Losonci Ujság, 1912 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1912-11-14 / 46. szám

4. oldal. LOSONCI ÚJSÁG 1912. november 14. jövetelt tart. A kedvezményes jegyek igénybe vétele céljából a tagok forduljanak biza­lommal Dr. 1/űss János titkárhoz. Hubay Jenő hangversenye. Mint már korábban is közöltük, a Losonci Magán­­tiszviselők Egyesületének sikerült a most jubiláló világhírű hegedűművészt, Hubay Jenőt hangversenyére megnyerni. Székely Arnold zongoraművésszel és egy budapesti hires énekművésznővel együtt december 14-én a Vigadó nagytermében tartják meg hang­versenyüket, mely Hubaynak vidéki kőrút­jában utolsó jubiláris fellépte lesz. A hang­versenyt tánc követi. Nemcsak Losonc, de egész Nógrádvármegye különös nagy mér­tékben és hozzáillő módon kíván részt venni megyénk világhírű művészének ünneplésében és ennek tulajdonítható, hogy a hangver­seny iránt egész Nógrádmegyében már most oly nagy az érdeklődés. A jegyek már előjegyezhetők Kármán könyvkereske­désében Iskolai ünnep. A losonci polgári leány­iskola november 19-én délelőtt 10 órakor Erzsébet királyné nevenapja alkalmából iskolai ünnepet rendez, Vármegyei közgyűlés.Nógrádvármegye törvényhatósági bizottsága folyó hó 30-án fogja megtartani őszi rendes közgyűlését. Gyászhir. Vettük a következő gyászhirt: Károlyi Károly cs. és kir. százados és fele­sége szül Wegener Olga a maguk, valamint az összes rokonok nevében lesújtott lélekkel tudatják, hogy a féltve őrzött drága gyermek, a szerető gondos testvérke és becézett kis rokon Károlyi Oyuszika ártatlan gyermek­­lelke folyó évi november hó 11-én délelőtt fél 11 órakor szüleinek örök fájdalmára felszállt az égbe angyaltársaihoz. A drága kis elköltözött végtisztességtétele folyó évi november hó 13-án délután 3 órakor volt az ág. hitv. ev. templomban. Gyógyszertár-vétel. Lovag Zurczky György, aki nemrégiben megvette a volt Buchwalder-féle gyógyszertárat, a múlt hé­ten eladta azt Sághy József gyógyszerész­nek. Uj gyógyszerészünk december hó 1-én fogja átvenni a gyógyszertárat. Kulturális alapítvány. Gács község néhai Stricker Edéné született Meringer Laura emlékére 200 koronás alapítványt tett abból a célból, hogy ennek kamataiból a magyar nyelv elsajátításában legjobb elő­menetelt tanúsított posztógyári munkás gyermeke az évzáró vizsga alkalmából meg­­jutalmaztassék. A község ezen alapítványát a megboldogultnak leányai 1000 koronára egészítették ki. A róla szóló alapitó levelet a vallás- és közoktatásügyi miniszter is jóváhagyta már s fölhatalmazta a vármegye tanfelügyelőjét, hogy ezen alapítvány létesí­tőinek: Gács községnek, dr. König Vil­­mosné Stricker Mariid, Kramer Henrikné Stricker Irén és dr. Oellért Sándorné Stricker Ilonának köszönetét fejezze ki, mit a kir. tanfelügyelő meg is tett. Tábori lövészet tartatik f. hó 22., 23. és 25-én a József-telek melletti harcászati lőtéren éles töltényekkel; miért is a Losonci erdőben a fenti napokon járni veszélyes. Örömhir az öreg katonáknak. Öröm­hírt közölnek a lapok az öreg katonáknak. Ez a hir ugyanis az, hogy a hadügyminiszter elrendelte, miszerint az 1910-ben a közös hadsereghez három évre besorozott katoná­kat egyszerű kérelem alapján szabadságolják azon föltétellel, hogy a jövő év április 1-ig bármikor behívhatok. Ezen körülményre előre figyelmeztetik a tisztek a legénységet. Sok az újonc, akik a kaszárnyákban nem férnek el az öreg katonákkal; leginkább ez az ok, amiért a két évet leszolgált öreg katonákat — ha kérik — szabadságolják. Hogyan vetik ki az adókat ? Január 1-én életbe lépnek az uj adótörvények. Az adókivetést minden polgárra nézve az adó­kivető bizottság eszközli. Akik kereseti és jövedelmi adót is tartoznak fizetni, ez a kivetés mindkét adónemre egyidejűleg tör­ténik. A többi, pl. háztulajdonosok, föld­­birtokosok, tőkések és alkalmazottak csak a jövedelemadó szempontjából tartoznakazadó­­kivető bizottság elé. Az adókivető bizottság 11 tagból áll. Ezek közül az elnököt, helyet­tesét és 1 tagot a pénzügyminiszter nevez ki, 4 tagot a mezőgazdasággal foglalkozók és 4 tagot a kereskedelmi és iparkamara felerészben kereskedők közül választ. Málnapataki vonatügyben Beöthy László keresk. miniszternél Török Zoltán ny. főispán vezetésével küldöttség járt, hogy a felső Ipolyvidék uj vasutjának ügyét a mi­niszter 'pártfogásába ajánlja. A miniszter jóakaratát ígérte. — Hát nem Ígérte. Szeretetvén dégség. A Losonci Ref. Nőegylet folyó hó 23-án este 8 órakor a főgimnázium rajztermében szeretetvendég­­séget tart. Belépődíj 1 korona, melynek ellenében a látogatók részére teát szolgál­nak fel. Tejvizsgálat. Dr. Gömöri Elek e hó 11-én a piacon tejvizsgálatot tartott s a megvizs­gált 15 eladó tejét kifogástalannak találta. Vizsgálatát tovább azért nem folytatható, mert a kíséretéhez adott rendőr a tejvjzs­­gáló készüléket elejtette s összetörte. Tűz. Kálmán József gyári cégvezető Sükey utcai házában hétfőn reggel tűz ütött ki. A tűz a fatartót tette tönkre s a benne lévő fűtőanyag elpusztításával 1000 kor. kárt okozott a tulajdonosának. A fatartó mind­össze 100 koronára volt biztosítva. A rövi­desen megjelenő Rakottyay- tűzoltóság a városival együtt lokalizálta a tüzet. Addig utazik, mig elbírja a háta. Fux Mojse galíciai 24 éves zsidó állandó lakója a vasúti kupéknak. Folyton utazik. De jegyet sohase vált. Emiatt azután persze mindig meggyűlik a baja a vonatkísérő személyzettel s a csendőrséggel. Kiemelendő, hogy Mojse Fux cél nélkül utazik. Hol Losoncon, hol Tarjánban, hol meg Zólyom­ban látják, illetve tessékelik ki nem épen gyengéden a jól fütött kocsiból. Fux ugy­­látszik igy akar kitelelni. Legutóbb e napok­ban tisztelte meg Mojse városunkat látoga­tásával, amikor is Szilágyi rendőr állította őt elő. A rendőrség elmeállapotát vizsgáltatta meg Fuxunkmk, de Gömöri dr. nem boldo­gult vele, mert egyetlen szép nyelvén, a galíciai zsidó jargon nyelven kívül mást nem beszélt az istenadta. Elütötte a bicikli. Bihari Pál 16 éves tanonc csomaggal megpakolt kerékpáron rohant végig a Kubinyi-téren. A Vigadó előtti lejtőn nem fékezvén elütötte Wetten­­ger Alfréd 10 éves tanulót, kin könnyebb sérülést okozott. Elite és Revue Parisienne párisi divat­lap téli száma sok szinesképpel, azonkívül német, francia, angol divat- és kalaplapok nagy választékban egyes számonként kapha­tók Kármán könyvkereskedésében. SZÍNHÁZ Múlt heti referádánkat Márkussal végeztük, most vele kezdjük. Az ő három estéje volt az, mely az ezidei színi szezont az eddigiek fölé emelte. Ez a három est nemcsak erkölcsi sikerekben volt gazdag, de anyagi­lag se állott éppen utolsó helyen. Mind­három estén, de különösen a «Boszorkány» és «Vasgyáros»-ban majdnem telt ház nézte végig az ország egyik első művésznőjének utánozhatatlan játékát. De bár a publikum ez egyszer megmutatta, hogy tudja néha érdeklődésével honorálni a direktor áldozat­­készségét és a művészetet, kritika nélkül még se hagyható. Nem helyes, sőt meg­rovandó az a régi losonci szokás, melynek neve: pontatlanság. Nincs Losoncon, nem lehet Losoncon egy előadás, legyen az koncert vagy bármi más, melyen a mi ked­ves közönségünk pontosan megjelenni képes lenne. Pedig a szindirekció eleget kedvez a losonci közönségnek, midőn az előadásokat nyolc órakor kezdeti. Alig hinnénk, hogy lenne ez országban még egy város, melynek színháza a rendes szokással ellentétben, hogy fél nyolckor kezdődjék az előadás, nyolckor kezdene. Komolyan leghelyesebb eljárás az volna, hogy Jél nyolcra Íratná ki az igazgató az előadások kezdetét. Így nyolcra remélhetőleg mindenki ott lenne. Ez a pontatlanság különösen komoly szín­művek előadásánál bántó és bosszantó. Egy ily darab megértése, élvezése elejétől végig nyugalmat, csendet igényel. Miként legyen lehetséges ez, ha az embert még az első felvonás közepén is felállítják vagy orrod előtt veti le prémes köpenyét egy termetes úri dáma. A bérlőknek nem sok örömük lehet. Igaz, hogy furcsán hangzik húsz előadást bérelni egy tiz hetes szezonban, de lehetett volna tán a tervezett hetven előadás kere­tébe ezt a húsz előadást arányosabban is beállítani. Elvégre nem valami igazságos, de nem is gazdaságos dolog sokszor majd egy hétig bérletben semmit se játszani s aztán két, sőt három nap egymás után csak bérlőknek játszani a már kétszer, sőt három­szor is megjátszott darabokban. Pénteken Sardou Boszorkányát játszotta Márkus Emilia. A nézőteret félkilencre már majdnem teljesen megtöltötte a közönség úgy, hogy a második felvonás — megszűn­vén az ajtók csapkodása, székek recsegése — úgyszólván csendben volt élvezhető. A Boszorkány Márkus egyik legjobb szerepe s bár a darab meséje egy kissé távol áll tőlünk, abban a megjátszásban, melyben tőle láttuk, mindig emlékezetes élvezetet talál­hatunk. Különösen a negyedik felvonásban ragyogtatta Márkus hatalmas drámai tehet­ségét, midőn a vérszomjas papságnak sze­mébe vágja az inquizició galádságait. A publikum percekig tapsolta ekkor, de e taps itt a szerző igazságainak is szólott. A férfi főszerepet Deéry adta. Alapos fáradtságot észleltünk rajta ezen az estén; a szerep se neki való volt s úgy látszik, ezt ő maga érezte legjobban. A kisebb szerepekben Jávor és Fekete Irén ügyes alakítást nyúj­tottak. Különösen ez utóbbi a tanúként kihallgatott rabnő szerepében művészi volt. Kőhalmi és Benes jól játszották. Szombaton Ohnet Vasgyárosa ment, mely­ben Márkus elbúcsúzott a losonciaktól. Az

Next

/
Thumbnails
Contents