja javára vidám farsangi délutánt rendeznek, mely­nek műsora a következő: A prológot elmondja Szusz Ilona. Kelér B.: Overture, zongorázzék: Pe­­kelman Olga és Kohn Mariska. Élőképek, szemé­lyesítik : Bolyos Ida, Kallós Erzsébet és Szüsz Ilona, Kohn Ilona, Grósz Irén és Deutsch Ilona Grail Erzsi vigjátéka: dr. Gyógykuti Elvira. Elő­adják : Weisz Ilona, Farkas Irén, Kiss Ibolya, Árvay Jolán, Kemény Erzsi, Steiner René, Demény Mariska, Angyal Erzsébet, Kallós Erzsébet, Marosi Erzsébet. Peuschl M. Énekes és zenés jelenete, előadják: Willner Gizella, Weisz Ilona, Kohn Ma­riska, Farkas Irén, Steiner René, Kiss Ibolya. Kezdete a jelzett napon délután 5 órakor. Jegyek 1 koronáért előre válthatók Kármán Zsigmond könyvkereskedőnél. Az előadás megelőző napon, d. u. 5 órakor gyermekek részére lesz megtartva, mely alkalommal idegen gyermekek 50 fii, a polg. iskolába járók 20 fillér belépti dijat fizetnek. A losonci ág. hitv. ev. nőegyesület ötvenéves jubileumi ünnepségeinek részleteiről időnkint már több alkalommal beszámoltunk. A részlet -k már teljes megállapítást nyertek s a a meghívók is szétmentek. A f. hó 11-iki egész napra terjedő nagyszabású ünnepség délelőtt 10 órakor kezdődik az evang. templomban hálaadó istentisztelettel, melyen az oltári szolgálatot dr. Baltik Frigyes, a dunántulinneni ev. egyházker. püspöke végzi, az ünnepi beszédet pedig Wolf József lelkész tartja. Közvetlenül ez után, 11 órakor jubiláris díszközgyűlés lesz a városháza dísztermében. Itt az elnöki megnyitót Draskóczy Zsigmondné, a nőegyesület elnöke fogja megtar­tani, nagy felolvasást tart Sztehló Kornél, az evang. egyetemes egyház ügyésze, „Az evang. nőegylet ötvenéves története“ címen pedig Gazdik Gyula nőegyleti titkár tart felolvasást. Az ünnep­ségek folytatása és befejezése az este 8 órakor a Vigadó nagytermében tartandó jótékonycélu estély lesz. Elő fog adatni Wolf József rendkívül ügyes és hatásos dramatizált munkája: „Az élet mélységeiből“, melyet bevezetni Weiszenburgi Fischer Rudolfné szavalata fog. F-z után következ­nek Babits Vilma énekmüvésznő számai, melyek között még Nagy Gizi, Lagler Lenke, Dobó Margit és Peckelmann Olga zongorakvartettje foglal helyet. Az előadást tánc követi s az estélyt még tárgysorsjátékkal is élénkíti a rendezőség. A jegyek tudomásunk szerint már csaknem mind elkeltek. Mint a jelek mutatják, nemcsak egész Losonc, hanem a vidékről is nagyon sokan részt fognak venni ezen a nagyjelentőségű ünnepségen. A törvénybiró halála. Még folyó évi január hó 8-én hirtelen meghalt Sárkány János tósári törvénybiró. Előző éjszaka vígan mulatott, reggel feküdt le és többé fel se kelt A losonci járásbírósághoz a napokban névtelen levél érke­zett, mely ezen halálesetet felette gyanúsnak mondja, sőt a körjegyzőt azzal vádolja, hogy nem járt el szabályosan a haláleset felvételénél. A levél, melyben a vizsgálat elrendelése kéretik, az ügyészséghez terjesztetett fel indítványtétel végett. A szécsényi Iparos- és Kereskedő Ifjúság Önképző- és Önművelődés! Köre 1912. évi február hó 11-én, este 8 órakor a „Hugária“ szálloda nagytermében zártkörű tánc­mulatsággal egybekötött kedélyes estélyt tart. Belépti dij személyenként I. és IV. sor 2 korona, a többi sor 1 korona. A Máv. panaszolja, hogy Czirák György és Veszelka György kálnói lakosok a losonc—rima­­kokovai vonalon a vonat előtt egy 150 darabból álló juhnyájat hajtottak keresztül. — Súlyán Andrásné, Dedinszky Mártonná, Lőrincsik Ilona és Urbán Ilon f. évi január hó 25-én Losonc­­apátfalva határában a Losonc- vidéki vasút pálya­testén mentek haza, Losoncnagyfalu felé és a haj­­tányon arra menő mérnök felszólítására sem akar­ták a pályatestet elhagyni . Az osztálymérnökség panasza most fekszik a járásbíróság előtt. A hó. Mostan puszta igazán a puszta. És mostan a losonci igazán a losonci utca. Kaparják, vakarják, kotorják nagyban az összegyülemlett havat, de a városnak sem embere, sem ideje, de, ami a fő, pénze sincs hozzá, hogy a hókolosz­­szusokat, amit a járda szélére kapar, kivitesse és megakadályozza azt, hogy olvadáskor szenyes iszaptengert okádjanak az utcára. Meg kellenne már valahogy oldani ezt a nagyfontosságu köz­­tisztasági kérdést lehetőleg egy rendes kotrógép beszerzésével, de legalább is kellő munkaerő be­állításával avégett, hogy a felgyülemlett rengeteg mennyiségű és amellett az utca sarával keveredett hótömegek eltávolithatók s az.utcák járhatókká legyenek. Intézkedjék a rendőrség továbbá az iránt, hogy a csúszós utcákat fürészporral vagy más anyaggal behintsék mert az idén alig látunk etekintetben intézkedést. Az amatőrfényképészek kiállítása már feloszlott. A közönség oly jóindulatú támogatásba részesítette volt, hogy ez az első tekintre nagyon is kockáztatásnak látszó vállalkozás az egyesü­letre semmifele anyagi megterheltetéssel nem járt. A képek már szétmentek, de hatásuk még él a losonci közönségben. Rituális história. Kommentár nélkül és eredeti ortográfiával adjuk le a következő rendőri jelentést: „Hivatalos jelentés. Losoncz, 1912. feb­ruár 4-én. Jelentem, hogy Tóth Pál losonci szü­letésű 31 éves kálvinista vallásu losonci lakos kinek foglalkozása Sőnvald Lipótnál mészáros-

Next

/
Thumbnails
Contents