Losonci Ujság, 1912 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1912-11-28 / 48. szám
1912. november 28. LOSONCI ÚJSÁG 3- oldal. g hírek Uj doktor. Kovách Béla földinket, Kovách Lajos p. ü. igazgató, kir. tanácsos fiát, a kolozsvári tudományegyetemen az államtudományok doktorává avatták fel. Eljegyzés. Oszvald Emil elemi iskolai tanító e hó 17-én jegyezte el Huber Olga r. kath. elemi iskolai tanítónőt, Huber Gyula ipolysági máv. főellenőr állomásfőnök leányát Ipolyságon. Szegény gyermekek felruházása. A Losonci Magyar Asztaltársaság által folyó évben felruházandó 31 gyermek részére a kiosztás folyó évi december hó 1-én délután 3 órakor a Schwáb-féle vendéglő hivatalos helyiségében tartatik meg, melyre az érdeklődők ez utón is meghivatnak. Halálozás. Lapunk zártakor vettük az elszomorító hirt, hogy dr. Kármán Zoltán fővárosi ügyvéd, városunk szülötte, laptársunknak, a «Gömör-Kishont»-nak egykori felelős szerkesztője, folyó hó 23-án hosszas betegség után Budapesten meghalt. Az élte delén elhunyt ügyvédet neje és gyermekein kívül dr. Kármán Aladár, Lévai Izsóné (Rimaszombat) és Löwy Mórné (Budapest) mint fivérüket siratják. Vármegyei alkalmazottak illetményrendezése. Nógrádvármegye törvényhatósági bizottsága szeptember 20-iki rendkívüli .közgyűlésében foglalkozott az 1912. évi LVI1. t.-c. végrehajtásával, mely alkalommal egy irodaigazgatói állást szervezett és utasította az alispánt, hogy ezen törvény szellemének megfelelően a belszervezeti szabályrendelet módosítása iránt legközelebbi közgyűlésüknek tegyen javaslatot. Azután kimondotta, hogy Hanzély Márton árvaszéki elnököt, Baross Árpád főszolgabírót, Szerémy Ödön és Fekete Lajos szolgabirákat szolgálati pótlékban részesíti. Rákóczy István másodjegyzőt, Szakáll jár. főszolgabírót, dr. Hessman Károly és dr. Buday-Plichta Barna árvaszéki ülnököket pedig, valamint Balás Barnabás jár. főszolgabírót a VII. fizetési osztályba lépteti elő. Gyógyszertár átvétel. Tisztelettel értesítem Losonc város és vidéke közönségét, hogy a volt Pokorny-féle gyógyszertár folyó évi november hó 1-én tulajdonomba ment át s annak vezetését átvettem. Tisztelettel Buchwalder Zsigmond gyógyszerész. Vettük a következő levelet: Tekintetes Szerkesztő úr! Nemcsak keserű fájdalommal, de mély megütközéssel olvastam a Felsőnógrád legutóbbi számában azt az epés és denunciáló hirt, melyben egyik tiszttársamat, Balczó Lajos ozdini lelkészt, ezt az intakt magyar embert pellengérre állítja s közmegvetés tárgyává teszi. De kérdem: honnan veszi a Felsőnógrád tekintetes Szerkesztője azt a vakmerő bátorságot, hogy az általa nem ismert, becsületes és igaz magyar embernek a becsületében gázoljon? Avagy ha tud valami gyanús, vagy diflamáló dolgot felhozni magyarsága ellen, miért nem hoz fel ellene konkrét eseteket? és én Ígérem s Ígérik hasonérzelmü lelkésztestvéreim, hogy mi leszünk az elsők, akik bojkottáljuk az ily gálád farizeust, aki jóhazafi cégére alatt a pánszlávok szekerét tolja. De azért tek. Szerkesztő úr, hogy valaki merészeli a mai államhatalom rabszolgalelkü alantas közegei előtt szabadon nyilvánítani meggyőződését, hogy valaki a mai korrumpált időben kongruás, hozzá lutheránus lelkész létére mer elienzékeskedni, hogy azt megfosszuk nemcsak mindennapi kenyerétől, de becsületétől, tisztességes nevétől, az nem úri eljárás. Igazán szomorú dolog, hogy felületes gondolkozásu embereknek — tisztelet a kivételeknek — édesebb a testvér vére, mint ádáz ellenségéé, ha nem az ő szekerét tolja. De tek. Szerkesztő úr, ha ön nagy magyar s ha oly árgus szemű, miért nem megy egy torony távolsággal tovább? kedves besúgója miért nem néz be, azonban neveket nem említek, de gondolom, sokkal közelebb is találna kivetnivalót!! A magas minisztérium kiküldöttje miért nem üti le ezeknek a kongruáját, hiszen talán 10 év óta nemcsak Ozdinban emelkedtek a búzaárak, hanem Érujfalun, Csehbereken, Felsőtisztáson stb. stb. Ezeket nem bántják, mert ezeknek nem életkérdés az a leütött kongrua, őket legalább is beválasztják igazgatósági tagoknak a pánszláv bankba s hozzá tetszelegnek magoknak mint tót mártírok s várja őket a cseh vagy orosz stipendium, tehát becsületben is nyernek. Azért tek. Szerkesztő úr több igazságszeretetet és méltányosságot kérünk a lapjában, mert ha az ozdini lelkész úr nem is kér elismerést hazafias munkálkodásáért, hogy inaszakadtan kell harcolnia az anababtizrnus és nazarenizmus, cégére alatt befurakodó pánszláv agitátorok ellen, — ha becses óhaja szerint Ozdinból egy szempillantás alatt akar csinálni Debrecent, mégis tán jobban söpör a maga ajtaja előtt, mint a tek. Szerkesztő úr. Mert még a tek. Szerkesztő úr senilis szemével a távolban lát rémképeket, — addig Losoncon nem veszi észre, amint losonci és apátfalvai pánszláv apostolok babtista istentiszteletek cégére alatt kijárnak Tamásiba, Kálnóra stb. tót gramatikát tanítani. Ezt nem veszi észre! pedig ha észrevenné, akkor meggondolná, liogy maholnap már az apagyilkosoknak is meg kell bocsátani, — mert annyira fogyunk. Losonctamási, 1912. november 26. Teljes tisztelettel Ferenczy Samu, ev. lelkész. Jótékonycélu felolvasás. A Losonci ág. hitv. ev. Nőegylet 1912. évi december hó 1-én, vasárnap délután 3 órakor az állami tanítóképző intézet tornatermében az általa fenntartott Napközi Otthon javára jótékonycélu hangversennyel egybekötött felolvasást rendez, melynek műsora a következő: 1. Hegyi beszéd Révfy Gézától. Előadja Rónai Kálmán karnagy vezetése mellett az egyházi énekkar. 2. Fr. Chopin : Valse brillante. Op. 34. No. 1. (As-dur). Előadja Radványi Blanka.-3. Felolvasás. Tartja Raffay Sándor theol. akad. tanár, budapesti evangélikus lelkész. 4. I. Schumann Rob: Sonate op. 105. 1.; II. Grieg. Edv. Sonate op. 8. Allegro con brio. Allegretto quasi Andantino. Hegedűn előadja Sanders Pál, zongorán kiséri Izák Juliska. 5. 100. zsoltár Kapi Gyulától. Előadja Rónay Kálmán karnagy vezetése mellett az egyházi énekkar. Belépődíj* 1 korona. Szegény gyermekek felruházása. A Jókai Asztaltársaság folyó hó 24-én délután 4 órakor tartotta a Régi Vigadó helyiségében évenkint szokásos felruházási összejövetelét, mely alkalommal Szabó József elnök lelkes és buzdító megnyitója után 18 gyermek ruháztatott fel. — Az egyesületnek áldásos működését jóleső örömmel vették úgy a felruházottak, mint az érdeklődők. A szanatóriumi teaestély. A színházi szezon, a sok próbabál, a balkánháboru, a nyomasztó pénzügyi helyzet folytán szorongó szívvel s izgatott türelmetlenséggel nézett elébe a rendezőség a szombati szanatóriumi teaestélynek. Mindenki rosszat várt, mindenki érdeklődés hiányától tartott. Este 8 órakor igazán magunk is azt hittük, hogy csúnya fiaskóval fog végződni a mulatság. Azonban csalódtunk és előnyösen, kellemesen csalatkoztunk mindannyian. Régen nem volt Losonc városának olyan jól sikerült s kellemes emlékeket maga után hagyó mulatsága, mint a szombati teaestély. Nem voltak sokan, nem volt zsúfolva a Vigadónak nem túlságosan nagy táncterme, de az asztalok köré szépen csoportosult kilenc óra felé a közönség. A szép leánykák szolgálta tea 1 korona vételárban jó volt, ízletes volt és olyan parázs reggeli 5 óráig tartó táncvigalmat teremtett éjfél felé az egész addig csak asztalok körül folyó derűs társalgás és jókedv, hogy még a gardék is táncra perdültek majdnem mindannyian. A jelen volt hölgyek névsorát alább hozzuk, előre is engedelmet kérve azoktól, kiket minden jó szándékunk dacára kihagytunk. Asszonyok: özv. Pongrácz Edéné, özv. Madách Aladárné Kuchinka Gézáné, Draskóczy Zsigmondné, özv. Rittinger Pálné, Zoltán Gézáné, özv. Főzmayer Józsefné (Budapest), dr. Vályi Béláné, Brunovszky Rezsőné, Madách Ilona, dr. Félegyházy Ernőné, Lammer Ferencné, Kohn Józsefné, Farkas Zoltánné, Sebestyén Móricné, Ulrich Rezsőné, Dénes Miksáné, Gedő Miksáné, Radeczky Istvánná, Fleischmann Lajosné, Streisinger Sománé, Rusznák Mórné, Ambrózy Béláné, Dezső Sománé, Keleti Henrikné, Stimmel Béláné, Sztudinka Ferencné, Domborovszky Józsefné, Kalina Jánosné, Dávid Dezsőné, dr. Gottlieb Hermanné (Kassa). Lányok: Szántó Márta, Draskóczy Manci, Vodzák Iza, Lammer Mimi, Lammer Manci, Kohn Ilonka, Kiss Irma, Ambrózy Margit és Ercsi, Rachler Lenke, Lévai Lenke és Ilonka, Sztudinka Teréz, Dittel Rózsi, Deáky Vilma, Deáky Ilma, Nagy Juliska, Fleischmann Biri, Vassányi Kató, Radeczky Mariska, Cziprian Joián, Dávid Ilona, Tarbay Ilona, Nagy Hermin, Marosi Erzsi, Ulrich Klára, Paulinyi Ilona és Etelka, Kalina Jolán, Svehla Ilona. A Losonci izr. Nőegylet december hó 7-iki hangversenye iránt — tekintettel arra, hogy azon legkiválóbb fővárosi művészek is közre fognak működni — élénk érdeklődés mutatkozik s igy remélhető, hogy az estély minden tekintetben sikeres lesz. A helyekre az előjegyzések Kármán Zsigmond könyvkereskedésében javában folynak. A vándorbirák. Az uj perrendtartás életbeléptetésével 1914. január 1-től kezdve járásbíróságaink bírái időnként «vándorbirákká» változnak át s mint ilyenek falurólfalura járva fogják osztogatni a sommás peresügyek egy elég jó részében az igazságot. A megjelenésükkor eléjük járuló fél panaszára nyomban idéznek, tanukat hallgatnak ki és ítélkeznek. Miután az ügyvédi gyakorlat hatalmas részét az efféle vándorbiráskodássa! eldöntendő perek képezik, természetes, hogy az áldásos uj rendszer levét a fiskálisok fogják meginni. Mennyit jövedelmeznek a főváros pénzei? Tudvalevő, hogy a főváros a későbbi szükségletek fedezésére szolgáló pénzeket a felhasználás időpontjáig a fővárosi pénzintézeteknél gyümölcsözteti. E betétek után a főváros eddig 3V* százalék kamatot kapott, azonban Bárczy polgármester körlevelet intézett a bankokhoz, amelyben tudatta velük, hogy ilyen alacsony kamatláb mellett nem hagyhatja a betéteket náluk és a kamatláb fölemelését követelte. A körlevélnek megvolt az eredménye, amennyiben a bankok a főváros betétei után fizetendő kamatlábat 47j százalékra emelték fel.
