Losonci Ujság, 1912 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1912-11-07 / 45. szám

1912. november 7. LOSONCI ÚJSÁG 5. oldal. nem csupán a férfiak privilégiuma. Minden egészségére vigyázó urinő és urileány he­lyesen cselekszik tehát, ha beiratkozik ez órákra, melyek a testnek módszeres erősí­tése mellett kiváló élvezetet is nyújtanak egy olyan tornateremben, mint aminő a képezdei. Irodalom, művészet Felvidéki Őr. Hozzá vagyunk szokva, hogy bármit is Írjunk, — mindjárt nekünk jönnek munkapárti kollegáink. Csodálkozunk tehát, hogy még ma se tudjuk : mi van a jó öreg Felvidéki Őrrel? Jobblétre szende­­rült? Kimondja akkor a pánszlávoknak: «Csiba te!» Könyv-újdonságok. Biró : Rablólovag, Maupassant: Egy élet, Földes: Fekete or­szág, Kaffka : Színek és évek, Oourmont : Szerelem fizikája, Biró: A cárnő; Kincses Kalendárium, Modern könyvtár. Kaphatók Kármán könyvkereskedésében. SZÍNHÁZ Holnap, pénteken, a «Boszorkány» előadása újabb megállapodás sze­rint a rendes időben, 8 órakor kezdődik. A színház e héten is estéken át többé­­kevésbbé tátongott az ürességtől. Az üres nézőtér, a színpadról lecsapódó északi hidegáram, a nem egyszer rossz darab és bizony egy párszor igen gyenge játék nem sok élvezetet szerzett annak, ki vállalkozott, hogy színházba menjen. Mert bármennyire is mostuk a közönséget eddig lanyhaságá­­ért, e héten sok üres háznak a direkció, meg a játék volt az oka. Kétségtelen, hogy az efféle gyenge alapokon felépült bohó­zatok, mint aminőket a múlt héten láttunk, csak akkor hatnak, akkor érnek el vala­micske sikert, ha jó betanulással mennek. Egy-egy elhibázott mozdulat, tétova tekintet, kapkodás, hebegés a szerző által legsike­rültebbnek elképzelt jelenetet is tönkreteszi. Ilyeneket tehát vagy ne adasson elő a di­rekció, vagy ha rá szánta magát, gondos­kodjék az alapos betanulásról. Ez persze a szereplő személyzet szaporítását is meg­kívánná, mert pl. Dérynék szívesen kon­­cedáljuk, hogy képtelen ma operettben, holnap bohózatban, holnapután pedig tra­gédiában jól játszani. Ez emberileg lehetet­len. Csakhogy a publikum se szívesen illatja meg estéken át egy-egy ilyen rossz játék levét. Hogy Fekete Irén jutalomjátéka any­­nyira rosszul sikerült, hogy annál gyen­gébben már nem is sikerülhetett — annak oka a «Kristóf te csalsz» cimü ügyetlenség­nek köszönhető. Mert ez az ügyetlenség igazán kár színpadra s ha már ott van, vétek úgy játszani, ahogy megjátszották. Rendes színházlátogató alig tudta sokszor elfojtani az ásítását. Falhoz volt állítva min­denki, aki megnézte. Nos ez a publikum miként nézzen meg másnap aztán megint egy hasonló izünek ígérkező bohózatot — még Fekete Irénnel is. Hiszen Fekete Irén különb darabot érdemel meg játékával juta­lomjátékul egy kétes értékű kis bohózatnál. Kizárt dolog, hogy más darab nem vonzott volna nagyobb közönséget az ő kedvéért. Ezt az Obsitos is megmutatta, melynél ha nem is telt ház, de mindenesetre oly szép közönség volt jelen, hogy Érczkövy meg­lehetett elégedve. A heti műsoron egy uj operettel, a Lengyel menyecskével, meg Márkus Emilia vendégszereplésével talál­koztunk, melyekről részletesebben beszá­molunk az alábbiakban. Szerdán a «Kristóf te csalsz» c. bohózat ment. Mit Írjunk róla ? Egy csupa lehetetlen helyzetből összerótt tákolmány élettelenül mozgó alakokkal. Ebből a darabból csak úgy lett volna valami is készíthető, ha a szereplők mindannyija jól tudja szerepét s megy, gördül a darab előre, gyors egymás­utánban. De amikor látjuk, hogy főszerep­lővé lesz a súgó és ideges kapkodássá válik egy-egy jobb jelenet, úgy még a ne­vetés is benn szorul a finyásabb nézőben. Ezen az estén legfeljebb Kürthy Böskének volt sikere, ki igazán kellemesen énekelt s ügyesen táncolt; az ő, meg Baróthy jele­nései feledtették el csupán percekre a közön­séggel, hogy alapjában véve egy rossz darabot és játékot kell végignéznie. Mel­lettük Szepessynek és Benesnek volt némi sikere. A harmadik felvonás elejére vezényelt angoltánc, — ha ügyes volt is, — a csiz­mát és a spájzt juttatta eszünkbe. Hogy jött az bele ebbe? Csütörtökön Fekete Irén jutalomjátéka lett volna. Az Oh ezek a cselédek cimü bohó­zatot láttuk. Fekete Irén — azt hisszük, — nem kér többet ilyen jutalomjátékot. De igaza is van. Ez az ügyes, rutinos művész­nő, ki kedvence a losonci közönségnek s kiről csak jót, szépet Írhatott még eddig minden «műbirász», igazán nagyobb érdek­lődést igényelhet. De hát annak, mi érte, nem ő, de inkább a darab lehetett az oka. Meg mint jelzénk, az előző est. Egy az ő egyéniségének, játékának megfelelőbb darab telt házat hozott volna. Egyébként kitünően játszott. A többi szereplők elég jók voltak; bár közülök nem egy küzdött a szereppel s nem egyszer nézett idegesen a súgó felé. Pénteken, — halottak napján, — alkalmi darabként a Molnár és gyermeke cimü nép­dráma ment. A játék jó volt. Persze az ilyen darabot ma már csak kíváncsiságból nézi meg az, ki nem látta még. Hatás nélkül még se maradt a színjáték, mert nem egy öreg anyóka törülgette szemét a zárójelenetnél. Elvégre ezek is élvezhetnek igazán egyszer­­másszor. Délután a Tavaszt játszották. Szombaton és vasárnap Gilbert: Lengyel menyecske c. kedves zenéjü operettjét élvez­hettük. A darabnak meséje alig van; csupa mulatságos, pajkos epizód az egész. Fő­szereplői a darabnak Kovács Lili és Érczkövy, kik mindketten remekeltek énekszámaikkal. Kedves volt az estén Lakatos, kinek Ivánfy volt a partnere. Ez utóbbi női ruhába buj­tatott alakja, midőn táncot járt Baróthyval, óriási kacagást és tapsot váltott ki a közön­ségből. Bródy, Benes, Szepessy és Szántó ügyesen játszottak és nagyban hozzájárultak a darab sikeréhez. Vasárnap délután A betyár kendője cimü népszínmű ment. Ftétfőn Érczkövynek volt jutalomjátéka. A közönség — kinek régi kedvence a kiváló művész —, ha nem is töltötte meg a házat, oly szép számban jelent ,meg, hogy több alig volt várható. De Érczkövy hatalmas baritonjával, művészi játékával rá is szol­gált az elismerésre, támogatásra. Ez estén egyik kedvenc, kitünően megjátszott sze­repét, az Obsitos címszerepét adta oly igazsággal, hogy meghatotta a hallgatóság minden tagját. Egyik számja több tapsot kapott a másiknál. Érczkövy babérkoszorút és ajándékokat kapott tisztelőitől. Mellette szó nélkül nem hagyható Benes, a mesterien megjátszott anya szerepében s Lakatos I. Málcsika szerepében igen kedves, bájos jelenség volt. Kitűnő volt a Százszorszép trió, Baróthy, Kovács és Ivánfy, kik a da­rabnak mindvégig borongós hangulatába pajzán jókedvet vinni egy-egy pillanatra voltak hivatva. Kőhalmi Buzogány, Bródy Kati szerepében szintén figyelmet érdemel­nek. Megállapithatólag ez volt a hétnek leg­előnyösebben sikerült estéje a Márkusét kivéve. Kedden a Limonádé ezredes ment bérlet­ben. Az előadás jó volt. Márkus Emília vendégszereplése. Szerdán este azzal a tudattal mentünk színházba mindannyian, hogy egy művésznő játékában gyönyörködhetünk, oly isteni élve­zetben lesz részünk, melyre egész életünk­ben visszaemlékezünk. Valóban úgy is volt. A tegnapi napra sokáig fogunk gondolni. Erre azonban két oka lesz mindenkinek. Az egyik: Márkus Emíliának utánozhatat­­lanul művésziesen megjátszott «Kaméliás hölgy»-e, melynek kedvéért többen is lehet­tünk volna, a másik, — azaz irtóztató hideg a színházban, mely elmaradhatott volna. Tegnap este oly fagylaló hideg uralkodott a nézőtéren, hogy ha igy lesz mindig s nem történik akárminő gondoskodás annak kifütéséről, — úgy lábzsákkal és bundával lesz kénytelen az ember megjelenni ezentúl. Ez az utóbbi körülmény igazán rovására szolgált annak a gyönyörű játéknak, mely­ben részesített minket Márkus Emilia. Mert hiába minden igyekvés, az ember nem tudja a játékot érdeme szerint élvezni akkor, ha a saját testi szenvedésével van elfoglalva. Márkus Emília művészete országszerte ismert; kritika hangján szólani róla igy hát felesleges. Partnere, Déry igyekezett bele­élni magát szintén a szerepébe s ez sike­rült is eléggé neki, bár tagadhatatlan, hogy Zilahy alkalmasabb Armand lett volna. A színház elég szép nézőközönséget mond­hatott magáénak, bár mi telt házat vártunk. Apropos. Még az acélidegeket is meg­viseli az a folytonos csapkodás, mozgás, hangos beszéd, mely állandó divat nálunk a nézőtéren. Ezek miatt az első felvonás nem is volt érthető. Hátunk mögöttt pél­dául három urihölgy az egész felvonás alatt valami fűzőről és kosztümről beszél­getett bántómód hangosan. Azon, hogy a karzaton a legkomolyabb jeleneteken is röhögnek, nem is csodálkozunk már. Még egyet: komoly darabban valamely hatáso­sabb jelenet után nem szokás tapsolni. Ez az összjáték rovására megy és rontja az illúziót. A felvonásközök valók arra, hogy ily darabokban tetszésének adjon kifejezést hangosan a publikum. Limonádé ezredes, Lengyel me­nyecske, Éva, Asszonyfaló, Leányvásár operettek zeneszámai, valamint kuplé-uj­­donságok nagy választékban kaphatók Kármán könyvkereskedésében. Cl KÖZGAZDASÁG Q Az Általános bankbizományi, ingat­lanforgalmi, tudósitó és okmányszerző vállalat a mai drága pénzviszonyok mellett is képes amortizációs-, jelzálogkölcsönök szerzésére. Keres vevőt nagyobb birtokokra, köztük egy másfél milliós birtokra; házakra vevőt és eladót keres. Mezőgazdasági és varrógépei a legelső gyárakból valók. A vállalat szívesen fizet jutalékot azoknak, kik részére üzleteket hoznak. Méhitató. Dr. Vályi több államban sza­badalmazott méhitatója díszoklevéllel lett kitüntetve a brckai (Bosznia) mezőgazdasági kiállításon. A méhitató rendelhető az Álta­lános bankbizományi, ingatlanforgalmi stb. vállalat Fabriczy Béláné losonci cégnél. A Gy. O. Sz. közgyűlése. A Gyárosok Országos Szövetségének losonci fiókja folyó hó 10-én, vasárnap ülést tart Herzog Gyula ügyvezető-alelnök elnökletével a Losoncon felállítandó kereskedelmi és iparkamara, iparosiskola, a polgári iskolával kapcsolatos kereskedelmi iskola és a bevezetendő mun­kásvonatok ügyében. Felelős szerkesztő: dr. Vályi Béla. Isi .fest Losoncz, (Kiskarsa-u.9.) zongora­készítő és hangoló Elvállal zongorahangolást, javítást, hu­­rozást, valamint mindennemű hangszer szakszerű javítását.

Next

/
Thumbnails
Contents